Vendel
6 °C
20 °C

A jogvédők felfüggesztenék az utasok virtuális vetkőztetését

2009.05.19. 12:18 Módosítva: 2009.05.19. 12:18
Az amerikai repülőtereken tesztelt utasszkennerek a ruha alá látnak. A civilszervezetek szerint nem megnyugtató az eljárás jogi szabályozása.

Amerikai jogvédők felfüggesztenék a teljes testes átvilágítást. Az eljárást a repülőtéri biztonsági intézkedések keretében vezették be, csakhogy az átvilágított személyt a gép virtuálisan levetkőzteti, azaz lényegében meztelen képeket készít róla. Az Electronic Privacy Information Center igazgatója, Lillie Coney a CNN-nek elmondta, hogy egy civil koalíció a héten országos kampányt indít.

Azt szeretnék elérni, hogy minden utas tisztában legyen vele, milyennek látszik a monitoron. A kampány célja emellett az, hogy a belbiztonsági minisztérium függessze fel az átvilágítást, amíg a vonatkozó adatvédelmi protokollt ki nem dolgozzák.

scanner

Jelenleg nem tudható, hogy a közlekedésbiztonsági hatóság (TSA) hogyan használja a technológiát – állítja Coney. "Nem tudjuk, hogy betartják-e a szabályokat, mert azokat saját maguk írják, velünk nem közlik." Kristin Lee, a TSA szóvivője a CNN-nek kijelentette, hogy a készülékeket a fenyegetést jelentő tárgyak észlelésére használják, az utasok biztonsága érdekében. "Ez egy bevált technológia, nagyon megbízunk a képességeiben."

Az első, teljes testes átvilágító gépet 2007 novemberében helyezték üzembe, jelenleg 19 repülőtéren összesen 40 darab található. Egy szkenner 170 ezer dollárba (35 millió forintba) kerül. Hat repülőtéren ezekkel váltották fel a mágneskaput és a motozást, a többin az utasok a motozás helyett választhatják, ha jelzett a mágneskapu. A tesztüzem eddig sikeres, az utasok 99 százaléka az átvilágítást választja.

Fogdosás vagy vetkőztetés?

Az ACLU szabadságjogi szervezet jogásza, Chris Calabrese szerint nem kéne úgy tenni, mintha csak a végigfogdosás és a lemeztelenítés között lehetne választani. A kormány szerinte senkit ne alázzon meg a biztonság nevében, és mint mondja, abban sem kéne túlzottan bízni, hogy a képek mindig titkosak maradnak.

A berendezés nagy előnye, hogy míg az alapos motozás 2-4 percig tart, a szkennelés maximum fél percbe telik. Azok számára előnyös, akik nem bírják a motozást, illetve akik – például a fém csípőprotézisük miatt – minden egyes alkalommal ki vannak téve a kellemetlen procedúrának. A gép a mobiltelefonoknál tízezerszer gyengébb, milliméteres hullámhosszú rádiófrekvenciás jelet bocsát ki, amivel a ruha alá is belát.

A TSA szerint megfelelően védik az utasok személyiségi jogait: az utast mutató monitort zárt helyiségben helyezik el, a használója sohasem látja az utast élőben, és nem vihet be fényépezőgépet vagy mobilt. Hasonlóképpen, az utasokat instruáló dolgozók sem láthatják a képeket. További védelmet jelent, hogy a gép az utasok arcát automatikusan elhomályosítja, és a megjelenített kép is inkább negatív felvételre hasonlít. A berendezésnek nincs adatrögzítésre alkalmas memóriája, a képek azonnal törlődnek.

A jogvédők szerint azonban a masina ennél sokkal pontosabb felvételeket tud készíteni, és a TSA szándékosan csak a lebutított képeket hozza nyilvánosságra. Attól is tartanak, hogy ha a gépek elterjednek és olcsóbbak lesznek, gyengülhetnek az utasok személyiségi jogait biztosító védőfunkciók. A TSA viszont állítja: a technológia abba az irányba fejlődik, hogy az utas teste helyett végül csak egy pálcikaember látszik majd, szemben az "anomáliákkal", melyek egyre részletesebben lesznek megjeleníthetők.