Az atomfegyverkezés felgyorsításával felel a szankciókra Észak-Korea

2009.06.13. 10:19
Észak-Korea nem dölt be a blöffnek. Bár az ENSZ Biztonsági Tanácsa szigorúnak mondott, valójában csak szimbolikus szankciókat vezetett be az ország ellen májusi atomrobbantása miatt, a phenjani vezetés jól érzi, hogy Kína és Oroszország sem érdekelt a status quo felrúgásában. Így a sztálinista rezsim újra emelhette a tétet. Arra viszont egyre kisebb az esély, hogy a válságot diplomáciai úton rendezzék.

Gyorsított ütemű atomfegyverkezésbe kezd válaszul a szigorított szankciókra Észak-Korea. Az ENSZ Biztonsági Tanácsa pénteken döntött az eddig is érvényben lévő szankciók szigorítása mellett, büntetésül azért, hogy a sztálinista rezsim május 25-én végrehajtotta második, egyben első sikeres kísérleti nukleáris robbantását.

Egységes szimbolizmus

Az ENSZ Biztonsági Tanácsa szokatlanul egységesen lépett fel Észak-Koreával szemben, a szankciók szigorítását egyhangúan szavazta meg a testület. Igaz, maguk a szigorítások már kellően fel lettek vizezve: Kína az előzetes egyeztetések során minden komolyabb szigorítást megvétózott, mivel nem áll igazán érdekében Észak-Korea túlzott szorongatása. Két okból sem: egyrészt, ha destabilizálódik az ország, menekültek tömegei lephetik el Kínát, másrészt egy újraegyesülő Korea a jelen állás szerint az Egyesült Államok stabil és erős szövetségese lehet közvetlen szomszédságában.

Ugyanezen geopolitikai megfontolásokból az oroszok is csak fél szívvel támogatják az északi rezsim megleckéztetését. Azaz, eleve egy róka fogta csuka helyzetből indult ki az újabb Világ-Észak-Korea meccs: míg az Egyesült Államok céljainak leginkább egy rezsimcsere felelne meg, Kína és Oroszország a status quo fenntartásában érdekelt. Ráadásul Kína, tekintettel az Egyesült Államok gazdasági hatalmának pillanatnyi megingására, most sokkal erősebb pozícióból képviselheti saját érdekeit.

Zsákutcás körforgalom

Így a szankciók szigorítása inkább tűnik szimbolikus gesztusnak. A jövőben Észak-Korea még annyira sem kereskedhet fegyverekkel, mint eddig, de továbbra is vásárolhat kézifegyvereket - ezeket javarészt Kínától szerzi be, amely tehát kereskedelmi érdekeit is érvényesíteni tudta a szankcióhatározatban. A kereskedelmi embargók keretében a jövőben nem csak a tengeri útvonalon, hanem minden egyéb módon Észak-Koreába tartó szállítmányt szabadon ellenőrizhetnének, adott esetben elkobozhatnának a világ országai. Tovább szigorítják a rezsim pénzügyi elszigetelését is, felkérték a világ valamennyi pénzintézetét, hogy ne folyósítson hiteleket a külföldi betétállományától már így is megfosztott országnak.

A szankciók szigorítását a mindig harcias észak-koreai vezetés "háborús cselekménynek" értékeli, válaszul bejelentette atomfegyverprogramja felpörgetését. A hivatalos tájékoztatás szerint ezentúl plutóniumkészlete egészét fegyverkezésre fogja használni, egyben ipari méretű urándúsításba kezd. Észak-Korea a nemzetközi szakértők szerint 6-8 atombomba legyártásához elég plutóniummal rendelkezik, viszont például ők adták a knowhow-t az iráni urándúsítási programhoz is.

Az észak-koreai külügyminisztérium állítása szerint pillanatnyilag az atomerőművekben elhasznált fűtőrudak egyharmadából vonták már ki a plutóniumot, most a maradék kétharmadot is feldolgozzák.

Kilátástalan, de nem reménytelen

Szakértők értékelése szerint ugyanakkor az észak-koreai atombomba egyelőre nem jelent közvetlen veszélyt senkire. Atombombát ugyan már sikerült gyártaniuk - az első, 2006-os kísérleti robbantás a tudományos megfigyelések szerint sikertelen volt, május 25-én azonban már sikerült beindítani a láncreakciót -, a bomba egyelőre még nem szerelhető szállítórakétára. Magyarán, bármit fel tudnak vele robbantani, ami Észak-Koreában van. Igaz, Észak-Korea azt állítja, hogy atomfegyverkezése kizárólag védelmi célokat szolgál.

Észak-Korea tehát újra emlete a tétet a játszmában. Mivel május 25. óta már atomhatalomnak kell tekintenünk az országot, a mostani fenyegetés még csak nem is blöff. És ameddig Oroszország és Kína az észak-koreai rendszer fenntartásában érdekelt, addig aligha lehet megfékezni a rezsim további fegyverkezését. A szankciók további szigorítására gyakorlatilag nincs mód. Az észak-koreai rezsim céljainak és logikájának pedig pont megfelel a fenyegetettség érzetének fenntartása és a konfrontáció - ami kellő indokot adhat a szigorú katonai rendszer fenntartására. Így az sem látszik, mi lehet a békés kiút.



  • Hírek
  • Bankszámla