Sorsdöntő napok jönnek Iránban
További Külföld cikkek
- Emmanuel Macron: Európa haldoklik és elpusztulhat
- Szijjártó Péter: Minden adott a magyar-azeri kapcsolatok továbbfejlesztéséhez
- Hatályon kívül helyezték Harvey Weinstein ítéletét, ami elindította a metoo-mozgalmat
- Leszakadtak a világhírű párizsi Moulin Rouge széllapátjai
- Ferenc pápával találkozott Sulyok Tamás, Szent István is szóba került
Teheránban csütörtökön újabb tömegtüntetésre készül az ellenzék. Már szombat óta minden nap komoly megmozdulások vannak Irán fővárosában és más vidéki nagyvárosokban is, a pénteki elnökválasztás nyomán.
Csalást kiáltanak
A választást a kormány és az ország élén álló papi testület, az Őrök Tanácsa szerint az eddig is hivatalban lévő elnök, Mahmud Ahmadinezsád nyerte elsöprő többséggel. A hivatalosan második helyezettnek mondott Mir Huszein Muszavi szerint ez hamis eredmény, és valójában ő nyerte a választást. Hívei azt terjesztik, hogy Muszavi értesítést is kapott győzelméről a választás után a belügyminisztériumból, de később mégis más eredményt hirdettek ki.
A belügyminiszter Muszavi győzelméről szóló levelét szerdán több ezer példányban osztogatták a tüntetők között Teheránban. Nem tudni, hogy a levél hamis-e, mindenesetre a benne szereplő számokat a Liberation című francia lap már kedden közölte, titkosszolgálati forrásokra hivatkozva.
Minden nap tüntetnek
A kormány ugyan minden ellenzéki megmozdulást betiltott, a választás óta eddig minden nap Teherán utcáira vonultak Muszavi hívei. Az eddigi legnagyobb tüntetés hétfőn volt, ami ellen nagyon erőszakosan léptek fel a rendőrök és a hozzájuk csapodó önkéntes különítményesek, az úgynevezett Baszidzsi nevű félkatonai szervezet tagjai. Legalább hét tüntető biztosan meghalt a hétfői oszlatáskor. Kedden egyszerre tüntettek a városban Ahmadinezsád és Muszavi hívei, a rendőrök ekkor semlegesek voltak, és nem engedték a két tömeget egymásnak esni.
Szerdán csak az ellenzék vonult, e tüntetés nagyságáról erősen megoszlanak a beszámolók. A Guardian tudósítója szerint több százezren vonultak fel, és sok amatőr felvétel is hatalmas tömeget mutatott. A képek azonban készülhettek hétfőn is, nem biztos, hogy tényleg szerdaiak. Az Independent tudósítója szerint szerdán csak néhány tízezren vonultak fel, jóval kevesebben mint hétfőn, és a szervezők bizonytalankodtak az útvonalat illetően. Szerinte ez a megmozdulás nem volt erőteljes. A nyugati tudósítókat elvben kitiltották Teherán utcáiról, így független forgatócsoportok nem rögzítették a tüntetést.
A szerdai tüntetést elvben nem Muszavi vagy pártja szervezte, így a szervezetlenség ezzel is összefügghet. Csütörtökre viszont maga az ellenzéki vezérré előlépett elnökjelölt hívta utcára az embereket. Két tüntetést is szerveztek erre a napra: előbb a teheráni ENSZ-iroda elé vonulnak, utána pedig a város déli részén, a nagybazár melletti hatalmas téren gyűlnek, ahol gyászimát mondanak a rendőrterror áldozataiért.
30 éves forgatókönyv
Az gyász, az ima és a tömegtüntetés összekapcsolása az 1979-es iszlám forradalom, a mostani rendszert megteremtő tömegmozgalom győzelmének forgatókönyvét idézi. Akkor a tömeg megdöntötte a sah uralmát, és létrejött a papok által irányított új politikai rendszer. A most reformokat követelő ellenzékiek vezetői mind részt vettek az 1979-es forradalomban.Úgy tűnik, hogy az akkori forgatókönyvet próbálják megismételni.
Közben az 1979-es eseményekben diákvezérként szintén részt vevő Ahmadinezsád arról beszélt szerdán, hogy győzelme a 79-es forradalom értékeinek megőrzésének záloga.
Már nem verik tüntetőket
A hatalom két napja nem bántotta a tüntetőket. Ezt az ellenzékiek a közelgő győzelem jeleként értékelik, mert úgy vélik, hogy a rendőrök egy része megtagadhatta a lőparancsot, a tisztek közül pedig sokan velük szimpatizálnak. Erre azonban nincsenek közvetlen bizonyítékok.
A hatalom elbizonytalanodására közvetlenebbül utal, hogy a Teheráni Egyetem kollégiuma elleni vasárnapi támadás nem tabu a hivatalos hírforrásokban sem. Az ellenzékkel szimpatizáló diákokat eddig azonosítatlan különítményesek támadták meg: sokakat brutálisan megvertek, több tucat hallgatót elhurcoltak, és minden jel szerint 7-8 diákot meg is öltek. A támadás miatt sok egyetemi tanár is tiltakozott, és a sebesülteket fogadó kórház dolgozói is tüntettek. A parlament elnöke, Irán egykori ENSZ-nagykövete vizsgálatot követelt, és a belügyminisztérium szerdán jelezte, hogy felderítik az ügyet.
Sokakat lelkesített, hogy szerdán a Dél-Koreában játszó iráni fociválogatott hat játékosa zöld szalaggal a csuklóján játszott. A zöld Muszavi kampányszíne. A második félidőre a játékosokról levetették a tüntetők szimbólumát.
Letartóztatások
Ugyanakkor a hatalom továbbra is keményen fellép az ellenzékiekkel szemben, csak most nem az utca a megtorlás fő terepe. Több száz ismert ellenzéki vezetőt, köztük egykor magas rangú politikusokat tartóztattak le az elmúlt néhány napban. Sokan vádemelés nélkül ülnek valahol. Az állami sajtó vandáloknak állítják be a tüntetőket és szétvert autókat és kirakatokat mutatnak. Az ellenzék szerint a rombolást a hatalom különítményesei követték el, hogy elijesszék a békésebb ellenzékieket a felvonulásoktól.
Az állam az ellenzéki szervezkedést csetoldalak és blogok letiltásával, a mobilhálózat időszakos kikapcsolásával igyekszik ellehetetleníteni.
Péntek munkaszüneti nap Iránban, a mecsetbe járás napja, ekkorra nem tervez tüntetést az ellenzék. A csütörtöki után szombatra újabb nagy demonstrációt készítenek elő, ugyanarra az útvonalra, ahol hétfőn brutálisan oszlatni kezdtek a hatalom fegyveresi.