El lehet baltázni
További Külföld cikkek
- Éhségsztrájkba kezdhetett a börtönben Hegyi-Karabah korábbi vezetője
- Párizsban azzal fenyegetőzött egy férfi, hogy felrobbantja magát
- Újabb országban okoztak áradást a heves esőzések, többen meghaltak
- Felgyújtotta magát egy férfi Donald Trump bírósági tárgyalása közben
- Hét év börtön jár Oroszországban kannabiszos gumicukorért
Kelemen Hunor 1967. október 18-án született Csíkkarcfalván. Az iskola csapatában hokizott, a középiskolát Marosvásárhelyen végezte; akkoriban szűk farmert hordott, hosszú volt a haja, és kemény rockot hallgatott. A kolozsvári Agrártudományi Egyetemen szerzett állatorvosi diplomát, aztán filozófia szakot végzett a Babes-Bolyai Egyetemen. Volt újságíró a kolozsvári közszolgálati rádióban, szerkesztett irodalmi folyóiratokat. 1997-ban felhívták az RMDSZ-től: lenne-e államtitkár a kulturális minisztériumban? Volt kedve. Később képviselő, 2007-től az RMDSZ ügyvezető elnöke, többszörös kampányfőnök.
Esélyesnek tartják arra, hogy Markó Béla visszavonulása után, akár már 2011-ben ön vezesse az RMDSZ-t. Nem fél attól, hogyha az őszi romániai államfőválasztáson nem kap elég szavazatot, akkor hátránya lehet ebből 2011-ben?
Pontosan fölmértem, amikor elvállaltam, hogy döntésem milyen kockázattal jár. Ha rossz eredményt érek el, akkor le kell vonnom a következtetést.
Mi számít rossz szereplésnek?
Különbséget kell tenni szavazatszám és százalékos arány között, hiszen az utóbbi erősen függ attól, mekkora lesz a részvételi hajlandóság a román oldalon. A 2008-as parlamenti és a 2009-es EP-választáson szinte hajszálra ugyanannyi szavazatot kaptunk [előbbin 440 449, utóbbin 431 739], az én célom egy hasonló szavazatszám elérése. Arányaiban viszont könnyen lehet, hogy nem lesz annyi, mint az előző két választáson [6,59, illetve 8,92 százalék], mivel ha kiéleződik a kampány, akkor a románok nagyobb számban vesznek részt a választáson.
Ön lesz az RMDSZ elnöke 2011-ben, a következő tisztújítás után?
Erről egészen pontosan fogok nyilatkozni, de majd csak akkor, ha eljön az ideje.
A magyar elnökjelöltek szereplései
1996: 4. Frunda György 761,411 (6,02 százalék)
2000: 5. Frunda György 696,989 (6,22 százalék)
2004: 4. Markó Béla 533,446 (5,1 százalék)
Felmerült még Borbély László, Frunda György és Markó Béla is az RMDSZ államfőjelöltjeként. Ön kit támogatott?
Markót. Meg akartam győzni, hogy vállalja el a jelöltséget, de nem sikerült.
Sokak szerint a mostani helyzet hasonlít az 1996-osra, illetve a korábbi évekére, amikor az RMDSZ – akárcsak most – nem volt kormányon, és amikor elég éles magyarellenesség volt Romániában. Igaz ez?
Frunda György 1996-ban első magyarként, előzmény és tapasztalat nélkül vállalta el a romániai elnökjelöltséget. Remek úttörőmunkát végzett a mainál feszültebb, vadabb időszakban, bár a hangulat sok esetben az akkori időket idézi. Most derült ki például, hogy az oktatási reform egy tervezetében a magyar nyelvű oktatásról alig néhány mondat van csupán, és ez nem sok jót jelent.
A tavaszi EP-választás kampányában is volt némi feszültség, és nem kizárt, hogy ez a feszültség őszre nőni fog. A románokon múlik, bár pillanatnyilag oly mértékben el vannak foglalva egymással, hogy még a kormányzásra sincs elég energiájuk. [Romániát a két legnagyobb párt, a szociáldemokraták és a demokrata liberálisok nagykoalíciója vezeti.]
Többen kérték az RMDSZ miniparlamentjén, hogy a románoknak is üzenjen. Mit lehet nekik mondani?
Egy államelnök-választáson nem lehet megkerülni az országos problémákat, például: hogyan kellene kinéznie Romániának. Az elmúlt öt évben felborulni látszott az intézmények – államelnöki hivatal, kormány, alkotmánybíróság – közti viszony. A közigazgatás nagyon bürokratikus, nem hatékony, fontos lenne egyszerűsíteni. Reformra szorulnak a nagy ellátórendszerek is. A jövőben létfontosságúak lesznek a fejlesztési régiók, nem mindegy, miként alakítják ki őket. És egyáltalán: milyen Romániát képzelünk el az erdélyi magyarságnak?
És elég jó a románja ahhoz, hogy a románoknak üzenjen?
Igen, tizenkét esztendeje vagyok Bukarestben, de már előtte jól beszéltem a románt, mivel az állatorvosi egyetemet románul végeztem. Dolgoztam a közigazgatásban is, államtitkár voltam. Néha vétek azért egyeztetési hibát, de a román sajtóban is jó véleménnyel vannak a kommunikációs képességeimről.
Vannak olyan hangok, hogy nem lenne fontos jelöltet állítani, mivel most először nem egy időben tartják a parlamenti és az államfőválasztást, így nincs mozgósító hatása egy magyar elnökjelöltnek. Félő, hogy sokan nem mennek el, hiszen úgysem lehet önből Románia államelnöke.
Az elmúlt két évben négy választási kampányban dolgoztunk, és valamilyen szempontból mindegyik különleges volt. A 2007-es EP-választásnál még bele kellett kalkulálni, hogy Tőkés László függetlenként indult. A 2008-as önkormányzati választáson először szavaztak a megyei tanácselnökökről közvetlenül, és ugyanebben az évben választottak először parlamenti képviselőket egyéni választókerületekben. A 2009-es EP-választáson hosszú idő után először nem volt magyar ellenjelölt. Hozzászoktunk ahhoz, hogy mindig ki kell találni valami újat.
Most valóban nagy a kockázat, mivel nincs összekapcsolva a két választás, el lehet baltázni a stratégiát, a mozgósítást, de ez a románokra is igaz. Lehet-e 2009-ben magyar elnöke Romániának? Nem lehet, két lábbal a földön járunk. De fontos az önbecsülésünk is. Egy romániai magyar ember semmivel sem kevesebb, mint egy román. De van egy víziónk arról, mit lehetne csinálni, ha nem lennének ennyire éles előítéletek, ha sok esetben nem a 19. századra jellemző mentalitás uralkodna, hanem nyugat-európai, hogy Amerikát már ne is említsük.
Kik indulnak?
A legnagyobb eséllyel az államelnök, Traian Băsescu indul a Demokrata Liberális Párt színeiben. A felmérések szerint őt követi a szociáldemokrata Mircea Geoană, harmadik helyre a nemzeti liberális Crin Antonescu esélyes. Kelemen Hunor a függetlenként induló Radu herceggel vívhat meg a negyedik helyért. Radu 1996-ban lett a román királyi család tagja, amikor elvette Margareta hercegnőt.
A második fordulóba – hacsak az egyik jelölt nem szerzi meg az abszolút többséget, de erre nincs esély – az első fordulóban az első két helyen végzett jelölt juthat.
Mi a véleménye arról az okfejtésről, hogy magyar jelölt esetén a liberális Antonescu – akire a magyarok vélhetően szívesen szavaznának amúgy – biztosan nem jut be a második fordulóba, így borítékolható Băsescu győzelme.
Választás előtt ilyen szentenciát nem érdemes tenni. Egyáltalán nem automatikus, hogy a magyarok Antonescura adnák szavazataikat. Băsescu vezet, a szociáldemokrata Geoană a második, a nemzeti liberális Antonescu a harmadik, hat-hét százalékkal lemaradva. Vagyis, ha minden magyar elmenne szavazni, a jelen állás szerint Antonescu akkor se kerülne be a második fordulóba. Ráadásul, ha Antonescu mellé állna az RMDSZ, akkor sokkal több szavazatot veszítene, mint nyerne, az említett 19. századi mentalitás miatt. Ez nem olyan, mint a patika, hogy az egyik serpenyőről leveszem, a másikra ráteszem.
Székelyföldnek fontos szerepe lehet a kampányban, Băsescu például a napokban járt itt. Emiatt esett önre a választás?
Székelyföldről származom, Csíkon élek, volt, aki határozottan kimondta, hogy van ennek előnye. Bízom benne, hogy Székelyföldet tudjuk mozgósítani. De csak Székelyföld nem hozza az öt százalékot. Székelyföld – ha jól dolgozunk – 40-45 százalékot jelent, a többit máshonnan kell megszereznünk.