Etelka, Aletta
3 °C
4 °C

Beltiltották a szudétanémetek szövetségét

2009.08.31. 12:32
A cseh belügyminisztérium döntését bíróságon akarják megtámadni, Strasbourgig is elmennek. A II. világháború után hárommillió szudétanémetet telepítettek ki a Benes-dekrétumok alapján.

Betiltotta a Benes-dekrétumok hatályon kívül helyezését követelő szudétanémet szövetséget a cseh belügyminisztérium.

A tárca arra a véleményre jutott, hogy a Csehországi, Morvaországi és Sziléziai Szudétanémetek Szövetségének tevékenysége sértené a cseh alkotmányt és a törvényeket - írja az iDnes című cseh internetes hírportál. A legfőbb indok az, hogy a most szerveződő szövetség programjában követeli a Benes-dekrétumok érvénytelenítését, valamint a kitelepítette szudétanémetek vagyonának visszaadását.

A szudétanémeteket és a szlovákiai magyarokat a II. világháború után a korabeli csehszlovák hatóságok háborús bűnösnek nyilvánították. Megfosztották őket állampolgárságuktól, vagyonuktól, és mintegy hárommillió szudétanémetet kitelepítettek az országból. A magyarok kitelepítését a potsdami nagyhatalmi értekezlet 1945 nyarán nem hagyta jóvá, így a szlovákiai magyarság felszámolását más eszközökkel próbálta megvalósítani az akkori csehszlovák állam, élén Edvard Benes elnökkel.

Bírósághoz fordulnak

A Csehországi, Morvaországi és Sziléziai Szudétanémetek Szövetségének előkészítő bizottsága a cseh belügy döntését botrányosnak és a demokrácia szabályaival ellentétesnek minősítette. A szövetséget szervező csoportnak meggyőződése, hogy a Benes-dekrétumok ellentétesek az Európai Unió általános szabályaival. A szövetség céljai törvényesek, humánusak és demokratikusak, ráadásul mindenkinek joga van ahhoz, hogy bármilyen kérdésben ne értsen egyet a kormánnyal - olvasható a bizottság nyilatkozatában.

Bejelentették: bírósághoz fordulnak, előbb egy csehországihoz, majd pedig a strasbourgi emberi jogi testülethez.

A cseh belügyminisztérium döntése indoklásában azt írja, hogy a szudétanémet testvérszervezet például Németországban vagyoni kárpótlást követel, illetve követeli a hazához való jogot, ami Prága szempontjából területi követelésként is lehet értelmezni. Mindez a csehek szerint ellentétes a nemzetközi jogszabályokkal és a kilencvenes évek második felében aláírt cseh-német megbékélési nyilatkozattal. Ebben mindkét fél arra kötelezte magát, hogy viszonyukat nem fogják megterhelni a történelmi múlt ügyeivel.

A tárca azt is megemlíti: 1995-ben a cseh alkotmánybíróság már foglalkozott a Benes-dekrétumokkal, és arra a következtetésre jutott, hogy azok a maguk idejében törvényesek és indokoltak voltak.

A csehszlovák vezetés II. világháború utáni intézkedéseit a németek, az osztrákok és a magyarok is gyakran bírálják.