Iránnak szállíthatott orosz fegyvereket az Arctic Sea
További Külföld cikkek
- Felszámoltak egy telefonos csalásokat elkövető európai bűnszervezetet
- Tényleg Kína hozza tető alá a tűzszünetet a Hamásszal?
- Ismét ítéletidő csapott le Dubajra, járatokat töröltek
- Az Európai Bizottság vizsgálatot folytat több légitársaság ellen
- Botrány lett a CPAC Hungaryn elhangzott egyik beszédből, törölte a Youtube
Az Arctic Sea teherhajó a hivatalos verzió szerint fát szállított Finnországból Algériába. Július 24-én rabolták el kalózok közel az európai partokhoz, majd augusztus 17-én az orosz haditengerészet találta meg Afrikától nyugatra. A kalózokat letartóztatták, és a legénység nagy részével együtt Oroszországba szállították. Moszkva szerint nem volt semmiféle titkos rakomány, a kalózok váltságdíj reményében rabolták el a hajót, amit most egy orosz kikötőbe visznek, hogy ott átvizsgálják.
Moszkvai és izraeli források szerint ugyanakkor a hajóra Oroszország legmodernebb légelhárító fegyverének számító S-300-as rakétákat rakodtak Kalinyingrádban, aminek a kikötője híres a nemzetközi fegyvercsempészetben játszott fontos szerepéről.
A The Sunday Times szerint a Moszad titokban értesítette az orosz kormányt a rakományról, amit alvilági kapcsolatokkal rendelkező volt orosz katonai tisztek adtak el Iránnak. Ezután a Kreml nagyszabású mentőakciót indított, mivel Oroszországot rendkívül kínosan érintené, ha kiderülne, hogy fegyvereket hagyott bűnözők keze közé jutni vagy Iránnak eladni.
Ezt a gyanút erősíti, hogy Mihail Vojtenko, az Arctic Sea történetével rendszeresen foglalkozó, a hivatalos verziót megkérdőjelező Morszkoj Bjulletyeny tengerészeti hírportál főszerkesztője fenyegetések hatására nemrég elmenekült az országból.
Arról, hogy mi történt valójában, több verzió is napvilágot látott. A brit lap által idézett egyes moszkvai katonai források szerint a Moszadnak a hajó elrablásában is szerepe lehet: így akadályozta meg a fegyverek kézbesítését Iránnak, és lehetőséget nyújtott Moszkvának egy látványos mentőakció megszervezésére. Attól a pillanattól kezdve, hogy megjelentek a hírek a hajó elrablásáról, a csempészek terve meghiúsult – és ez lehetett a Moszad célja.
Amennyiben Irán megkapta volna a szállítmányt, jelentősen javult volna a légvédelme. Katonai források szerint 50 százalékkal növelte volna az izraeli károkat egy, az iráni atomlétesítmények ellen indított támadás esetén.
Oroszország és a hajó finn tulajdonosa is tagadja a fegyverrakományról szóló híreket.
Ugyanakkor Simon Perez izraeli elnök egy nappal azután látogatott Moszkvába, hogy az orosz haderő megtalálta és elfoglalta a hajót. Négy órán keresztül tárgyalt zárt ajtók mögött Dmitrij Medvegyev orosz elnökkel, aki szóbeli garanciát adott arra, hogy Oroszország nem ad el modern fegyvereket Iránnak és Szíriának.