Az első értékelések szerint a vasárnap késő esti vitában - amely a harmadik ilyen jellegű politikai összecsapás volt a német választási kampányok történetében - Steinmeier a várakozásoknál jobban szerepelt.
A tényleges tét a meglehetősen nagyszámú, még bizonytalan szavazó megszólítása volt, és a felmérések szerint ez a szociáldemokraták kancellárjelöltjének sikerült jobban, körükben ugyanis Merkel 37, Steinmeier pedig 45 százalékot szerzett. Az ARD televízió által ismertetett közvélemény-kutatásból ugyanakkor kitűnt: általánosságban a szavazók 42 százaléka Merkelt, 43 százaléka pedig Steinmeiert találta meggyőzőbbnek.
Döntetlen a szimpátiaversenyben
A megkérdezettek 18 százaléka vélte úgy, hogy a kancellár jobban szerepelt a vártnál, míg a kancellárjelölt esetében ugyanez az arány 64 százalékos volt. A válaszadók 39 százaléka Merkelt, 40 százaléka pedig Steinmeiert látta szimpatikusabbnak, a külügyminisztert azonban jelentős többség jóval támadóbbnak találta.
Általános vélekedés szerint a vitára mindennek ellenére semmiképp sem a konfliktuskeresés nyomta rá bélyegét. Merkel és Steinmeier televíziós párbaja teljes mértékben nélkülözte azt az éles hangnemet, amely különösen négy évvel ezelőtt az akkori kancellár, Gerhard Schröder és az akkor még kihívó Angela Merkel, vagy akár 2002-ben Schröder és Edmund Stoiber vitájának hangnemét jellemezte.
2005-ben egyébként Schrödernek a televíziós vitán való szereplésével a felmérések szerint több mint 2 millió bizonytalan szavazót sikerült maga mellé állítania és ha a választást pártja, a szociáldemokrata párt nem is nyerte meg, azt azonban megakadályozta, hogy a konzervatív CDU/CSU és a liberális FDP többséget szerezzen.
Maradhat a nagykoalíció
Szemmel láthatóan ez volt a fő célja a mostani vitában Frank-Walter Steinmeiernek is. Mindenekelőtt ezt tűnt ki a vitában elhangzott állásfoglalásaiból, amelyekkel nem is annyira a konzervatívokat, mind inkább potenciális koalíciós partnerüket, az FDP-t bírálta. És ha messze nem is szerepelt úgy, mint négy évvel ezelőtt Gerhard Schröder, annyit azonban szakértők szerint sikerült elérnie, hogy egy konzervatív-liberális koalíció megalakulását kicsit megnehezítette.
Amúgy pedig a Baloldal pártjával való országos szintű koalíciót elutasítva semmiféle alternatívát, illetve koalíciós lehetőséget nem vázolt fel, ami arra utal: a konzervatívok 36 százalékával szemben jelenleg 23 százalékos támogatottságot élvező Német Szociáldemokrata Párt legfőbb választási célja a jelenlegi nagykoalíció fennmaradása. Ez pedig megfigyelők szerint Merkel kancellárnak sem okozna különösebb bosszúságot, a vita során tanúsított magatartása, a nagykoalíció eredményeinek hangsúlyozása és a szociáldemokraták felettébb óvatos bírálata legalábbis erre utal.
Néhány különbség kirajzolódott
A vasárnap esti vita semmit nem változtatott Angela Merkel kancellári képességeinek megítélésén, Frank-Walter Steinmeiernek viszont némileg sikerült javítania a kancellárjelöltként róla eddig kialakított képen.
Körvonalazta ugyanakkor azokat a nézeteltéréseket, amelyek a szeptember 27-i választásokig hátralévő két hétben a kampányt meghatározhatják majd, így mindenekelőtt az atomenergia, illetve az atomerőművek alkalmazásának ellentétes megítélését, továbbá a gazdasági válságból való kilábalás kapcsán a konzervatívok által kilátásba helyezett, a szociáldemokraták által azonban elutasított adócsökkentéseket.