A Barack Obama elnök utasítására létrehozott munkacsoport minden rab ügyét külön-külön megvizsgálja. A bizottság dönt arról, hogy a foglyokat a későbbiekben bíróság elé kell-e állítani, vagy nem jelentenek biztonsági fenyegetést, így haza, esetleg egy harmadik országba küldhetők. A vizsgálat része a Guantánamo bezárását célzó folyamatnak.
Obama beiktatása után egy évet adott a bezáráshoz. Robert Gates védelmi miniszter a hét végén azonban az ABC televízióban jelezte, hogy nehéz lesz tartani a 2010. január 22-i határidőt.
A Kuba szigetén fekvő amerikai fogolytábor lakói - a vöröskereszt által szervezett telefonbeszélgetéseken - ügyvédeiktől és a rokonaiktól tudomást szereztek arról, hogy Obama elnök jövő januárig meg akarja szüntetni a börtöntábort.
A határidő kapcsán Robert Gibbs elnöki szóvivő úgy fogalmazott: a Fehér Ház nem arra koncentrál, hogy egy adott napon bezárja a tábort, hanem arra, hogy a lehető legnagyobb haladást érhesse el az ügyben.
A 75 elengedhető fogoly között van az a 30 is, köztük 13 kínai ujgur, akinek a szabadon bocsátásáról amerikai bíróságok döntöttek korábban. Utóbbiak legtöbbjét a csendes-óceáni Palau szigete fogadja be. Ugyancsak a szabadon engedhető csoportba került 26 jemeni, 9 tunéziai, 7 algériai, továbbá 4 szíriai, 3-3 líbiai és szaúd-arábiai fogoly, továbbá 2-2 rab Üzbegisztánból, Egyiptomból, Ciszjordániából és Kuvaitból, valamint 1-1 rab Azerbajdzsánból és Tádzsikisztánból.
A terroristagyanús személyek nagy része Afganisztánban vagy Pakisztánban került az amerikai erők fogságába, miután az Egyesült Államok csapatai 2001-ben - az Amerika elleni szeptember 11-i repülőgépes merényletekre válaszul, az al-Kaida terrorcsoport kiűzése céljából - megszállták Afganisztánt.