Lujza
-2 °C
13 °C

Egymásnak eshet az orosz és a grúz diplomácia

2009.10.01. 13:02
Igenis Grúzia robbantotta az orosz-grúz háborút, amire többek között Amerika és Ukrajna segítségével készült fel, állapította meg az orosz-grúz konfliktust elemző uniós jelentős. Ami szerint viszont az orosz offenzíva sérti a nemzetközi jogot, ahogy Abházia és Dél-Oszétia kiválása is. A jelentés nyomán Grúzia valószínűleg sokáig nem lesz NATO-tag, Oroszországot pedig megpróbálják gyengíteni a térségben.

Oroszországnak és Grúziának most a grúz-orosz háborúról szóló európai uniós jelentése felett kell megütköznie, állapította meg a Kommerszant. Az orosz gazdasági napilap jelentés néhány ponton Oroszországnak kedvez. Például az, hogy úgy ítéli meg: a fegyveres agressziót Grúzia kezdte, annak grúz indoklását elveti, és Dél-Oszétia eljárását, valamint az orosz fél orosz békefenntartók védelmére tett lépéseit jogos önvédelemnek minősíti. A jelentés azt is elismeri, hogy a háború előkészítésében az Egyesült Államok, Ukrajna, Csehország és Izrael segítette Grúziát.

Ennyit az orosz félnek kedvező elemekről. Ugyanis az uniós jelentés csak a békefenntartók védelmét szolgáló lépéseket tartja jogosnak, az azon túlmenő műveleteket a nemzetközi jog megsértésének tekinti. És elutasítja azokat az érveket, amelyekkel Moszkva indokolta a "Grúzia békére kényszerítése" akciót.

Így az uniós érvelés szerint fals állítás, hogy Oroszország saját állampolgárait védelmezte Dél-Oszétiában. Ugyanis Moszkva akciója túlterjedt a lakosság védelmén, és teljes körű katonai műveletté bővült, az orosz útlevéllel ellátott helybeliek pedig amúgy sem tekinthetők orosz állampolgároknak, hanem továbbra is Grúzia polgárai. Végül a jelentés megállapította, hogy Dél-Oszétiának és Abháziának nem volt joga kiválni Grúziából, ezért függetlenségük elismerése sérti a nemzetközi jogot.

"A jelentés várhatóan mindkét félre nézve kedvezőtlen következményekkel jár, mivel Brüsszel politikájának alapját adja majd. Egyfelől alighanem kizárja, hogy Grúzia, óhajának megfelelően, belátható időben a NATO tagjává váljon. Másrészt jelzi, hogy az EU soha nem fogadja el a konfliktusban tanúsított orosz magatartást, és még kevésbé hajlandó megbékélni Szuhumi és Chinvali elismerésével, továbbá hogy erre az álláspontra kell helyezkednie bármely államnak, amely Európa jóindulatára számít" - írta a lap.

Georgij Kunadze volt orosz külügyminiszter-helyettes (1991-1994) a Kommerszantban közölt kommentárjában rámutatott: a jelentés nyilvánvaló kérdésekre nyilvánvaló válaszokat adott. Eddig is ismert volt, hogy a katonai műveletet Grúzia kezdte, s hogy azt Oroszország provokálta ki, egyebek között az állampolgárság osztogatásával.

Kunadze szerint azonban ma már nem az a fontos, hogy ki kezdte, hanem az, hogy mi a további teendő, s erre a jelentés nem ad választ. Oroszország kitart a két terület elismerése mellett, az EU pedig követeli ennek visszavonását. Komoly politikai akarat esetén közelíteni lehetne az álláspontokat.

"Egy állam egy részének különálló létezéséhez egyáltalán nem szükséges azt új államként elismerni, és az új alakulat biztonságának kérdése is megoldható. A kompromisszumhoz szükséges politikai akarat azonban hiányzik. Dél-Oszétiában és Abháziában közben teljes a zűrzavar, az orosz támogatási pénzek eltűnnek, minden omladozik tovább, de ezt az európaiak nem látják, az oroszok meg nem mondják”, jelentette ki a diplomata.

Mindenesetre a parlamenti közgyűlés őszi strasbourgi ülésszakán 72 képviselő indítványozta az Európai Tanács közgyűlésén, hogy függesszék fel az orosz képviselők szavazati jogát, mert az oroszok nem teljesítik azokat a kötelezettségeiket, amelyeket a tavaly augusztusi orosz-grúz háborút lezáró tűzszüneti megállapodás után írt elő az Európa Tanács. A szavazáson azonban a képviselők 88-35 arányban elutasították a javaslatot.