József, Bánk
2 °C
12 °C

Basescu forgatókönyvíróként jelesre vizsgázott

2009.10.04. 19:56
Romániában csütörtökön szakadt a kormánykoalíció, a Demokrata Liberális Párt kisebbségi kormányt alakított. A fordulatra már a koalíció tavalyi megalakulásakor számítani lehetett, Traian Basescu államfő tervei megvalósulni látszanak. Az elnökválasztást november 22-én tartják, érdemi kihívója egyelőre nincs. A kormányválságot Kiss Tamás szociológussal, a kolozsvári Nemzeti Kisebbségkutató Intézet munkatársával elemeztük.
Traian Basescu
Traian Basescu

Egyelőre nem lehet tudni, hogy a Romániában csütörtök este megalakult kisebbségi kormány mennyire lesz életképes, az elnökválasztás eredménye határozza meg majd a kormányválság kimenetelét.

Ha a jelenlegi államfő, Traian Basescu nyer, tartós formáció is lehet a jelenlegi felállás, az elnök személye, illetve az őt delegáló párt ugyanis meghatározza a parlament működését, bár 2003-ban, az alkotmány megreformálásakor szűkítették az elnöki jogköröket. A lakosság egyébként az elnököt tekinti a kormány irányítójának annak ellenére is, hogy az alkotmány nem erről rendelkezik.

Basescu újraválasztásával a Demokrata Liberális Párt (PD-L) stabilizálódna a kormányzati pozícióban, elnyerhetné az RMDSZ és a kisebbségi képviselők támogatását. Melléjük még megvásárolhatnak szociáldemokrata és liberális képviselőket, és ezzel ha 10 szavazatot szereznek, meg is lehet a parlamenti többségük.

A formáció felállása még kérdéses, köthetnek koalíciót, vagy kaphatnak külső támogatást is, de a tavaly novemberben megalakult nagykoalíció a PD-L és a Szociáldemokrata Párt (PSD) együttműködésével szinte biztos, hogy nem áll vissza.

A közvélemény-kutatások szerint a két legnagyobb ellenfél sem jelent valódi veszélyt Basescu győzelmére, Mircea Geoana, a PSD, illetve Crin Antonescuban, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) elnökjelöltje nem tudtak megerősödni eléggé ahhoz, hogy a jelenlegi államfő pozícióját megingassák.

Egy hét se kellett a teljes szakításhoz

Csütörtökön lemondtak a román kormánykoalíció szociáldemokrata miniszterei, miután Traian Basescu államfő aláírta a szintén szociáldemokrata Dan Nica belügyminiszter és miniszterelnök-helyettes menesztéséről szóló rendeletet. A lépés a koalíció szakadását jelentette.

Dan Nica
Dan Nica

A koalíciós válság hétvégén robbant ki, amikor Nica egy nyilatkozatában arról beszélt, hogy a november 22-én esedékes elnökválasztásra, illetve a december 6-i második forduló napjára valaki előre lefoglalta az összes kibérelhető autóbuszt. A kijelentés egyértelmű utalás volt a választási turizmus nevű Romániában bevett gyakorlatra, hogy pártok embereket utaztatnak, hogy minél több választási körzetben leadják szavazataikat. Kiss Tamás szerint ezt a módszert minden párt alkalmazza, de ez érdemben nem befolyásolja a választási eredményeket.

Az utalást a PD-L azonnal magára vette, Emil Boc miniszterelnök hétfőn be is jelentette, hogy meneszti kormányából a belügyminisztert. Azt kérte a koalíciós partnertől, hogy Nica helyére nevezzenek meg új belügyminisztert. Döntését az ország közbiztonságának romlásával indokolta.

A PSD ugyanakkor nem fogadta el a belügyminiszter menesztését, Geoana azt mondta, ha Boc az államfőhöz fordul, és ő elfogadja a leváltást, a szociáldemokrata miniszterek távoznak a kormányból. Basescu csütörtökön aláírta az elnöki rendeletet, a PSD pedig távozott a kormányból. A PD-L esti kormányülésén arról határozott, hogy miniszterei között szétosztják a megüresedett tárcákat, így mindenki kapott a már meglévő területe mellé egy másikat is. A kormánynak így nem kell a parlament jóváhagyása az átalakításhoz.

Basescu, a forgatókönyvíró

A most kialakult helyzet hátterében Basescu tudatos játéka állhat, aki tavaly novemberben, a parlamenti választások utáni koalícióalakításkor elkezdte megvalósítani arról szóló forgatókönyvét, hogy hogyan tartja meg az elnöki posztot. Az ő érdeke volt, hogy a nagykoalíció megalakuljon, hiszen kormányzati szerepben az ősellenfélnek számító szociáldemokratáknak nem maradt esélyük arra, hogy az elnökválasztásig életképes ellenfelet tudjanak állítani, hiszen belülről nem lehet élesen bírálni a kormány munkáját.

A PSD erős emberei már akkor ellenezték a párt koalícióba lépését, de négy év ellenzéki szerep után a párt középkádereinek fellázadását nem lehetett volna elkerülni, ami akár a teljes szétesést is magában hordozta. A szociáldemokraták így kényszerhelyzetben voltak, be kellett menniük a kormányba.

A koalíció szakadására már a megalakuláskor lehetett számítani, már akkor látszott, hogy az elnökválasztás komoly szakítópróbája lehet az együttműködésnek. A novemberi parlamenti választások két győztese együtt az országgyűlés kb. 60 százalékának támogatását tudta mögött, ideológiailag viszont annyira különböznek, hogy esély se volt közös elnökjelölt állítására.

Ürügyet kerestek

Emil Boc
Emil Boc

Basescu tudatosságát bizonyítja az is, hogy két héttel ezelőtt a PD-L már megpróbált ürügyet szolgáltatni a szakításhoz, akkor a szociáldemokrata oktatási miniszter elmozdításával próbálkoztak: Boc vissza akarta vonatni egy rendelkezését. A PSD akkor meghátrált, hogy egyben maradjon a koalíció, így a PD-L a második körben egy kulcspozícióban lévő minisztert tűzött céltáblára.

A két koalíciós partner 30 százalék körüli eredményeik alapján úgy osztották fel a pozíciókat, hogy a kormányfői posztot a PD-L, a helyettesét, aki egyben belügyminiszter is, a PSD adta. Így amikor a Nicát támadták, biztosra mentek, kihátrálásra nem maradt lehetőség. Az időzítés se véletlen, már nincs sok idő a választásokig, ha a parlament addig csak vegetál, az se katasztrófa, a hullámok viszont lenyugszanak, mire az emberek a szavazófülkékben ikszelni kezdenek.

A magyarok kivárnak

A kormányválság nehéz helyzetbe hozta az RMDSZ-t, bár újra megnyílt a lehetőség számukra, hogy akár kívülről is, de kormányerővé váljanak, ami nem titkolt céljuk. Az elnökválasztásig azonban leginkább az az érdekük, hogy ne kelljen senki mellett elkötelezni magukat, hiszen ha most támogatják a kormányt, azzal Basescunak gyűjtenek szavazatokat.

Kelemen Hunor, az RMDSZ elnökjelöltje kérdésünkre azt mondta, az első forduló előtt senkivel sem tárgyalnak, és utána is csak akkor adják támogatásukat a kormánynak, ha programjukból legalább a magyarságot érintő kérdéseket be tudják emelni a kormányprogramba.

Az RMDSZ számára egyébként fontos megmérettetés az elnökválasztás, már konkrét jeleit lehetett látni Markó Béla szándékának, hogy generációváltásra készül a szövetség élére. Ehhez azonban Kelemen Hunornak meg kell mutatni, hogy életképes alternatívát jelent. Kiss Tamás szerint ha az elnökválasztáson a szavazatok legalább 5 százalékát megszerzi, az nagy siker, 4 százalék alatt viszont egyértelmű bukás.

November végéig csend lesz

A liberálisoknak már nincs elég idejük arra, hogy jelöltjüket felépítsék, bár még a tavalyi parlamenti választásokon a négy év kormányzás eredményeként sikereket értek el, azóta eltűntek, feltehetően novemberig nem fognak sok vizet zavarni. Elképzelhető, hogy megpróbálkoznak még egy bizalmatlansági indítvánnyal, de kérdéses, hogy tudnak-e ehhez elegendő támogatást szerezni.

Az elnökválasztás második fordulójába tehát a koalíciós partnerek jelöltjeit várják, ott zárulhat az addigra egyéves párharc Traian Basescu és Mircea Geoana között.

Köszönjük, hogy olvasol minket!

Ha fontos számodra a független sajtó fennmaradása, támogasd az Indexet!