Vilhelmina
4 °C
18 °C
Index - In English In English Eng

Svájc óvatos a GSK új influenza elleni oltásával

2009.10.30. 19:47 Módosítva: 2009.10.30. 20:10
Svájc pénteken bejelentette, hogy a benne lévő adalékanyag miatt nem engedélyezi a Glaxo Smith Kline gyógyszergyár Pandemrix nevű védőoltásának használatát a terhes nők, a 18 év alatti gyermekek és 60 évnél idősebbek esetében. Franciaországban egyre élesebb a vita a megrendelt vakcinák titkosított szerződései miatt, a lapok pedig a gyógyszergyártók által szponzorált szakértőket bírálják.

A Pandemrix a H1N1 vírus által okozott új típusú influenza ellen nyújt védelmet. A svájci gyógyszerfelügyelet aggodalma a brit gyógyszergyár termékében meglévő AS03 adalékanyaggal kapcsolatos.

"A jelenlegi adatok lényegében felnőttekre vonatkoznak, de nincsen semmilyen adat a terhes nőkkel kapcsolatban, a gyermekekre vonatkozóak pedig elégtelenek" - áll a Swissmedic svájci gyógyszerfelügyelet pénteken kiadott közleményében. A Swissmedic ezért még nem engedélyezte a Pandemrix használatát a terhes nőknél, a 18 év alatti gyermekeknél és a 60 év felett felnőtteknél".

A GSK folytatja a klinikai vizsgálatokat

A GSK szóvivője úgy vélte, hogy a korlátozások ellenére "a Pandemrix svájci engedélyezése számos embernek jelentős védelmet biztosíthat a H1N1 vírus ellen". "Eltökélt szándékunk, hogy folytatjuk a klinikai vizsgálatokat, hogy részletes tájékoztatást nyújthassunk a felügyeleti szerveknek, a kormányoknak és a nagyközönségnek a H1N1 elleni vakcina kockázatairól és előnyeiről" - tette hozzá a szóvivő.

A Swissmedic ugyanakkor engedélyezte a svájci Novartis cég Focetria nevű vakcináját, amely a szezonális influenza elleni védőoltásokban hosszú ideje használt MF59 adalékanyagot tartalmazza. A Focetria ugyanúgy tyúktojás felhasználásával készül, mint a Pandemrix.

Az Európai Gyógyszerügynökség (EMEA) döntésének fényében a Swissmedic úgy ítélte meg, hogy "a Focetria felnőttek és félévnél idősebb gyermekek esetében ajánlatos vakcina. A terhes és a szoptató anyák esetében a kezelőorvosnak kell mérlegelnie a lehetséges előnyöket és hátrányokat".

A Swissmedic még nem döntött a Novartis egy másik H1N1 elleni vakcinájának, a Celturának az engedélyezéséről, amely szintén MF59 adalékanyagot tartalmaz és sejtkultúra felhasználásával készül. A Novartis, amely az remélte, hogy a Celtura még a héten zöld jelzést kap Svájcban és a következő hetekben az Európai Unióban, hétfőn cáfolta, hogy a szert visszautasítanák az esetleges baktériumfertőzések miatt.

Titkos szerződések Franciaországban

Franciaországban a Le Point című hetilap legújabb száma arra hívta fel a figyelmet, hogy átláthatatlanok az egészségügyi tárcának a négy gyártóval (a brit Glaxo Smith Kline, a francia Sanofi-Pasteur, a svájci Novartis és az amerikai Baxter) 808 millió eurós összegben 94 millió oltóanyagra kötött szerződései, amelyekbe a parlamenti képviselők sem tekinthetnek be.

A közvélemény előtti titkolózás pedig egyre bizalmatlanabbá teszi a franciákat, akik eleve nem szeretik a vírusok ellen beoltatni magukat. Míg egy hete még a lakosság fele mondta azt, hogy részt vesz a két hét múlva kezdődő H1N1-vírus elleni oltási kampányban, a héten közzétett felmérések szerint már csak alig 17 százalékuk állítja biztosan, hogy be fogja magát oltatni.

A megrendelt vakcinák ára laboratóriumonként 6,25 és 10 euró között változik, s a tárca sem az árkülönbséget, sem a megrendelt mennyiséget érintő kérdésekre nem kívánt válaszolni. Franciaország ugyanis annyi oltóanyagot rendelt, hogy az a lakosság több, mint hetven százalékának beoltására elegendő, míg az uniós országoknál és az Egyesült Államokban 50 százalék körül mozog ez az arány. A tárca arra viszont ígértet tett, hogy a megmaradó mennyiség tíz százalékát felajánlja az Egészségügyi Világszervezeten (WHO) keresztül szegény országoknak, a többi oltóanyagot pedig eladja olyan uniós államoknak, amelyek nem rendelkeznek elég tartalékkal.

Szponzorált szakértők

A Le Monde című napilap péntek délután megjelent száma azt is kifogásolta, hogy a vakcinák megrendelésére kötött szerződések záradékai szerint a gyártók nem vonhatók felelősségre az oltóanyag okozta mellékhatásokért.

A Le Parisien című fővárosi napilap a kérdésben nyilatkozó és a kormányra az újság szerint nyomást gyakorló szakértők függetlenségét kérdőjelezte meg, és egy részüket azzal vádolta meg, hogy egyben az oltóanyagot gyártó cégeknek is dolgoznak. A támadás célpontjában első helyen a nemzetközi szaktekintélyként elismert Bruno Lina professzor, a WTO szakértője áll, aki annak az egyesületnek a tudományos bizottságát vezeti, amelyet a oltóanyaggyártók a H1N1-vírus elleni vakcina népszerűsítésével bíztak meg.

A professzor a France 2 közszolgálati televízióban azt mondta, hogy ez utóbbi tevékenységéért az egyesülettől "nem kap egy vasat sem", kizárólag utazási költségeit fedezik megbeszélések esetén, de azt elismerte: "szponzorálják" részvételét tudományos kongresszusokon.

A témáról a nemzetgyűlésben kirobbant vitában az ellenzéki szocialista Jean-Marie Le Guen, a párizsi kórházak igazgatótanácsának elnöke a kormány "túlzó" kampányát okolta a kialakult helyzetért, amelynek "utálni való hangulata" szerinte az információhiányból, az ügyetlen kommunikációból és a lakosság bizalmatlanságából fakad.