Mátyás
-6 °C
1 °C

Bírák osztják el az Adriát

2009.11.05. 08:43
Szerdán a horvát és a szlovén miniszterelnök megegyezett, hogy nemzetközi döntnökökre bízzák, hogy melyiküké a Pirani-öböl. A két ország 1991 óta tartó vitája sok durva fordulatot hozott már: halászok vegzálásától egy szlovén politikus letartóztatásáig, és a horvát uniós csatlakozás késleltetéséig terjedt a vértelen háborúnak is nevezett konfliktus története.

Történelmi, bölcs, józan – nem fukarkodtak a kedves jelzőkkel az Európai Unió hivatalnokai szerdán, miután Horvátország és Szlovénia miniszterelnökei aláírtak egy egyezményt Stockholmban. Az EU soros elnökségét betöltő svéd kormány közvetítésével összehozott egyezmény szerint a két ország nemzetközi bírákhoz fordul, hogy eldöntsék, hol húzódjon köztük a határ a Pirani Öbölnél.

Borut Pahor szlovén, Fredrik Reinfeldt svéd, Jadranka Kosor horvát miniszterelnökök
Borut Pahor szlovén, Fredrik Reinfeldt svéd, Jadranka Kosor horvát miniszterelnökök

A két ország tizennyolc éve tartó ádáz vitája messziről nézve elég abszurdnak tűnik, hiszen elsősorban a tengeri határ hajlásszögéről szól, a vitatott szárazföldi terület csak húsz négyzetkilométer. Az ügy a szlovéneknek azért nagyon fontos, mert csak a nekik kedvező változat szerint juthatnak ki saját tengeren a nemzetközi vizekre, a horvátok viszont a szlovén halászoktól féltették a területet.

Miközben a kormányok marakodásukkal sok gondot okoztak már egymásnak, és alaposan egymás ellen bőszítették a két népet, a vita valódi tétje nemzetközi jogászok szerint vitatható. Ha ugyanis mindkét ország EU-tag, akkor a lényegi érvek értelmüket vesztik. Viszont a szlovén kormány eddig úgy volt vele, hogy amíg a horvátok nem engednek, addig megvétózzák a horvát EU-tagságot. A patthelyzetből most sikerült elmozdulni.

A nagy megegyezés

A szerdai ünnepélyes megegyezésnek három fontos pontja van. Horvátország garantálta, hogy a szlovén hajók egy korridoron korlátozás nélkül eljuthatnak a nemzetközi vizekre. (A nemzetközi szabályozás szerint a partmenti tengerszakaszok a tengerparti országokhoz tartoznak. Szlovéniának az a tragédiája, hogy annyira közel van a szemben lévő Olaszország, hogy a két ország között nincs semleges terület. Ahhoz, hogy a Földközi-tenger nemzetközi vizeire kijussanak, át kell haladni Szlovénia felől a vitatott öblön.)

A második pont értelmében a két ország nemzetközi döntőbírósághoz fordul. Ezt a horvátok már korábban is kezdeményezték, de a szlovének eddig nem egyeztek bele. Az nem világos, hogy kikből áll majd ez a bíróság. Logikus lenne az ENSZ hágai nemzetközi bíróságához fordulni, a szervezetnek komoly tapasztalatai vannak határkijelölésben. Ugyanakkor ezt a megoldást a szlovének eddig mindig elvetették, és valószínűbb, hogy az EU állít fel egy tanácsot a kérdés eldöntésére. A horvát csatlakozás EP-raportőre is erre utalt szerdán.


Piran-öböl nagyobb térképen való megjelenítése

A szerződés harmadik fontos pontja szerint Szlovénia nem akadályozza meg Horvátország csatlakozását az EU-hoz. Ez komoly döntés, hiszen tavaly decembertől idén szeptemberig fel kellett függeszteni a horvát uniós csatlakozási tárgyalásokat. Horvátország úgy tervezte, hogy már 2010-ben beléphet az EU-ba, a tíz hónapos szlovén vétó miatt viszont már csak 2011 tűnik a legkorábbi időpontnak.

A svédek az EU bővítésének egyik legelkötelezettebb hívei, ezért elnökségük fontos programja volt a két állam kibékítése. A szlovén kormány már szeptemberben feloldotta a horvát diplomáciai blokádot, viszont még a levegőben lógott egy évek óta hangoztatott zsarolási érv: ha a horvátok nem engednek az öböl ügyében, akkor népszavazást írnak ki a horvát csatlakozásról. Ezen a horvátok ügye az öböl átengedése nélkül minden felmérés szerint biztosan elbukna.

Délre csúszott a folyó

A nagy vita a két ország 1991-es függetlensége óta tart. A határt először 1992-ben az Európai Tanács bábáskodása mellett állapították meg, mégpedig az egykori jugoszláv belső határok mentén. 1993-ban azonban a szlovén kormány úgy döntött, hogy az így kijelölt határt az öböl környékén nem fogadja el. Az egész öblöt magukénak akarták.

Arra hivatkoztak, hogy a Dragunja folyót kell a szárazföldi határnak tekinteni, mert eredetileg a jugoszláv korszakban is ez volt a belső határ. Csakhogy a folyó Horvátország irányába egy kicsit megváltoztatta folyását. Ezért az 1992-es határkijelölés az eredeti folyómedret tekintette mérvadónak. A szlovének szerint viszont hiába pakolt üledéket, és lett ettől délebbi a folyó, attól még annak kell maradnia a határnak. Mivel a Dragunja most éppen az öböl déli csücskén torkollik a tengerbe, a ljubljanai érvelés szerint a teljes öblöt is Szlovéniának kell bírnia .

2001-ben már majdnem megegyeztek. Ekkoriban írtak egy szerződést, ami szabad halászatot biztosított volna mindkét országnak az öbölben. Továbbá az öböl harmada maradt volna a horvátoké, akiknek biztosítaniuk kellett volna a szabad kijáratot a nemzetközi vizekre tartó szlovén hajóknak. Ezt a szlovének aláírták, de a horvátok végül kihátráltak az egyezségből, és inkább nemzetközi bíróságra bízták volna az ügyet. Ezt viszont egészen mostanáig a szlovénok nem fogadták el.

Aki szlovén, máshol nyaral!

A vita 2002-ben fajult el először, ekkoriban ugyanis horvát vízi rendőrök elkezdték zaklatni az öbölben halászó szlovéneket. Igazoltattak és előállítottak, mindkét országban hónapokig a határmenti küzdelemmel kezdődtek a híradók.

2005 őszén a szlovén kormány természetvédelmi területté nyilvánította a tengerszakaszt, és megtiltotta a horvát hajók felvonulását. Válaszul a horvát kormány fegyvereseket küldött a térségbe. 2006-ban néhány szlovén képviselő azt javasolta, hogy a kormány szólítsa fel a lakosságot, hogy ne nyaraljanak Horvátországban. A miniszterelnök ugyan nem engedett a kérésnek, de sietett közölni, hogy ő sosem nyaralna a szomszédban.

Egy volt szlovén miniszterelnök, Marjan Pobodnik külön szervezetet alapított az öböl megszerzéséért, elsősorban jogi érveket gyűjtve a szlovén igények mellett. Pobodnikot 2005-ben horvát határőrök letartóztatták, mert az öbölnél nem volt hajlandó igazolni magát, arra hivatkozva, hogy neki itt horvát közeg nem parancsolhat. Pobodnik akkoriban kormánypárti parlamenti képviselő volt Szlovéniában.

Térképháború

Stipe Mesic akkori horvát elnök arról beszélt, hogy tőle a szlovének Helsinkit is rárajzolhatják saját térképeikre, ettől még az sem lesz az övék. A térképháború komolyan beindult, mindkét ország hivatalos kiadványaiban saját területéhez rajzolta a vitatott öblöt. A horvátok át is nevezték, a terület a saját térképeiken a Savudrijai-öböl nevet kapta. Ekkoriban a szlovén sajtó előszeretettel nevezte a konfliktust vértelen háborúnak.

2007-ben a szlovéniai Bledben a két ország vezetői ismét megegyeztek, ezúttal abban, hogy az ENSZ hágai nemzetközi bíróságához fordulnak. A megegyezésből ezúttal a szlovénok hátráltak ki, a bírósági beadványon dolgozó vegyes bizottság eredmény nélkül feloszlott.

Naplemente az öbölben
Naplemente az öbölben

Tüntetnek a horvát halászok

A mostani megegyezésnek is lehetnek még buktatói. Túl azon, hogy nem jelölték ki, hogy milyen bírák döntsenek a vitában, az is probléma, hogy mindkét országban az ellenzék élesen tiltakozott a szerdai megegyezés ellen. Márpedig a szerződést még mindkét parlamentnek ratifikálnia kell. Ez a mostani állás szerint esélyes lehet, de ha elhúzzák az időt, akkor megváltozhatnak a parlamenti erőviszonyok.

Ráadásul decemberben Horvátországban elnökválasztást tartanak, és már két jelölt is jelezte, hogy ellenzik az egyezséget. Egyikük, a függetlenként induló Miroslav Tudjman (a függetlenségi háborút megvívó Franjo Tudjman fia) azt követeli, hogy az elnökválasztással egyidőben tartsanak népszavazást a szerződésről. A térségben élő horvát halászok pedig tüntetést hirdettek szombatra a megegyezés ellen.

Magától is megoldódna

Közben az egész vita nagyjából okafogyottá válik, ha Horvátország is az EU tagja lesz, pláne ha a schengeni övezetbe is belép. Ettől kezdve minden EU polgár szabadon hajózhat az öbölben, hiszen megszűnik a határellenőrzés is. A halászok vitáját is megoldja az EU, hiszen az unió pontosan rögzített kvóták alapján szabályozza a halfogást.