Olivér
4 °C
8 °C

Meghallgatások kezdődnek Londonban az iraki háború ügyében

2009.11.26. 11:05
A kormány által kijelölt öttagú vizsgálóbizottság kezd meghallgatásokat kedden Nagy-Britannia iraki szerepvállalásának feltárására. Első körben a háborút megelőző időszak brit külpolitikáját és a titkosszolgálatok tömegpusztító fegyverekről adott jelentéseit vizsgálják.

Nyilvános meghallgatások kezdődnek az iraki háborús brit szerepvállalásról Londonban, jelentette a BBC. A vizsgálat a 2001-2009 közötti teljes időszakra kiterjed, de elsősorban az Irak elleni háborúba való brit belépés okaira kíváncsiak. A tanúk között Tony Blair volt miniszterelnököt is meghallgatják.

A meghallgatások elhúzódhatnak, így valószínűleg leghamarabb a következő választások előtt születhet összegző jelentés a brit háborús szerepvállalásról, de a meghallgatások hatással lehetnek a választási kampányra.

A keddi meghallgatások a BBC értesülései szerint az iraki háborút megelőzp brit külpolitikára koncentrálnak. Elsőként Sir Peter Rcketts, az Egyesített Hírszerzési Bizottság 200-2001 közötti vezetője tesz vallomást, őt Simon Webb, a védelmi minisztérium, illetve Sir Michael Wood és Sir William Patey, a külügyminisztérium egykori munkatársai követik.

A vizsgálat első szakaszában tehát az iraki háború indoklásaként felhozott, ellentmondásos és ha szándékos csúsztatásokat nem is, sok pontatlanságot mindenképpen tartalmazó iraki dosszié tartalmára koncentrál majd. Sir John Scarlett, a dossziét összeállító külföldi hírszerzés, az MI6 korabeli vezetője is vallomást tesz a bizottság előtt.

A háború kritikusai ugyanakkor nem bíznak a vizsgálatban. A vizsgálóbizottság tagjait a kormány választotta ki, ami a bírálók szerint egyáltalán nem garantálja, hogy kiderül az igazság. Sir John Chilcot, a bizottság elnöke ugyanakkor elutasította, hogy előre szerecsenmosdatással gyanúsítják.

A konzervatív ellenzék - mely egyébként elkötelezett támogatója volt az iraki szerepvállalásnak, azért bírálta a vizsgálatot, mert a tanúknak nem kell eskűt tenniük a vallomás előtt, azaz akár hazudhatnak is. Ennek ellenére bíznak benne, hogy a vizsgálat széleskörű lesz, és eddig nem ismert bizonyítékokat is feltárhat a brit szerepvállalásról.

Irakban a titkosszolgálatok feltételezései ellenére nem találták nyomát tömegpusztító fegyvereknek. Azonban az nem jelenthető ki egyértelműen, hogy a brit és az amerikai szolgálatok bizonyítékokat hamisítottak volna, hiszen a fegyverek létéről más nyugati titkosszolgálatok, például a francia és a német is beszámolt.

A vegyifegyverprogram létezéséről maguk az irakiak is meg voltak győződve, Szaddám Huszein pedig jellemzően semmit sem tett a gyanú eloszlatásáért. Igaz, ő tulajdonképpen érdekelt is volt benne, hogy országa lakói és a szomszédos államok elhigyjék, jelentős csapásmérő kapacitásokkal rendelkezik.

Köszönjük, hogy minket olvasol minden nap!

Ha szeretnél még sokáig sok ilyen, vagy még jobb cikket olvasni az Indexen, ha szeretnéd, ha még lenne független, nagy elérésű sajtó Magyarországon, amit vidéken és a határon túl is olvasnak, akkor támogasd az Indexet!

Tudj meg többet az Index támogatói kampányáról!

Milyen rendszerességgel szeretnél támogatni minket?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?