Orbán
16 °C
26 °C

Meghallgatások kezdődnek Londonban az iraki háború ügyében

2009.11.26. 11:05
A kormány által kijelölt öttagú vizsgálóbizottság kezd meghallgatásokat kedden Nagy-Britannia iraki szerepvállalásának feltárására. Első körben a háborút megelőző időszak brit külpolitikáját és a titkosszolgálatok tömegpusztító fegyverekről adott jelentéseit vizsgálják.

Nyilvános meghallgatások kezdődnek az iraki háborús brit szerepvállalásról Londonban, jelentette a BBC. A vizsgálat a 2001-2009 közötti teljes időszakra kiterjed, de elsősorban az Irak elleni háborúba való brit belépés okaira kíváncsiak. A tanúk között Tony Blair volt miniszterelnököt is meghallgatják.

A meghallgatások elhúzódhatnak, így valószínűleg leghamarabb a következő választások előtt születhet összegző jelentés a brit háborús szerepvállalásról, de a meghallgatások hatással lehetnek a választási kampányra.

A keddi meghallgatások a BBC értesülései szerint az iraki háborút megelőzp brit külpolitikára koncentrálnak. Elsőként Sir Peter Rcketts, az Egyesített Hírszerzési Bizottság 200-2001 közötti vezetője tesz vallomást, őt Simon Webb, a védelmi minisztérium, illetve Sir Michael Wood és Sir William Patey, a külügyminisztérium egykori munkatársai követik.

A vizsgálat első szakaszában tehát az iraki háború indoklásaként felhozott, ellentmondásos és ha szándékos csúsztatásokat nem is, sok pontatlanságot mindenképpen tartalmazó iraki dosszié tartalmára koncentrál majd. Sir John Scarlett, a dossziét összeállító külföldi hírszerzés, az MI6 korabeli vezetője is vallomást tesz a bizottság előtt.

A háború kritikusai ugyanakkor nem bíznak a vizsgálatban. A vizsgálóbizottság tagjait a kormány választotta ki, ami a bírálók szerint egyáltalán nem garantálja, hogy kiderül az igazság. Sir John Chilcot, a bizottság elnöke ugyanakkor elutasította, hogy előre szerecsenmosdatással gyanúsítják.

A konzervatív ellenzék - mely egyébként elkötelezett támogatója volt az iraki szerepvállalásnak, azért bírálta a vizsgálatot, mert a tanúknak nem kell eskűt tenniük a vallomás előtt, azaz akár hazudhatnak is. Ennek ellenére bíznak benne, hogy a vizsgálat széleskörű lesz, és eddig nem ismert bizonyítékokat is feltárhat a brit szerepvállalásról.

Irakban a titkosszolgálatok feltételezései ellenére nem találták nyomát tömegpusztító fegyvereknek. Azonban az nem jelenthető ki egyértelműen, hogy a brit és az amerikai szolgálatok bizonyítékokat hamisítottak volna, hiszen a fegyverek létéről más nyugati titkosszolgálatok, például a francia és a német is beszámolt.

A vegyifegyverprogram létezéséről maguk az irakiak is meg voltak győződve, Szaddám Huszein pedig jellemzően semmit sem tett a gyanú eloszlatásáért. Igaz, ő tulajdonképpen érdekelt is volt benne, hogy országa lakói és a szomszédos államok elhigyjék, jelentős csapásmérő kapacitásokkal rendelkezik.