Obama reformja múlhat a bostoni időközin

2010.01.19. 20:23 Módosítva: 2010.01.19. 20:23
Zajlik az időközi szenátusi választás Massachusetts államban, néhány órán belül eldől, elveszíti-e szenátusi szupertöbbségét a Demokrata Párt. Elemzők szerint Barack Obama elnök működéséről is szavaznak a választók; úgy tűnik, a többség kritikus az elnök eddigi tevékénységével szemben, és újra republikánus szenátora lehet az államnak. Ez azt jelentheti, hogy meghiusul Obama legnagyszabásúbb terve, az egészségügyi reform.

A választás – amelyet egy nappal annak évfordulója előtt tartottak, hogy az első afroamerikai elnök elfoglalta helyét a Fehér Házban – szakértők szerint véleménynyilvánítás Obama eddig tevékenységéről. Az elnök a hét végén személyesen kampányolt az észak-keleti államban a demokrata jelölt mellett és még kedd reggel is e-mail üzenetben sürgette támogatóit, mindenképpen menjenek el szavazni.

A valódi tét az, hogy a Demokrata Párt meg tudja-e őrizni 60 fős "szupertöbbségét" a szövetségi törvényhozás felsőházában, ennyi szavazat kell az ellenzéki obstrukció letöréséhez.

A közvélemény-kutatások szerint a Republikánus Párt jelöltje, Scott Brown állami szenátor az utóbbi napokban több százalékos előnyre tett szert a néhány hónapja még biztos befutónak látszó demokrata párti Martha Coakley főállamügyésszel szemben. Az ellenzéki jelölt 51-46 arányban vezetett. A Demokrata Párt vezetésében szinte pánik tört ki, a republikánus győzelem ugyanis átírhatja az egészségügyi reformtörekvéseket.

Brown egyik legfőbb kampányüzenete az volt, hogy nemmel szavazna a demokrata egészségügyi reformra. A szavazók érzik a választás tétjét, a szokásosnál magasabb részvétel várható. Az államban a többség nem támogatja a demokraták mindenkire kiterjedő biztosítást ígérő egészségügyi reformját; szinte a népesség egészének van biztosítása és nem kér az egészségügy felforgatásából.

A Wall Street Journal rámutatott: a legkékebb – vagyis a legmegbízhatóbban demokrata párti – államok közé tartozó Massachusettsben Obama a 2008-as elnökválasztáson magabiztosan, 26 százalékos fölénnyel győzött a republikánus John McCainnel szemben. A hangulatváltás, a kék állam lázadása azonban azt jelzi: az ország véleménye alaposan megváltozott az eltelt egy évben.

A szövetségi állam egyik szenátori mandátumát a tavaly augusztusban elhunyt Edward Kennedy majdnem 47 éven át birtokolta. Az állam legutoljára 1972-ben szavazott be republikánus politikust a szövetségi szenátusba. A demokraták attól tartanak: a keddi esetleges republikánus győzelem – bár sok megyében szinte fej-fej mellett haladt a két jelölt – előhírnöke lehett annak, hogy a novemberi félidős kongresszusi választásokon a Demokrata Párt jelentős veszteségeket fog elszenvedni.

A választás nemcsak az egészségügyi reform sorsát írhatja át, hanem Obama minden más törvényhozási terveit is, hiszen az obstrukcióbiztos szenátusi "szupertöbbség" elveszítésével a demokraták komoly engedményekre kényszerülhetnek majd a republikánusokkal szemben.

A budapesti idő szerint szerdára virradóan záruló választás érdekessége, hogy a szenátori posztért egy Kennedy is verseng. A harmadik, független jelöltként indult Joseph L. Kennedy – akit nem fűznek rokoni szálak a néhai legendás Kennedy szenátorhoz – az úgynevezett Nemzeti Libertárius Párt tagja, támogatottsága mindössze néhány százalékos.