Előd
7 °C
17 °C

Néha úgy érzed, mintha két valóság létezne?

Több infó

Támogasd a független újságírást, támogasd az Indexet!

Nincs másik olyan, nagy elérésű online közéleti médiatermék, mint az Index, amely független, kiegyensúlyozott hírszolgáltatásra és a valóság minél sokoldalúbb bemutatására törekszik. Ha azt szeretnéd, hogy még sokáig veled legyünk, akkor támogass minket!

Milyen rendszerességgel szeretnél támogatni minket?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Nem zárják be a guantánamói fogolytábort

2010.01.22. 21:52
Hiába tett rá beiktatásakor szent ígéretet Obama, Washington nem képes megoldani a legveszélyesebb foglyok helyzetével kapcsolatos jogi és intézményi problémákat.

A terrorgyanús személyeket őrző guantánamói fogolytábor bezárására még legalább egy évet várni kell – vélik amerikai szakértők, rámutatva a létesítmény felszámolásának nehézségeire. Név nélkül nyilatkozó kormányközeli források szerint lehet, hogy még több mint egy évig fog tartani a Kuba szigetén levő börtöntábor bezárása. Mások többéves folyamatról beszélnek.

Barack Obama elnök éppen egy éve tett ígéretet arra, hogy 2010 elején bezárja a hírhedt intézményt. Már tavaly év végén nyilvánvalóvá vált azonban, hogy az Obama-kormány nem tudja tartani a határidőt, és Obama azóta nem is jelölt meg újabb időpontot.

Több amerikai jogvédő csoport – köztük az egyik legismertebb, az ACLU - ismételten felrója az elnöknek, hogy nem teljesítette ígéretét, valamint hogy folytatja a meghatározatlan idejű, per nélkül fogva tartás alkotmányellenes gyakorlatát, amelyet elődje, George Bush elnöksége idején dolgozott ki és kezdett alkalmazni a kormány.

A bírálatok vélhetően fel fognak erősödni azután, hogy – mint a The New York Times megtudta – a washingtoni igazságügyi minisztérium azt tervezi: a táborban maradt 196 terrorgyanús őrizetes közül 50-et per nélkül meghatározatlan ideig rács mögött kell tartani az érvényben levő háborús törvények alapján.

Olyan – többségében jemeni és afganisztáni – foglyokról van szó, akik túl veszélyesek ahhoz, hogy szabadon engedjék őket, és akiknek az ügyében a bírósági eljárás is kizárt, mivel a per során sérülnének az amerikai nemzetbiztonsági érdekek, fel kellene fedni érzékeny hírszerzési információkat.

Az igazságügy-minisztérium kijelölt munkacsoportja csak a héten zárta le azt a folyamatot, amelynek során minden egyes guantánamói fogoly ügyét külön-külön megvizsgálták. Ennek egyelőre nem nyilvános eredménye szerint a rabokat három csoportra osztják: 35 őrizetes ellen pert kell indítani szövetségi polgári vagy katonai bíróság előtt, 110 rabot szabadlábra lehet helyezni, végül 50-et meghatározatlan ideig fogva kell tartani. Az adminisztráció érvelése szerint utóbbiak per nélküli fogva tartására az a kongresszusi felhatalmazás ad jogot, amely szerint az al-Kaidával és a tálib mozgalomnal szemben az Egyesült Államok erőt alkalmazhat.

Guantánamón a létesítmény 2002-es megnyitása óta összesen 779 terrorgyanús személy raboskodott 50 országból; 570-et szabadon engedtek, vagy máshova szállítottak, hatan a fogságban meghaltak. Egyszerre a legtöbb rabot, 680-at 2003 májusában őrizték a táborban. Az Obama-kormány első éve alatt 44 rabot szállították át más országokba, mostanra 196, köztük 60 jemeni őrizetes maradt.

A szabadulásra kiválasztott jemeni rabok hazaküldése külön gondot jelenthet. Az al-Kaida terrorszervezet az amerikai felderítés szerint ugyanis erős pozíciókkal rendelkezik az Arab-félszigeten. A rabok visszaszállítása így esetleg a terroristák sorait erősítené.

Legutóbb két foglyot szállítottak át Algériába, és néhány napon belül négy újabb rab hagyhatja el a tábort. Az adminisztráció úgy számol, hogy nyárig összesen még mintegy 20 fogoly távozhat Guantánamóról. Ezenkívül további 25 őrizetest lehet majd elhelyezni a világban, külföldi országok ugyanis ennyinek a befogadását ajánlották fel Washingtonnak.

Az amerikai kormány eddig tempóját alapul véve Guantánamót csak Obama feltételezett második elnöki periódusában lehet majd teljesen kiüríteni. A folyamatot lassítja, hogy megoldatlan azoknak a raboknak az elhelyezése, akiket az Egyesült Államok nem akar szabadon engedni.

A kongresszus még nem járult hozzá ahhoz, hogy a terrorgyanús személyeket az Egyesült Államok területére szállítsák, így nem szavazta meg azt a pénzt sem, amelyből finanszíroznák egy szuperbiztonságos börtön kialakítását Illinois államban. A kormánynak szintén jelentős összegekre, vélhetően több száz millió dollárra lesz majd szüksége ahhoz, hogy biztosítsa a tervezett szövetségi perek megfelelő biztonsági feltételek mellett történő lefolytatását.

A Guantánamo bezárását kifogásolók – elsősorban republikánusok – ellenzik a rabok külföldre szállítását, de amerikai szövetségi bíróság elé állításukat is. Arra hivatkoznak, hogy mindkét megoldás gyengítené az Egyesült Államok biztonságát, fokozódna az ország elleni újabb támadások veszélye.