Zelma, Rajmund
-3 °C
5 °C
Index - In English In English Eng

A szlovákok 10-15 százaléka lehet magyargyűlölő

2010.02.12. 20:07
A magyargyűlölet nyomai fellelhetők a szlovákok 10-15 százalékánál, és ennek a rétegnek egyre nagyobb a befolyása, ugyanakkor a magyargyűlölet nem jellemző egész Szlovákiára - mondta Huncik Péter Szlovákiában élő magyar író, pszichiáter az idegengyűlöletről és a szélsőjobboldal előretöréséről szóló, a Globális Társadalom Alapítvány által rendezett budapesti konferencián.

Huncik Péter "a pátosz, a közöny, a cinizmus és az okoskodás" szavakkal jellemezte a magyar parlamenti pártok viszonyulását a szlovákiai magyar kisebbség kérdésköréhez. Véleménye szerint "ez határozza meg sajnos a magyar közgondolkodást".

Problémának nevezte, hogy a kisebbségi kérdés "lesüllyedt kocsmaszintre Magyarországon és Szlovákiában is", továbbá - mint mondta - a szlovákiai magyarok kisebbségi identitását Budapesten nem ismerik jól.

Huncik Péter kitért arra: a szlovákok egy részének el kellene tudnia fogadni, hogy "volt egy nagyon erős magyar befolyás és hatás azon a vidéken, amelyet ma Szlovákiának neveznek". Magyarországnak pedig el kellene ismernie az 1867 utáni ötven évig tartó nagyon kemény elnyomást, diszkriminatív törvényekkel. Ezért bocsánatot is kellene kérni - jegyezte meg.

Huncik Péter szerint probléma az is, a magyar kommunikációban mai napig érezhető a "reváns", egy rejtett, titkos üzenet, hogy "ez a mienk". Példaként említette a Szlovákiába érkező magyar turistákat, akiknek az autójára Nagy-Magyarország-matrica van ragasztva. Ugyanakkor fontos lenne az is, hogy a szlovákok megküzdjenek kisebbrendűségi érzésükkel - jelentette ki.

Huncik Péter szólt arról is, a romákkal szemben is megvan az az "irtózkodás", mint a magyarokkal szemben, de  - tette hozzá - "gazdasági és politikai súlytalanságuk" miatt egyelőre nem számítanak "elsőszámú ellenségnek".

Bíró Béla romániai magyar közíró előadásában azt mondta: úgy tűnik, Romániában az intellektuális és a politikai elit eljutott oda, hogy elfogadja, a román államon belül élnek románok, magyarok, és sem a román, sem magyar nemzeti identitás nem tekinthető "egyetemesnek", hanem mindkettőnek megvan a létjogosultsága.

Paul Lendvai a Rasszizmus és intolerancia - A szélsőjobboldal megerősödése és a kisebbségek elleni támadások Kelet-Közép-Európában című konferencián tartott nyitó előadásában megállapította: Ausztriában, Európa negyedik leggazdagabb országában is van idegengyűlölet a muszlimok ellen, és az ezt programszerűen megfogalmazó párt nagy népszerűségre tett szert. Önmagában a magas életszínvonal nem jelenti azt, hogy "egy népet nem lehet elbutítani" a rasszizmussal - mondta.

A professzor rámutatott: Svájcban is van idegengyűlölet, amelynek társadalmi támogatottsági aránya Zürichben 22 százalék. Ezen kívül finnországi, dániai és bulgáriai példákat említett a szélsőjobboldal előtörésére. Ennek leküzdésében nagy felelőssége van a pedagógusoknak és az íróknak - tette hozzá.

Kitért arra, hogy Szlovákia és Magyarország kapcsolatát is befolyásolja a nacionalizmus, ami "gazdasági és politikai őrültség", mert a magyar kisebbség ellen "teljesen értelmetlenül szítanak gyűlöletet a nyelvtörvénnyel". A Balkán népeinek egy részét úgy említette, mint amelynek tagjai "nem tanultak a múltból", mert  - mint fogalmazott - "még mindig van nimbusza bizonyos körökben" a tömeggyilkosoknak.