Ivó, Milán
9 °C
17 °C

Fát lehet vágni a románok hátán

2010.05.08. 08:08
Júniustól életbe lépnek a rég halogatott gazdasági megszorító intézkedések Romániában: a közalkalmazottak, a nyugdíjasok és a munkanélküliek biztosan sokat veszítenek, de utcai megmozdulásokra – legalábbis a görögországihoz hasonlóra – nem kell számítani. Kiss Tamás szociológus szerint a románok az európai átlaghoz képest sokkal kevesebbet várnak el a szociális ellátórendszertől, hiszen már a nyolcvanas években is gond volt például azzal is, hogy jutnak ivóvízhez, így forradalmi feszültség most se várható.
Basescu román államfő
Basescu román államfő

Drasztikus megszorításokat léptet életbe Románia júniustól, Traian Băsescu román államfő csütörtökön bejelentette, hogy 25 százalékkal csökkentik a közalkalmazottak béralapját és 15 százalékkal az állami nyugdíjakat. A bércsökkentésből csak azok maradnak most ki, akiknek jövedelme nem haladja meg a 600 lej minimálbért.

Băsescu bejelentette azt is, hogy 15 százalékkal csökkentik a munkanélküli segélyt, és átalakítják azt a 16 szociális programot, amelyek nem ösztönzik eléggé munkára az állami juttatásban részesülőket.

A kormány a Nemzetközi Valutaalappal egyeztetett a megszorításokról: másik lehetőségként az adóemelés merült fel. Az elvetett tervezet szerint a mostani 16 százalékos egységes adókulcsot 20 százalékra emelték volna, a 19 százalékos áfát pedig 24 százalékra.

A romániai megszorítások, bár megvalósulásuk módjában eltérnek, de mértékükben hasonlítanak a Görögországban bevezetett intézkedésekhez, ahol a közalkalmazottak 2-4 havi bérüket bukhatják. Görögországban a lépés három halálos áldozattal járó véres utcai zavargásokhoz vezetett.

Nem építenek az államra

Romániában az utóbbi évtizedekben nem volt arra példa, hogy ilyen szigorú megszorításokat vezessenek be, így nehéz pontosan látni, hogy a társadalom hogyan reagál majd Băsescu csütörtöki bejelentésére, mondta Kiss Tamás szociológus, a kolozsvári Nemzeti Kisebbségkutató Intézet munkatársa. Hangsúlyozta, hogy míg Görögországban hagyománya van az utcai tiltakozásoknak, a románok várhatóan ennél lényegesen békésebben reagálnak majd, hiszen az európai országokhoz képest sokkal kevesebbet várnak el a szociális ellátórendszertől.

Az egészségügyben például sok az ingyenes szolgáltatás, de nincsenek államilag támogatott gyógyszerek, ami Magyarországon is elképzelhetetlen. Emellett több mint kétmillió ember dolgozik vendégmunkásként európai országokban, ők nem adóznak Romániában, jellemzően eltartják családjaikat, így több millió ember teljesen kiesik az ellátórendszerből.

000T TRPar3220162

A rendszerváltás előtti időszakban Romániában nem alakult ki a régió államaiban jellemző viszonylagos, a társadalom legnagyobb részét lefedő jóléti rendszer, még a nyolcvanas években is súlyos áram- és ivóvízhiánnyal küzdöttek, megoldatlan volt az élelmiszerellátás is. „Az emberek nem várnak semmi jót az államtól” – fogalmazott Kiss Tamás. A hozzáállás jellemzően az, hogy az állam vonuljon ki a privát szférából – se elvárás, se bizalom nincs az államban. Ezek alapján tehát a szociológus arra számít, hogy Romániában egy ilyen intézkedéscsomag bevezetése kisebb balhéval megúszható, mint Görögországban.

Tudták, hogy baj van

Beszélt arról is, hogy a költségvetés egyensúlyának megbillenése már 2008 végén látszott, de az egy évvel később tartott elnökválasztás miatt nem lépték meg a megszorításokat, ezért kellett most ilyen drasztikus intézkedéseket hozni, így igazi meglepetés senkit nem ért. A nyugdíjasoknak a választások befejeztével gyakorlatilag nincs érdekérvényesítő képességük, legközelebb a két és fél év múlva esedékes parlamenti választások előtt számolnak majd velük.

000T TRPar3220173

A közalkalmazottaknak ugyan erős szakszervezeteik vannak, de a jelenlegi gazdasági helyzetben hiába próbálnak elérni bármit, várhatóan nem mennek sokra vele. A 25 százalékos béralapcsökkentés gyakorlati megvalósulása azért még nem egyértelmű: jelenthet bércsökkentést vagy létszámleépítést, illetve a két lehetőség együttes alkalmazását is.

Băsescu csütörtöki bejelentésében mindenesetre azt mondta, hogy az elbocsátásokkal olyan mértékben csökken majd a közalkalmazottak száma, hogy a rendszerben maradottak bére jövőre ismét elérheti a jelenlegi szintet.

A közszférában már korábban létszámstopot vezettek be, ennek eredményeként az elmúlt egy évben 36 ezerrel csökkent a közalkalmazottak száma. Ugyan ez tényleg magas szám, de Kiss Tamás szerint az adminisztráció különböző területein még sok a tartalék, miközben az egészségügyben és az oktatásban nagy a létszámhiány.

A rendőr állása vagy fizetésének negyede ugrik?
A rendőr állása vagy fizetésének negyede ugrik?

Persze arra is van esély, hogy az intézkedéscsomag önmagában nem hozza meg a kívánt eredményt, mert bár a gazdasági szférát mentesíti a megszorítások alól, de a csökkenő fogyasztásból adódó keresletcsökkenést megszenvedik majd a vállalatok is. A következő lépés tehát az lehet, hogy mégis végrehajtják a most elvetett adóemelést is.