Pandora, Gabriella
0 °C
3 °C
Index - In English In English Eng

Totális háború helyett dorgálást érhet a korvett kilövése

2010.05.23. 15:30
Dél-Korea és az Egyesült Államok újabb szankciókat kezdeményezhet az ENSZ-nél Észak-Korea ellen a déliek hadihajójának megtorpedózása miatt, azonban az érdemi lépések Kínán múlnak. Peking egyelőre visszafogottan reagált a márciusban kilőtt korvett elsüllyesztésének vizsgálati eredményére, Washington pedig várhatóan inkább Irán ellen akarja maga mellett tudni Kínát. A katonai konfliktus lehetősége kizárható a két Korea között, Dél-Korea jelképes lépésekkel és a még létező kereskedelmi kapcsolatok visszafogásával próbálkozhat.

"Vagy az észak-koreaiak voltak azok, vagy a marslakók" – kommentálta a vizsgálathoz közel álló egyik személy az Economistnak, hogy nemzetközi szakértők szerint is egy Észak-Koreában készült torpedó süllyesztett el március végén egy dél-koreai korvettet. A két ország vitatott tengeri határvonalánál kilőtt Csonan fedélzetén száznál is többen voltak, a legénység 46 tagját már nem tudták kimenteni.

Bár Phenjan kitalációnak nevezte a jelentést, ennél egyértelműbb bizonyíték valószínűleg nem kerül elő az ügyben. A vizsgálat eredményének bejelentése ugyanakkor egyik felet sem hozta könnyű helyzetbe. Dél-Korea és az Egyesült Államok lehetőségei is meglehetősen behatároltak, miközben úgy kellene megbüntetniük Észak-Koreát, hogy elkerüljék a konfliktus elfajulását.

Elsősorban Korea-közi konfliktus

"A korvett elsüllyesztése gyakorlatilag a koreai háború 1953-as vége óta a legnagyobb tengeri incidens a két Korea között" - mondta Tálas Péter biztonságpolitikai szakértő. Ilyen értelemben mindenképpen egy választóvonalat jelent, „ugyanakkor elsősorban egy Korea-közi, s nem egy nemzetközi konfliktus.”

Kiemelik a Cshonan hajótestét
Kiemelik a Cshonan hajótestét

Így a mostani ügy feltehetően kevésbé érdekli az Egyesült Államokat és a nemzetközi közösséget, mint az észak-koreai atomprogram felfüggesztésére kezdeményezett hatoldalú tárgyalások felélesztése, vagy az előző évi rakétakísérletek, amikor Phenjan miniatürizált atomtöltet szállítására alkalmas hordozókat tesztelt. Ez egyben az ellenlépések súlyát is meghatározza.

A déliek részéről bármifajta katonai akció kizárt, elsősorban azért, mert az észak-koreai rakéták el tudják érni Szöult. Nem is feltétlenül az atomtámadás lehetőségétől kellene Dél-Koreának tartania, hiszen már egy biológiai vagy kémiai támadás is megrendítő lehetne. Arról nem is beszélve, hogy Dél-Korea gazdaságilag is sokat bukhat, ha csak az árnyképe is felmerül egy esetleges háborúnak. Ami Észak-Koreát illeti, Phenjan a jelentés nyilvánosságra kerülése után ugyan totális háborúval fenyegetőzött bármilyen ellenük hozott lépésre, azonban ez végzetes következményekkel is járhatna a rezsimre nézve, ezért erre sem kell számítani.

Kínán bukhatnak el az újabb szankciók

A katonai lépések helyett így marad a diplomáciai és gazdasági retorzió lehetősége. A jelenlegi helyzetben az Egyesült Államok azt szeretné, ha az ENSZ Biztonsági Tanácsa kimondaná, hogy Észak-Korea agressziót követett el, és folytatódna a rendszer elszigetelődése. „Szankciókkal azonban borzasztó nehéz megfogni Észak-Koreát” – mondta Tálas.

Egyrészt mindig fennáll a lehetősége, hogy Észak-Korea mégis túlreagál egy megszorító lépést, másrészt a Biztonsági Tanács érdemi döntéseihez Phenjan elsőszámú kereskedelmi partnerének, Kínának a beleegyezése, de legalábbis háttérbe húzódása szükséges. Kína első reakcióként nagyon sajnálatosnak minősítette az esetet, ennél bővebben azonban nem ment bele a vizsgálat eredményeinek értékelésébe, és Peking egy nemzetközi szint alatt maradó konfliktus miatt várhatóan nem fog támogatni újabb szankciókat. Kim Dzsongil észak-koreai vezető hosszú idő után először éppen Kínában járt külföldi látogatáson május elején, és – bár a megállapodás részleteit nem ismerjük – Peking ígéretet tett Phenjan gazdasági megsegítésére, a nemzetközi közösségnek pedig arra, hogy visszatéríti a tárgyalóasztalhoz.

Kim Dzsongil pekingi látogatása május elején
Kim Dzsongil pekingi látogatása május elején

Észak-Korea ellen ráadásul már így is nagyon komoly szankciók vannak életben, amelyek csak nehezen érték el kényszerítő hatásukat, és Kína azzal érvelhet, hogy a kemény fellépés a már így is súlyos gazdasági nehézségekkel küzdő rezsim ellen csak tovább rontana a helyzeten. A szankciók elsősorban az észak-koreai társadalmat sújthatnák, egy esetleges éhséglázadás, illetve „Kim Dzsongil rendszerének gyors bukása pedig sem Kínának, sem Dél-Koreának nem érdeke”. A rendszer összeomlásával bekövetkező humanitárius válsággal ugyanis több millió menekült érkezhetne a két szomszédos országba.

Az Egyesült Államok próbálkozhatna Kína meggyőzésével, Hillary Clinton amerikai külügyminiszter ugyanis éppen vasárnap érkezett ázsiai körútján kétnapos látogatásra Pekingbe. Azonban egyáltalán nem biztos, hogy ezt az alkalmat kizárólag a koreai konfliktusnak fogja szentelni. „Nemzetközi tekintetben az Egyesült Államok számára most nem Észak-Korea a legfontosabb”, Washington inkább az Irán elleni szankciókhoz számít Peking segítségére, ezt pedig nem valószínű, hogy beáldozza a korvett elsüllyesztése miatt.

Szöul megszakíthatja a kereskedelmi kapcsolatokat

„Amire számítani lehet, az nagyjából a dorgálás szintjén fog kimerülni” – vélte Tálas. Ha sikerül elérni, akkor az ENSZ Biztonsági Tanácsa fogja határozatában elítélni Észak-Koreát, ellenkező esetben pedig a nyugati nagyhatalmak és Dél-Korea tesznek hasonlóan

A két Korea viszonya már az elmúlt években jelentősen romlott, mivel Lee Myung-Bak dél-koreai elnök nem igazán híve a két ország túlzott közeledésének. Tálas szerint Dél-Korea részéről olyan jelképes lépések hangsúlyozására lehet számítani, mint amikor a 80-as években erősebb propagandaadásokkal hangszórókat helyeztek ki délen a két ország közötti demilitarizált zónához. Szöul felfüggesztheti az észak-koreai importot is, azonban ennek jelentősége és hatása messze elmarad az Észak-Korea és Kína közötti kereskedelmi kapcsolatoktól.

Lee Myung-Bak
Lee Myung-Bak

A közösen működtetett keszongi ipari park esetében Dél-Koreának esetleg az üzleti körök ellenkezésével is meg kellene küzdenie. A dél-koreai kormánypárt június 2-án helyhatósági választások elé néz, ezért a kampány is befolyásolhatja a lépéseket, egyelőre azonban a Wall Street Journal szerint kevésbé érezhető felháborodás a szöuli lakosságon, mint a 2009-es északi rakétakísérletek idején. Lee elnök várhatóan a jövő héten jelenti be válaszlépéseiket.

A támadás okait csak találgatni lehet

A háttérben ugyanakkor elképzelhető, hogy Dél-Korea és az Egyesült Államok is egyezkedni fog Kínával. Megkérhetik Pekinget, hogy hasson oda Észak-Koreára, és gazdasági támogatását tegye erősebben függővé Phenjan lépéseitől, így kerülve el a korvett elsüllyesztéséhez hasonló eset megismétlődését. A kezelhetőbb észak-koreai politika Pekingnek is érdeke lehet.

„Arról csak találgatni lehet, hogy miért történt a támadás” – mondta Tálas. Egyes hírek szerint egy tengeralattjáró parancsnoka bepánikolt és túlreagált egy adott helyzetet, de azt sem lehet kizárni, hogy az Észak-Koreában Kim Dzsongil súlyos betegsége miatt már elkezdődött utódlási harcok része volt a Cshonan megtorpedózása. Az sem elképzelhetetlen, hogy Phenjan közvetve a korvett kilövésével akarta elkerülni, hogy vissza kelljen ülnie az atomprogramjáról szóló hatoldalú tárgyalásokra.

000T TRHkg3594623

Peking sem tudja egyértelműen ellenőrizni, hogy mennyi volt a mostani incidensben a tudatosság, azonban egészen új helyzetet teremtene, ha újabb hasonló támadás történne, a déli hajók sorozatos kilövésére éppen ezért Tálas szerint nincs sok esély. Egy ismételt konfliktusban ugyanis már kizárható lenne a véletlen baleset lehetősége, és Kínának is mindenképpen erélyesebben kellene reagálnia, Phenjan függése pedig Pekingtől megkérdőjelezhetetlen.