Ivó, Milán
9 °C
17 °C

Nincs még lefutva a cseh választás

2010.05.28. 14:10
Pénteken és szombaton tartják Csehországban a parlamenti választásokat. Az előrejelzések szerint a jobboldal, valamint a szociáldemokraták és kommunisták fej-fej mellett haladnak, vagyis elképzelhető, hogy a két párt egyenlő arányban szerzi meg a voksokat. Az elmúlt négy év nem volt unalmas: megbukott a kormány, a soros elnökséget ideiglenes kormány zárta le, a beígért előrehozott választások pedig elmaradtak.
Mirek Topolánek
Mirek Topolánek

A Mirek Topolánek vezette jobbközép kormány 2009 márciusában bukott meg. Vesztüket közvetve az okozta, hogy fény derült egyik képviselőjük, a korábban az ellenzéki szociáldemokrata pártban politizáló Petr Wolf korrupciós ügyeire. A cseh közszolgálati tévé riportot készített az ügyről, a miniszterelnök személyes tanácsadója azonban megpróbálta rábeszélni a riportert, hogy ne kerüljön adásba az anyag. Az újságíró rögzítette beszélgetésüket, majd ezt is leadták a televízióban.

Összesen 27 párt és mozgalom indul a választásokon

A Cseh Szociáldemokrata Párt a közvéleménykutatások szerint vezeti a ranglistát. Bár támogatottsága az elmúlt hónapokban csökkent, így is 29,9 %-ot mérnek nekik, amivel megnyerhetik a választásokat.

Ellenfelük, az ODS vagyis a Polgári Demokratikus Párt a becslések szerint 22,3 százalékon áll, ami nem elég ahhoz, hogy legyőzze a szociáldemokratákat. Még nagyobb baj számukra, hogy hagyományos koalíciós partnerük, a Kereszténydemokrata Unió csupán 4,7 százalékon áll, így még együtt sem érik el a szocdemek eredményét.

A Kommunista Párt támogatottsága hónapok óta stagnál, jelenleg 12,9 százalékon áll. Feljött viszont a jobboldali populista párt, a VV, melynek népszerűsége megközelíti a 10 százalékot.

Csökkent a TOP 09 nevű konzervatív párt támogatottsága is. A tavaly alakult jobbközép párt 10,1 %-on áll. Valószínűleg kiesnek azonban a zöldek, akik az előző választásokon elért 6,3 százalékukhoz képest most csak 2,8 %-ot tudhatnak magukénak.

A csökkenő érdeklődést elemzők annak tudják be, hogy az előrehozott választások elmaradása után a már javában folyó kampányt a pártok kisebb intenzitással ugyan, de tovább folytatták. Ettől viszont túlságosan elnyújtottnak, hosszúnak érződik a kampány.

A kormányfő először manipulációnak minősítette a felvételt, bár azt elismerte, hogy valóban tárgyaltak a riporterrel. Mindezek után az ellenzéki szociáldemokrata párt bizalmi szavazást kezdeményezett a kormánypárt ellen. A kétszáz cseh képviselőből összesen 101-en szavaztak a kormány ellen. Topolánek közölte, elfogadja a szavazás eredményét és bejelentette lemondását.

A döntés kínosan érintette az éppen akkor az Európai Unió soros elnökségét betöltő Csehországot, főként, mert a lemondás utáni héten érkezett Prágába az amerikai elnök, Barack Obama is, hogy ott tárgyaljon az uniós vezetőkkel, többek közt a soros elnökkel is.

Az elmaradt választás

Václav Klaus cseh államfő tudomásul vette a képviselőház döntését. Köztársasági elnökségének hat éve alatt ez volt a negyedik eset, amikor megbukott a kormány.

Bár az ellenzék is pártolta volna az ötletet, hogy a kormánypárt az uniós elnökség lejártáig töltse be mandátumát, ez végül mégsem történt meg, Topolánek és kormánya még a soros elnökség lejárta előtt távozott.

Az államfő hamarosan ügyvivő kormány felállítását kezdeményezte, melynek kormányfői posztjára Jan Fischert, a cseh statisztikai hivatal elnökét jelölték. Jelölését mind az ellenzék, mind a volt kormánypárt támogatta. Az átmeneti kabinet tagjait fele-fele részben jelölte az ellenzék és a volt kormánypárt. Kiválasztásukkor leginkább arra koncentráltak, hogy az uniós ügyekhez értő szakemberekről legyen szó, akik megfelelően le tudják vezényelni az elnökség befejeztét.

Jan Fischer és Václav Klaus
Jan Fischer és Václav Klaus

Ekkor még arról volt szó, hogy az eredetileg 2010 közepén esedékes választások helyett  legkésőbb 2009 októberéig előrehozott parlamenti választásokat tartanak. Ám szeptemberben bejelentették: a tervezett választások elmaradnak, mert az azt lehetővé tévő rendelet alkotmányellenesnek minősül.

Az államfő példátlan esetnek, és teljességgel átpolitizált döntésnek minősítette az alkotmánybíróság állásfoglalását. A kampány eddigre már javában zajlott, de a belügyminisztérium végül leállította a választási előkészületeket.

Ki lesz a nyertes?

A választásokat végül 2010. május 28-29-ére írták ki. A két nagy párt ugyan korábbi időpontot szeretett volna, de a köztársasági elnök nem akarta lerövidíteni a képviselők mandátumát, ezért a lehető legkésőbbi időpontot választotta.

Februárban még úgy tűnt, a nyertes a szociáldemokrata párt lesz, melynek 31-32 százalék körüli eredményt jósoltak. Március végén a népszerűségük tovább nőtt, ekkor már 33-35 százalék körül mozgott, míg ellenfelüknél, a polgári demokrata ODS-nél csupán 25 százalékot mértek.

A jobboldal mindent bevetett, hogy maga mellé állítsa a szavazókat. Legutóbb például az elsősorban fiatalok számára készített internetes videójukkal keltettek nagy feltűnést, melyben érdekes példák során át arra buzdították a leendő szavazókat, hogy győzzék meg nagyszüleiket: akkor biztosítják leginkább unokáik jövőjét, ha a jobboldalra szavaznak.

A legfrissebb előrejelzések szerint a két ellenfél jelenleg fej-fej mellett halad. Elemzők a négy évvel korábbihoz hasonló eredményt várnak. Ez viszont azt jelenti, hogy újból patthelyzet alakulhat ki, ha a 200 fős parlamenti mandátumok ismét 100-100 arányban oszlanak el a riválisok között.