Jónás, Renátó
4 °C
10 °C
Index - In English In English Eng

Megint elszabadulhat a pokol a Közel-Keleten

2010.05.31. 18:02
A Gázai övezetbe tartó hajóraj megtámadása újabb konfliktusok sorát indította el: Izrael végleg elveszítheti szövetségesei közül Törökországot, leállhatnak a három hete kezdődött béketárgyalások a palesztinokkal, elmérgesedhet a viszony az izraeli arabokkal, ami akár a harmadik intifáda kitöréséhez is vezethet. Az izraeli miniszterelnök lemondta találkozóját Obamával, és ülésezik az ENSZ BT. A Hamász jól járt.

Hétfőn hajnalban az izraeli hadsereg megtámadta a Szabad Gáza Mozgalom hat hajóját nemzetközi vizeken, 130-150 kilométerre Izrael partjaitól. A hajók tízezer tonna segélyszállítmánnyal indultak útnak vasárnap Ciprusról, a rakománynak hétfőre kellett volna a Gázai övezetbe érkeznie.

Egyelőre nincsenek pontos információk a történtekről, annyi biztos, hogy tíz fölött van a halálos áldozatok száma, hivatalosan tíz ember vesztette életét, egyes beszámolók szerint 14-20 ember halt meg, akik közül a legtöbben török aktivisták voltak. Több tucat ember, köztük izraeli katonák is megsebesültek.

Izrael azt állítja, hogy a hajón utazó aktivisták támadtak először, az összecsapás ezután kezdődött, az aktivisták szerint izraeli katonák rohanták le az egyik hajót, amelyiknek a fedélzetén több száz utas volt, és lövöldözni kezdtek.

Nemzetközi felfordulás

Számos ország mélyen elítélte a történteket, az EU vizsgálatot követelt, hogy kiderüljön, mi történt pontosan. Törökország azt mondta, hogy a támadásnak helyrehozhatatlan következményei lesznek. Görögország megszakította Izraellel közös hadgyakorlatát, Svédországban pedig a külügyminisztériumba kérették az izraeli nagykövetet. Hétfő délutánra összehívták az ENSZ Biztonsági Tanácsának rendkívüli ülését.

A hajókat Görögország, Írország, Svédország és Törökország küldte a Gázai övezetbe, fedélzetükön aktivisták utaztak, de számos újságíró, jogvédő és politikus is csatlakozott az utasokhoz. Izrael 2007 óta tartja blokád alatt a Gázai övezetet, a segélyszállítmánnyal a másfél millió ott élő palesztint akarták segíteni, illetve felhívni a figyelmet válságos helyzetükre.

000T TRNic463146

Izrael szerint a Gázai övezetben jelenleg nincs humanitárius válság, ettől függetlenül arra hajlandóak, hogy az izraeli Asdodban kipakolják a szállítmányt, és tartalmának átnézése után az ENSZ járművein juttassák el a Gázai övezetbe.

Amíg ki nem derül pontosan, mi is történt hajnalban a tengeri összecsapásban, nehéz megjósolni az incidens következményeit. Az tény, hogy az eset egy nappal azelőtt történt, hogy Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnöknek Barack Obama amerikai elnökkel kellett volna találkoznia a Fehér Házban, hogy a közel-keleti békefolyamatról egyeztessenek. A jelenleg Kanadában tartózkodó Netanjahu hétfő délután végül lemondta a tárgyalást, hogy mihamarabb visszatérhessen Izraelbe.

Véget érhet a török barátság

Az izraeli-török kapcsolatokon szintén nem dobtak a történtek, arra is számítani lehet, hogy az utóbbi másfél év eseményei után a két ország közti viszony végleg megfeneklik. Törökország és Izrael 1996 óta a térség két nagy szövetségesének számított, mióta katonai együttműködési megállapodást írtak alá.

A 2008 végén kirobbant gázai háború volt az első törés a szövetségben, mikor Recep Tayyip Erdogan török kormányfő többször is elítélte az izraeliek fellépését. Tavaly októberben újabb konfliktusuk volt egy Törökországban vetített tévésorozat miatt, amiben gyerekgyilkosként ábrázolták az izraeli katonákat.

Izrael tiltakozott a műsor miatt, majd bekérette a török nagykövetet, akivel az izraeli diplomácia képviselői megalázóan viselkedtek. Először hosszan várakoztatták egy folyosón, majd egy alacsony kanapéra ültették, tárgyalópartnerei pedig magas székekről tekintettek le rá. Izrael végül bocsánatot kért Törökországtól, a törökök pedig cenzúrázták a tévésorozat egyes részleteit.

Ami elindult végre, az is leáll

A két ország kapcsolatainak megromlása érdemben befolyásolhatja a közel-keleti erőviszonyokat, hiszen például Izrael 2008-ban újrakezdett béketárgyalásai Szíriával török közvetítéssel zajlottak, ezeket végül a gázai konfliktus miatt függesztették fel. Május elején egyébként az izraeli elnök orosz kollégáját kérte fel a közvetítésre, ami azt jelzi, hogy már akkor se tartották túl kecsegtetőnek a szövetséget Törökországgal.

Feltehetően a három hete, amerikai közvetítéssel kezdődött izraeli-palesztin tárgyalások is gyökerükben elhalnak, miközben az eredeti tervek arról szóltak, hogy júliusban akár közvetlen egyeztetések is kezdődhetnek az izraeliek és a palesztinok között. Akkor még a telepépítések miatt volt kétséges, hogy ez megvalósulhat.

A Mahmúd Abbász palesztin elnökkel kezdődött párbeszéd megszakadása a Gázai övezetet uraló radikális Hamász malmára hajtja a vizet, hiszen a szervezet ellenezte a tárgyalásokat, most pedig közbelépése nélkül is megvalósul célja.

Beláthatatlan következmények

Még ha végül az izraeli álláspont is igazolódik be, vagyis hogy a hajón utazók kezdtek támadni, arra akkor sem lehet magyarázatot adni, hogy miért volt szükség ilyen mértékű túlerő bevetésére, ami ennyi ember halálát okozta. Az érv pedig kísértetiesen emlékeztet a gázai offenzíva után elhangzott bírálatokra, hogy Izrael aránytalanul nagy erőt vetett be, és nem volt tekintettel arra, ha katonai helyett civil célpontokat támadott.

000T TRPar3270956

Hatalmas veszélyt hordoz magában az is, hogy feltehetően a súlyos sérültek között van az izraeli arab vezető, Raed Szalah, az Iszlám Mozgalom északi, keményvonalasabb csoportjának feje. A Hamász már felszólította az arabokat a világban, hogy tiltakozzanak az izraeli nagykövetségek épületeinél, de a palesztinok és az Izraelben élő arabok ennél is tovább mehetnek. A Haarec elemzője szerint a tiltakozások összecsapásokká alakulhatnak át Ciszjordániában és a Gázai övezet határánál, de leginkább Izraelben, az ott élő arabok körében válhatnak komollyá. Ha az érintett felek nem teszik meg a megfelelő megelőző lépéseket, az események gyorsan a harmadik intifáda kirobbanásába torkolhatnak.

Végzetes hiba vagy erőfitogtatás?

A miértre választ nyilvánvalóan az izraeli katonai és/vagy politikai döntéshozatalban kell keresni, hiszen azt már korábban lehetett tudni, hogy készül egy segélyt szállító hajóraj a Gázai övezetbe, és hogy a fedélzeten több száz civil utazik majd. Izrael jelezte is, hogy megakadályozzák a kikötést, a Szabad Gáza Mozgalom pedig tiltakozott ez ellen.

Az izraeliek célja pedig nem lehetett más, mint hogy ellenőrizetlen szállítmány ne juthasson a Gázai övezetbe, hiszen a segélyek mellett akár a Hamásznak címzett fegyverek, robbanóanyagok is lehetnek egy-egy segélynek álcázott szállítmányban. 2002-ben a Karine A nevű hajót fülelték le az izraeliek, amelyik illegális fegyverszállítmányt próbált eljuttatni a palesztinoknak, tavaly novemberben pedig a Francop konténereiben találtak fegyvereket, ezt a szállítmány szintén illegálisan próbálták Iránból Szíriába csempészni.

Lehet az izraeli tiltás ellenére a Gázai övezetbe szánt segélyszállítmány indítását figyelemfelhívásnak, vagy akár provokációnak is tekinteni, az azonban biztos, hogy az izraeli katonákat nem készítették fel megfelelően a helyzetre.