11:00, November 27.
Japán 0
Costa Rica 1
Ahmad bin Ali Stadion E csoport
14:00, November 27.
Belgium 0
Marokkó 0
al-Tumama Stadion F csoport
17:00, November 27.
Horvátország 0
Kanada 0
Kalifa Nemzetközi Stadion F csoport
20:00, November 27.
Spanyolország 0
Németország 0

Kinek áll ez érdekében?

2010.06.01. 18:16
Hétfőn hajnalban tűzharc alakult ki egy Gázai övezetbe tartó segélyszállító hajón az utasok és izraeli katonák között. Kilenc utas vesztette életét. Az ENSZ Biztonsági Tanácsa elítélte az esetet, és vizsgálatot követelt. Volt, aki kalóztámadásként, volt, aki provokációként értékelte az esetet. Az biztos, hogy Izrael blokád alatt tartja a Gázai övezetet, és annak feloldását feltételekhez köti.

Hétfőn hajnalban hat hajó 10 ezer tonna segélyszállítmánnyal közelített az izraeli blokád alatt lévő Gázai övezet felé. 130-150 kilométerre az izraeli partoktól, nemzetközi vizeken a hadsereg, ahogy előre jelezte is, feltartóztatta őket. A legnagyobb hajó, a Mavi Marmara fedélzetén tűzpárbaj tört ki, az összecsapásban legkevesebb kilenc, a hajón utazó ember vesztette életét. Az eset nemzetközi felháborodást váltott ki. Összeszedtük azokat a tényeket, amiket érdemes tudni az esetről.

Ki indította a hajórajt a segélyszállítmánnyal?

A Szabad Gáza Mozgalom, egy ciprusi székhelyű emberi jogi szervezet áll az akció hátterében, hozzájuk csatlakoztak további szervezetek azzal a céllal, hogy megpróbáljanak tenni a Gázai övezet blokádja ellen. A hajóraj vasárnap hagyta el Ciprust, és hétfőn kellett volna a Gázai övezetbe érnie.

Az akcióban részt vettek például az Európai Kampány Gáza Blokádjának Feloldásáért (ECESG) aktivistái, a török IHH (Insani Yardim Vakfi) nemzetközi humanitárius segélyszervezet szintén egy hajóval csatlakozott. Az IHH Izrael szerint szoros kapcsolatokat ápol a Hamásszal és dzsihádista csoportokkal, Törökország ugyanakkor legitim szervezetnek tartja.

Miért indították a hajókat?

A Szabad Gáza Mozgalom a segélyek célbajuttatásának ezzel a módszerével a nemzetközi sajtóban akart visszhangot, így akarta felhívni a figyelmet a másfél millió, Gázai övezetben élő palesztinra, akik köré szerintük Izrael illegálisan vont blokádot, amivel elzárják őket az alapvető szükségletektől, áruktól és szolgáltatásoktól. Azt akarják elérni, hogy a nemzetközi közösség vizsgálja felül a Gázai övezet ellen bevezetett szankciókat, és megvonja támogatását Izraeltől azzal, hogy érdemi lépéseket tesz a blokád feloldásáért, hogy „a palesztinok kiszabadulhassanak börtönükből”.

000T TRNic462891

Kik utaztak a hajókon? Mit tartalmazott a szállítmány?

A három teher- és a három személyszállító hajóra összesen 10 ezer tonna szállítmányt pakoltak fel, a segéllyel 600 ember utazott a Gázai övezet felé, akik több mint 20 országból érkeztek, legtöbbjük Törökországból. A Szabad Gáza Mozgalom szerint a rakományban élelmiszer, gyógyszer, építkezéshez szükséges alapanyagok, illetve oktatási segédletek voltak.

A török miniszterelnök hétfőn azt nyilatkozta, hogy berakodás előtt mindent átvizsgáltak, hogy megbizonyosodjanak, a szállítmányba nem került fegyver.

Miért tartja Izrael blokád alatt a Gázai övezetet?

A Hamász 2006-ban megnyerte a palesztin választásokat, még abban az évben elrabolták, és azóta is fogságban tartják az izraeli hadsereg egy katonáját, Gilad Salitot. 2007-ben a Hamász fegyveres harccal átvette a hatalmat a Gázai övezetben, ezzel felborítva a rivális Fatahhal alkotott nemzeti egységkormányt. A Hamász választási győzelme után bevezetett szankciók ekkorra tovább szigorodtak, kizárólag azokat a segélyszállítmányokat engedték be a Gázai övezetbe, amelyekre a humanitárius katasztrófa elkerüléséhez volt szükség.

16

A blokádot azóta is fenntartják, amit az izraeli kormány a területre irányuló fegyvercsempészet megakadályozásával indokol. Arra hivatkoznak, hogy 2008 végén a Gázai övezetből Izraelre hulló rakétazáporhoz a muníció Iránból és Szíriából érkezett. A blokádot pedig akkor szüntetik meg, ha a Hamász vállalja, hogy nem lövi többet Izraelt, és szabadon engedi Salitot, akinek fogva tartása sérti a genfi egyezményt.

Mit szól az ENSZ az izraeli blokádhoz?

Az ENSZ szerint Izrael kollektív büntetést szabott ki a Gázai övezetben élő palesztinokra, és rendszeresen bírálja, hogy nem biztosítják a terület megfelelő ellátását, így a lakosság az alapszükségleteken túl az újjáépítéshez szükséges eszközökhöz, anyagokhoz sem jut hozzá. Ban Ki Mun ENSZ-főtitkár szerint a blokád elfogadhatatlan szenvedést okoz, hátráltatja a mérsékelt politikai irányzatokat, amivel megerősödnek a szélsőségesek.

A 2008 végén kitört gázai háborút vizsgáló dél-afrikai bíró, Richard Goldstone az ENSZ-nek készített jelentésében azt írta, hogy a terület blokádja háborús bűn.

Mit enged be Izrael a Gázai övezetbe?

Hetente átlagosan 15 ezer tonna humanitárius segély érkezik a Gázai övezetbe, ami élelmiszert és gyógyszert is tartalmaz, tájékoztatott az izraeli kormány. Azt is hangsúlyozták, hogy a korlátozás célja, hogy a Hamász ne jusson fegyverhez, vagy olyan eszközökhöz, amelyek segítségével fegyver készíthetnek.

Hivatalos listát a tiltott árukról soha nem tettek közzé, de állítólag nem engednek be könyvet, papírt, takarót és építkezéshez szükséges anyagokat. Utóbbira az indok, hogy ezeket csempészalagutak vagy rakétakilövők építéséhez is lehet használni.

Az ENSZ adatai szerint a Gázai övezetben élők 80 százaléka támaszkodik valamilyen mértékben a segélyszállítmányokra.

Miért volt fontos Izraelnek, hogy feltartóztassa a hajókat?

Izrael a hajóraj indítását provokációnak tekinti, az akciót politikai manővernek nevezte. „A szervezők szándéka, módszere, ráadásul sajnos az eredmény is erőszakos volt”- fogalmazott Dani Ajalon, külügyminiszter-helyettes.

Emellett Izrael azt is el akarta kerülni, hogy saját ellenőrzése nélkül jusson egy 10 ezer tonnás szállítmány a Gázai övezetbe, hogy a Hamász ne juthasson katonai vagy védelmi eszközökhöz.

Izrael eddig se eresztette be a segélyszállítmányokat?

Korábban már voltak olyan hajók, amiket Izrael áteresztett a blokádon, többet azonban visszafordított, kommandós akcióval azonban még nem fogadott egyet sem.

Olyanra is volt már példa, hogy az izraeliek palesztinoknak szánt illegális fegyverszállítmányt foglaltak le, 2002-ben a Vörös-tengeren tartóztatták fel a Karine A nevű hajót 50 tonna fegyverrel, köztük páncéltörő rakétákkal, katyusákkal és robbanóanyaggal. Tavaly novemberben a Földközi-tengeren a Francop konténereiben találtak 320 tonna fegyvert, a szállítmányt szintén illegálisan próbálták Iránból Szíriába csempészni.

Lehetett volna más utat választani a szállítmánynak?

Izrael még a hajók indulása előtt felajánlotta a szervezőknek, hogy az izraeli Asdod kikötőjében pakoljanak ki, és átvizsgálás után az ENSZ járművein jutassák a szállítmányt a Gázai övezetbe. Álláspontjuk szerint a területen nincs humanitárius válság, ezért nem szükséges tengeri úton segélyt szállítani a palesztinoknak.

A Szabad Gáza Mozgalom viszont nem hitte el, hogy a segély tényleg eljut a célba, hiszen tartalmaz például építési anyagokat is.

Izrael sértett nemzetközi törvényeket? Jogszerű-e nemzetközi vizeken ellenőrizni hajókat?

A nemzetközi törvények szerint blokádot nemzetközi vizeken is lehet érvényesíteni, amennyiben nem akadályozzák az eljutást semleges országok partjaihoz, kikötőihez.

A kérdés inkább az, hogy a blokád jogszerű-e, amit több ország és több szervezet bírált már, de jogilag kötelező érvényű döntés még nem született arról, hogy Izraelnek fel kéne oldania a zárlatot. Az ENSZ tehet lépéseket ennek érdekében.

Vannak tehát most is olyan vélemények, hogy Izrael azzal, hogy fegyvereseket küldött nemzetközi vizeken egy hajóra, gyakorlatilag kalózkodott, függetlenül attól, hogy ki kezdeményezte a támadást. Mások szerint a segélyszállítmány elindítása provokáció volt, bár azt ők is elismerik, hogy egyáltalán nem, vagy legalábbis nem így kellett volna bevetni az izraeli katonákat.

Hogyan lett az akcióból véres összecsapás?

Izrael szerint katonáikat megtámadták, mikor a legnagyobb hajó, a Mavi Marmara fedélzetére léptek, vasrudakkal, láncokkal ütlegelték őket, egy sérült kommandóst kidobtak a fedélzetről, egy utas egy katonától elvette a pisztolyát, és lövöldözni kezdett vele. A Szabad Gáza Mozgalom ezt tagadja, azt állítja, hogy a fedélzetre érkező katonák azonnal tüzet nyitottak a fegyvertelen civilekre.

Az izraeli hadsereg nyilvánosságra hozott egy videót, amin látszik, ahogy heves harcot vívnak a fedélzeten.

Mik a következmények?

Az ENSZ Biztonsági Tanácsa rendkívüli ülésén elítélte a történteket, vizsgálatot követel, illetve azt, hogy Izrael engedje szabadon az utasokat. A nyilatkozat jogilag nem kötelező érvényű, de a 15 tagú testület egyhangú jóváhagyásával született meg. (AZ Egyesült Államok vétójoggal rendelkező BT-tagként jellemzően kiáll Izrael mellett, ha jogilag is kötelező érvényű határozatról van szó.)

Törökország visszahívta izraeli nagykövetét, bár a diplomáciai válság ellenére nem áll el fegyvervásárlási szándékától, amiről idén állapodtak meg. Számos ország tiltakozott, izraeli nagykövetségek előtt tüntetéseket tartottak.

Mahmúd Abbász palesztin elnök viszont nem látja szükségesnek a május elején, két év után újra elkezdődött és amerikai közvetítéssel folyó izraeli-palesztin béketárgyalások leállítását.

Mi történik, ha újabb segélyszállítmányokat próbálnak tengeri úton eljuttatni a Gázai övezetbe?

Kiszámíthatatlan. A Szabad Gáza Mozgalom egy újabb hajója, a Rachel Corrie feltehetően szerdán ér a Gázai övezet közelébe, az is segélyt szállít a palesztinoknak. Az izraeliek jelezték, hogy feltartóztatják. A hétfői körülményekhez képest annyi változott, hogy Egyiptom kedd délután megnyitotta a Gázai övezet déli, rafahi határátkelőjét, ez pedig az egyetlen olyan pont, ahol Izrael nem gyakorol teljes kontrollt az ellenőrzés fölött.

Kinek volt jó ez az egész?

A Hamász biztos nyertese az eseményeknek, hiszen anélkül, hogy közvetlenül beleavatkozott volna a történtekbe, a fél világ arra figyel, hogy az uralma alatt lévő Gázai övezet lakossága milyen körülmények között él. A felelős pedig az örök ellenség Izrael.

Törökország szintén nyerhet, bár súlyos veszteségek árán, a halálos áldozatok és a sebesültek közül sokan törökök. Geopolitikailag viszont tőkét kovácsolhat, megerősödhet úgy, hogy az arab országok felé hajlandóságot mutat Izrael szövetségének elvesztésére, Izraelt, egyik fegyverbeszerezési forrását viszont nem veszíti el.

A Gázai övezetben élő palesztinok annyit nyertek, főleg, ha a segélyszállítmány is eljut hozzájuk, hogy most egy darabig rájuk figyel a világ.



  • Hírek
  • Bankszámla