Tamás
-7 °C
8 °C

Elsöprő eredmény a kirgiz népszavazáson

2010.06.28. 09:25 Módosítva: 2010.06.28. 10:10
65 százalékos részvétel mellett a kirgiz választók 91 százaléka az új alkotmányra szavazott, ezzel parlamentáris köztársasággá alakítva az eddigi elnöki rendszert. A népszavazás megadhatja a kellő legitimitást a reformokhoz a korábbi elnök megbuktatása után választás nélkül hatalomra kerülő átmeneti kormánynak. Az ellenzék szerint ugyanakkor a mostani eredmény csak csalással lehetséges.

Szinte az összes szavazat összeszámlálása alapján a kirgizek 90,8 százaléka fogadta el az új alkotmányt a vasárnapi népszavazáson, amelyet az átmeneti kormányról szóló választásnak is felfoghattak.

000T TRPar3321773

Az alaptörvény ellen szavazók aránya 8 százalék volt. A részvételi arány 65 százalékos volt. Ellenzéki vezetők kételkedtek hétfőn az eredmény hitelességében, szerintük lehetetlen, hogy ilyen magas legyen az alkotmányt megszavazók aránya. Az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) szerint szerfelett békés és nagyrészt átlátható volt a referendum folyamata, de előfordultak eljárási hiányosságok.

Adahán Madumarov, a Batun Kirgizisztán párt vezetője, Kurmanbek Bakijev áprilisban megbuktatott elnök híve azt mondta, hogy saját megfigyelőik a hivatalostól teljesen eltérő szavazatarányt számoltak. Omurbek Szuvanalijev volt belügyminiszter azzal vádolta az átmeneti kormányt, hogy hatalmas csalást követett el a választók regisztrálásakor.

Az ellenzék és több emberjogi szervezet korábban bírálta a referendum kiírását is, amiért azt nem halasztották el a dél-kirgizisztáni etnikai összecsapások miatt, miközben a helyzet még túlságosan feszült a térségben. Az egészségügyi minisztérium legújabb adatai szerint 294-en haltak meg az üzbég kisebbség és a kirgizek összecsapásaiban, de Roza Otunbajeva elnök szerint az áldozatok valós száma kétezer is lehet.

Otunbajeva már néhány órával az urnák lezárása után kijelentette, hogy a nép véget vetett a családok hatalmára épülő autoriter kormányzásnak. A referendum sikere megteremtette a legitim kormány alapját, megnyitotta az utat az őszi parlamenti választások előtt, mondta.

Kirgizisztán lesz az első ország Közép-Ázsiában, ahol parlamentáris rendszert vezetnek be. Az új alapokmány jelentősen szűkíti az elnök hatáskörét, és parlamentáris köztársasággá alakítja az országot, amelyben már a miniszterelnöknek van nagyobb hatalma. Az államfőt csak egyetlen hatéves ciklusra választják meg, parlamenti választásokat ötévente tartanak.

Otunbajeva 2011. december 31-ig marad ideiglenes elnök, de nem indulhat a következő elnökválasztáson. A személyi kultuszok kialakításának akadályozása mellett kiiktatták a kétharmados parlamenti többség lehetőségét is, ugyanis egyetlen pártnak sem lehet 65 képviselőnél több a 120 fősre bővített törvényhozásban.

Az átmeneti kormány szerint a népszavazással elég politikai tőkét kaphatnak az átalakításokhoz és a szükséges gazdasági lépésekhez az október 10-i parlamenti választásokig, amikor már választott kormány kerülne az ország élére. Az átmeneti kormány szerint csak a népszavazással lehet megfelelő jogköröket biztosítani a leendő kabinetnek, amely a Bakijev bukását is okozó kiterjedt korrupcióval is csak az új felállásban tudna hatékonyan szembeszállni.