Chavez könnyezve szakított Kolumbiával
A bogotái kormány azt kérte az AÁSZ-tól, hogy állítson fel egy nemzetközi tényfeltáró bizottságot, amely 30 napon keresztül vizsgálódna a helyszínen, hogy meggyőződjön a bizonyítékok valódiságáról.
Chávez amerikai sugallatra készült hamisítványoknak minősítette a bemutatott képeket és térképeket, és azt is hozzátette, hogy szerinte az Egyesült Államok Kolumbiát felhasználva szeretné aláásni Venezuela integrációs erőfeszítéseit. Chávez közölte, hogy "teljes készültséget" rendelt el a két ország határán, illetve visszahívta Bogotából a venezuelai nagykövetet. A kolumbiai kormány ugyanezt tette a caracasi nagykövetével, Uribe elnök szóvivője azonban közölte, hogy Kolumbia nem vezényel katonai egységeket a venezuelai határra.
Caracasban röviddel később bejelentették, hogy 72 órát adnak a kolumbiai diplomatáknak arra, hogy elhagyják az országot. Nicolas Maduro külügyminiszter elmondta, hogy gondolkodnak más büntetőintézkedések bevezetésén is, mint például légi járatok felfüggesztéséről. Minisztériuma azzal a kéréssel fordult Ecuadorhoz, a Dél-amerikai Nemzetek Uniója (UNASUR) soros elnökéhez, hogy sürgős tanácskozásra hívja össze a szervezet külügyminisztereit, és ítéljék el Bogotá Caracasszal szembeni "súlyos agresszióját".
Az AÁSZ főtitkára, José Miguel Insulza nyugalomra intette a feleket, és arra, hogy találják meg a viszály megoldásához vezető utat. Több más dél-amerikai ország vezetője is úgy nyilatkozott, hogy minden tőle telhetőt megtesz a válság megoldása érdekében. Az amerikai külügyminisztérium szóvivője azt mondta, hogy nem szerencsés, ami történt a két szomszédos dél-amerikai ország viszonyában. Elemzők szerint egyelőre nem valószínű, hogy katonai összeütközés alakulna ki a két ország között.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
