A cunaminál is durvább a pakisztáni ár
További Külföld cikkek
- Éhségsztrájkba kezdhetett a börtönben Hegyi-Karabah korábbi vezetője
- Párizsban azzal fenyegetőzött egy férfi, hogy felrobbantja magát
- Újabb országban okoztak áradást a heves esőzések, többen meghaltak
- Felgyújtotta magát egy férfi Donald Trump bírósági tárgyalása közben
- Hét év börtön jár Oroszországban kannabiszos gumicukorért
Több millió ember otthonát, és hatalmas a mezőgazdasági területeket elpusztított a pakisztáni áradás. Az árvízkárosult milliók egyelőre életben vannak, de nem jutnak ételhez és vízhez sem. Eddig körülbelül 1600-an haltak meg a pakisztáni ár miatt, az ENSZ sürgeti a nemzetközi összefogást, több százmillió dollárt szeretne összegyűjteni Pakisztán megsegítésére.
Az árvízi helyzet Pakisztán északnyugati határtartományában a legsúlyosabb, csak ott 600 ezer ember van elvágva a külvilágtól, de most már az ország középső részén található Pandzsáb, és a délen fekvő Szindh tartományt is elérte az ár.
Az ételcsomagok már elindultak, a segélyosztást azonban nagy mértékben nehezíti a környezet. A BBC riportjában jól látható, amint pár négyzetméternyi víz feletti földdarabokon várakoznak az áldozatok, és a segítők helikopterekről a vízbe dobálják a csomagokat, ahonnan a lentiek úszva próbálják menekíteni az ételt.
A felmelegedés az oka
pakisztáni meteorológiai intézet szerint rekord mértékű víz ömlött az országra július 28-án és 29-én, és duzzasztotta minden eddiginél nagyobbra az Indus és Kabul folyókat. Ezeket a területeket korábban ritkán sújtotta a monszun. A Reuters által megkérdezett szakértők szerint a minden eddiginél nagyobb területet érintő áradásért a klímaváltozás közvetlenül felelős, és a mostani katasztrófa előrejelzi a jövőbeni hasonló történéseket.
A 160 milliós Pakisztán jövőjét alapjaiban módosíthatja a mostani helyzet, az ipar alapját ugyanis a gyapot, búza és rizsföldek képezik. A Reuters szakértői szerint a rossz gazdasági helyzetben lévő ország biztonsági stabilitását is veszélyeztetik a katasztrófa, a kormányt már most élénken bírálják a védekezés hiánya, és a lassú reagálás miatt.
Az ország elnöke ráadásul az áradás kezdetekor Nagy-Britanniába utazott, és hiába védekezett azzal, hogy ő csak a külföld figyelmét akarta felkelteni a helyzetre. A tettre kész pakisztáni iszlamista szervezetek egyre népszerűbbek az árvíz sújtotta területeken, míg az Egyesült Államok támogatását élvező kormánnyal szembeni elégedetlenség fokozódik.
Pakisztánban figyelmeztető rendszerek kiépítésére, ivóvízkészletek felhalmozására lenne szükség, és menekítő-, kiköltöztetőrendszerekre is. A meteorológusok szerint a nemzeteknek fel kell készülniük az intenzívebb szárazságokra és áradásokra, a felkészülés azonban a szegény országokra olyan anyagi terhet ró, amit nem képesek teljesíteni.
Ebben a cikkben a téma érzékenysége miatt nem tartjuk etikusnak reklámok elhelyezését.
Részletes tájékoztatást az Indamedia Csoport márkabiztonsági nyilatkozatában talál.