A németek is büntetnék az iskolakerülést

2010.09.27. 13:03 Módosítva: 2010.09.27. 20:41
Ha a szülők nem járatják iskolába a gyermekeiket, a bírság összegét a munkanélküli segélyből is levonnák, vetették fel a hétvégén német politikusok. Akár ki is utasítanák azokat a bevándorlókat, akik nem fogadják el az állami integrációs képzéseket, például a nyelvtanfolyamon való részvételt. Vitát vált ki a munkanélküli segély átalakítása is. Az állam nem számolná bele a segély összegébe az alkohol és cigerattafogyasztást.

Aki gyermekei után segélyt kap, annak kötelessége iskolába járatni őket, hangsúlyozta a hétvégén Volker Kauder a kormányzó kereszténydemokraták (CDU) frakcióvezetője. Bár az iskolakerülésért Németországban elvileg szabálysértési bírságot szabhatnak ki a szülőkre, ezt a legritkább esetben vetik ki vagy hajtják be. Kauder azt vetette fel, hogy az iskolából lógó gyermekek után kiszabott bírságot a segély összegéből vonják le. Mint hozzátette, a frakció vizsgálja ennek jogi lehetőségeit.

Szeptember 1-től szankciók Magyarországon

Szeptember 1. óta Magyarországon megvonják az iskoláztatási támogatást, a családi pótlékot pedig nem pénzben, csak természetben folyósítják, ha egy tanköteles korú gyermek egy évben ötven órát igazolatlanul hiányzik. Néhány településen már hivatalos eljárást kellett indítaniuk a helyi gyámügyi hivataloknak a hiányzások miatt.

Kauderhez hasonló gondolatokat fogalmazott meg egyébént Sigmar Gabriel az ellenzéki Német Szociáldemokrata Párt (SPD) elnöke is a Spiegelnek nyilatkozva. "Aki nem gondoskodik arról, hogy a gyerekei rendszeresen és pontosan járjanak iskolába, ahhoz ki kell küldeni a rendőrséget, és súlyos pénzbírsággal kell sújtani - akkor is, ha segélyből él". Mint hozzátette, ezt nemcsak külföldiek, de németek esetében is szükségesnek tartja.

Németországban komoly vita bontakozik ki a szociális segélyek átalakításáról. Februárban a német alkotmánybíróság megsemmisítette a munkanélküli segély minimumának kiszámításáról rendelkező törvényt. A kormány most mutatta be terveit az új szabályozásra. Ennek lényege, hogy átszabják a létminimum kiszámításhoz használt fogyasztói kosár szerkezetét.

A hétvégén bemutatott tervek szerint ez mindössze 5 euróval  - 359-ről 364 euróra (kb 100 ezer forint) - növelné a tartós munkanélküliek szociális segélyének összegét. Ezt a juttatást Németországban 6,7 millió ember kapja. A 359 eurós járandóság mellé támogatás is jár a lakásbérlet kifizetéséhez és a fűtéshez is. A kormány azzal érvel, hogy a 1,4 százalékos emelés így is meghaladja az inflációt.

A létminimum és a segély alapjának kiszámításához ezentúl nem vennék figyelembe az eddig 18 eurós átlaggal a segély összegéhez számolt alkohol és cigarettafogyasztást. Ursula von der Leyen munkaügyi miniszter ezt azzal indokolta, hogy az alkohol "egészségre ártalmas élvezeti termék", és mint ilyen nem tartozik az ember alapvető szükségletei közé. Ehelyett bekerült a kosárba az internethasználatra és az orvosi vizitdíjra szóló minimális támogatás.

A szociáldemokraták elnöke keményebb jogi fellépést sürgetett az olyan bevándorlókkal szemben is, akik megtagadják a beilleszkedést a német társadalomba. Akár az országból való kiutasítást is lehetségesnek tartaná azokkal szemben, akik ismételten elutasítják a német állam által kínált integrációs lehetőségeket, például nyelvtanfolyamon való részvételt. "Az ilyenek éppúgy nem maradhatnak Németországban, mint azok a külföldről fizetett hitszónokok, akik gyűlöletre buzdítanak a mecsetekben" - szögezte le az SPD elnöke.

Az interjúban szorgalmazta a külföldiek beilleszkedését szolgáló intézkedések körének bővítését, így a napközi otthonos iskolák számának növelését, valamint a bevándorlók sikeres beilleszkedését alátámasztó példák széles körű ismertetését. Hangsúlyozottan említette az oktatás, a tanulás fontosságát az integráció szempontjából, amit az államnak akár kényszerítő intézkedésekkel is nyomatékosítania kell.

A szociáldemokrata politikus síkraszállt azért, hogy jelentősen növeljék a rendőrök számát azokban a nagyvárosi körzetekben, amelyek súlypontot képeznek a bűnözési statisztikában. "Legalább ennyivel tartozunk a német lakosság biztonságérzetének" - tette hozzá.

A Bild am Sonntag nemrég azt írta, hogy Duisburg egyik törökök lakta negyedében, Marxlohban a rendőrök már több ízben kénytelenek voltak kapitulálni erőszakos fiatalkorúak bandái előtt. Ezt kommentálva Angela Merkel kancellár szeptember elején egy tv-interjúban leszögezte: Németországban nem létezhet egyetlen település vagy városnegyed, kerület sem, ahol a rendőrség nem képes érvényt szerezni a jognak.

Az SPD elnöke megvédte a fentihez hasonló kemény intézkedéseket sürgető SPD-tag, Thilo Sarrazin ellen indított pártfegyelmi eljárást. Utóbbit azzal indokolta, hogy a bankár nézetei, amelyeket augusztusban kiadott könyvében propagál, "a 20-as évek fajtisztasági téziseiből kevert kotyvalékot" képeznek. "Sarrazin vagy annyira képzetlen történelmi téren, hogy ezt nem tudja, vagy pedig ellenkezőleg: tudatosan hangoztat ilyen nézeteket" - tette hozzá Gabriel.

.