Bernát, Felícia
EUR 384,62 Ft
USD 363,53 Ft
8 °C
30 °C

Európa kiszorul a világvárosok versenyéből

2010.09.27. 14:49
A világ legjelentősebb városa még New York és London, de a trendek azt mutatják, ez nem marad sokáig így. A világvárosok versenyében a méret csak másodlagos.

A világ legjelentősebb városainak tizes listáján öt város már ázsiai, vagy a csendes-óceáni régióba tartozik. Csupán három jelentős várost ad Amerika, Európa pedig már csak két megapolisszal van benne a világversenyben.

A Foreign Policy című neves amerikai magazin által közölt, szakértők segítségével összeállított lista átmeneti vigaszt nyújt a nyugati világrendszer lakóinak. Az első két hely még mindig innen kerül ki: a listát New York vezeti, a második helyezett pedig London. Ráadásul a másik európai város, Párizs is a sor elején van: a negyedik.

Tokió (3.), Hongkong (5.), Szingapúr (8.), Sidney (9.) és Szöul (10.) viszont jelzik a hangsúlyok keletre tolódását.

A teljes táblázat arról tanúskodik, hogy az előző világrendszer nagy kereskedelmi központjaihoz viharos sebességgel zárkóznak fel az olyan új üzleti központok, mint például Peking (15.) vagy Sanghaj (20.), amely például Frankfurttal van holtversenyben.

A huszas listát böngészve azonban még felmentést adhatunk magunknak az azonnali kínai nyelvtanfolyam alól, mivel itt az európai városok dominálnak. Ebben a zónában van Brüsszel (11.), Berlin (16.), Madrid (17.) és Bécs (18.) is.

A világtrend egyébként továbbra is a városiasodás. A lakosság világszerte nő a városokban és csökken vidéken.

Nem a méret a lényeg

Világvárossá (global city) egyébként nem a jelentős lélekszámuk miatt válnak a megapoliszok. Ez alapján a pakisztáni Karacsi nem a 60., az indiai Kalkutta nem a 63. és Lagos sem az 59. lenne. Az egymilliós lélekszám csak az első kritérium volt a válogatásnál. Sokkal többet számított, hogy a világ 500 legnagyobb cége közül hány székhelye található az adott helyen. (A cégekhez a Fortune magazin 500-as listája biztosította az alapot.)

Sokat nyomott a latban, hogy milyen jelentős pénzügyi és gazdasági központok, politikai csoportok, repterek, kikötők működnek, és mennyire erős a kreatív ipar. Szempont volt, hogy a városhatárokon túl mekkora területre van gazdasági, kulturális vagy politikai hatással az adott város. De ugyanúgy lényeges volt például a kulturális intézmények száma és elismertsége. Ez utóbbi is szerepet játszott abban, hogy London a második helyre került.

Kevésbé volt lényeges viszont, hogy milyen szerepet játszik a város a tradicionális politikai színtéren, így a fővárosok nem kerültek automatikusan előbbre.

A global city kifejezést Saskia Sassen városszociológus tette népszerűvé egy 1991-es munkájában. A megapoliszok működésének vizsgálata azért fontos a szociológia és a közgazdaság számra, mert jelzik a globális gazdaság működését, trendjeit.

A Meta továbbra is korlátozza az Index Facebook elérését, így hiába követ minket, híreink nem követik Önt. Facebook-videón mutatjuk, mi lehet ennek az egyik ellenszere, de ha első kézből akar értesülni a legfontosabb hírekről, töltse le az applikációnkat az App Store-ból vagy a Google Playből, illetve kövesse Twitter-csatornánkat!



  • Vennék
  • Hírek