Nőtt a szakadék a Híd-Most és az MKP között
További Külföld cikkek
-
Vulkánkitöréstől tartanak a Fülöp-szigeteken, lehet, hogy evakuálni kell a környéket
- Döntött az EP, támogatják a volt fideszes képviselő jelölését az Európai Számvevőszékbe
- Rejtélyes hajóbaleset történt Olaszországban, amiben izraeli és olasz kémek haltak meg
- A feszült helyzet miatt további csapatokat küldhet Koszovóba a NATO
- Nemrég még börtönben volt, ma már az EP-ben szavazott Magyarország ellen
A pártszakadással megindult küzdelem során a második jelentős megmérettetés jön a november 27-i szlovákiai helyhatósági választásokon a Híd-Most és az MKP számára. A Híd-Mostnak folytatni kell az eddigi utat, az MKP-nak pedig változtatni kell politikáján a sikerhez.
A parlamenti választások jelentősége
Június 12-e jelentős mérföldkő a szlovákiai magyar politika történetében, hiszen a ciklusokon keresztül hegemón pozícióban lévő Magyar Koalíció Pártja hatalmasat bukott a parlamenti választáson, nem sikerült elérnie az 5 százalékos bejutási küszöböt. Ezzel szemben a Híd-Most alig egy évvel megalakulása után rögtön kormányerőként került a parlamentbe. Ez jelentős lépéselőny az új, kétnyelvű párt számára, hiszen a döntéshozatalban való közvetlen részvétel mellett jóval nagyobb nyilvánossághoz is jut.
A Híd-Most „az együttműködés pártja” politikáját sikerrel alkalmazta a választásokon. Feladata, hogy az így elért népszerűséget fenntartsa, és az MKP-t tartósan a szlovákiai politika perifériájára helyezze. A Magyar Koalíció Pártjának június 12-e intő jel: az eddig a vetélytársak nélkül sikerrel folytatott politika a mai kontextusban, politikai környezetben már nem versenyképes.
Kormánypárti út júniustól novemberig: Híd-Most
Ahogy a parlamenti választások eredménye, valamint az azóta publikált közvélemény kutatási adatok mutatják a Híd-Most jelentékeny lépéselőnyre tett szert az MKP-val szemben. A pártnak döntő tényező, hogy bár a legkisebb frakciót alkotja a parlamentben, a kormányzat stabilitásának és parlamenti többségének fontos eleme. A támogatók felé azt kell mutatnia, hogy a döntéshozatal aktív, fontos és befolyásos résztvevője a kormányzaton belül Ehhez - főleg a ciklus első szakaszában - rendkívül aktív pártpolitikára van szükség. A cél tehát a párt politikusainak aktivitásának növelése és a megfelelő nyilvánosság biztosítása.
A népszerűség mértékadó fokmérője volt a kormányzati pozíciókért folytatott küzdelem, melyben a párt sikeresen érte el a támogatói bázisa számára legfontosabbnak tartott kisebbségi kormányalelnöki pozíciót. A minél nagyobb médianyilvánosság szempontjából jó érzékkel jelölték Rudolf Chmelt a tisztségre, ez a döntés meglehetősen nagy vitákat váltott ki a magyarság körében. Ennek ellenére amellett, hogy ezáltal a figyelem középpontjába került az újdonsült kormánypárt, a lépés kiválóan illeszkedik a Híd-Most együttműködésre, a problémák áthidalására törekvő politikájába.
Ez az aktivitás azonban csak akkor eredményezhet hosszantartó sikert, ha a megszerzett tisztséget hatékonyan tudják kihasználni, érdemi teljesítménnyel és nemcsak politikai fogásokkal tudnak szolgálni. Természetesen ezzel Bugár Béla think tankjei is tisztában vannak, így a kisebbségi kérdésben folytatott munkájuk elemzését sem bízták kizárólag a közvéleményre. A helyhatósági választások előtt egy hónappal Rudolf Chmel sajtótájékoztatót, melyben az elmúlt 100 napot értékelte.
Mind a Híd-Mostnak, mind a kormánykoalíciónak kulcsfontosságú kérdés a szlovák államnyelvtörvény módosítása és választások előtti elfogadása. Ez várhatóan, jól időzítve november közepére valósulhat meg. Megfelelő kommunikációval tehát sikerülhet eljuttatni a választókhoz az elért eredményeket, mely a támogatók megtartásának lényeges eleme. A párt forgatókönyve működni látszik, országos szintű támogatottságát a közvélemény kutatási adatok szerint sikerült fenntartani, sőt úgy tűnik a parlamenti választások óta eltelt idő csak növelte a két párt közt fennálló szakadékot.
Parlamenten kívülről: MKP
Az MKP számára a szakadék csökkentéséhez a legfontosabb a szembenézés az eddigi politikával, helyzetelemezés, párton belüli felelősségre vonás. Ezután pedig az elkövetett hibákból levont következtetések alapján az új vonal, új stratégia meghatározása. Kérdés, hogy ebben a folyamatban hol helyezi el a párt az önkormányzati választásokat. A parlamenten kívülről alig fél év alatt ugyanis nem lehet nagyot dobbantani és kimászni a gödörből. Ráadásul a fő politikai rivális Híd-Most a kormányzatban nem követett el nagy visszhangot kiváltó, helyzetét megrendítő hibát. Ilyen körülmények között az MKP-nak kiemelt fontossággal bír a megfelelő stratégia meghatározása.
Amennyiben a felméréseknek megfelelően a Híd-Most lendülete kitart a helyhatósági választásokra is, nem a legokosabb gondolat az új politikai arculatot egy kérdéses kimenetelű választás oltárán feláldozni. Sokkal racionálisabbnak tűnik, hogy az MKP kiépített szervezetében bízva mérettesse meg magát, ebből a szempontból a Híddal szemben lépéselőnyben van. Ezáltal a kialakítandó új politika érintetlen marad, megőrzi újdonságát, nem vet rá rossz fényt egy esetleges sikertelen választási eredmény.
A parlamenti választások után megtörtént a szükséges helyzetelemzés, valamint a vezetők számonkérése, új elnökség állt fel. Feltehető azonban, hogy ez a változtatás csupán a választási vereségből következő felelősségre vonási igényt elégítette ki, és november 27-e után a következő választásokra felkészüve egy radikális átalakulás fog végbe menni az MKP-n belül, melytől a párt versenyképességének visszanyerését várják.
A jelenlegi helyzetben ugyanis nem elegendő a kormányzat, valamint a Híd-Most hibáira várni: hiteles alternatívát kell nyújtani a választóknak. Csakis egy ilyen átalakulás teremtheti meg a lehetőséget, hogy ledolgozza fennálló lépéshátrányát, és megmutassa, hogy a magyar kisebbség képviseletére az egyetlen alkalmas politikai erő az MKP.
Mit várnak a helyhatósági választástól?
Az önkormányzati választások eredményének értelmezése számos különböző szempont szerint történhet. A célok azonban mindkét oldalon világosak. A Híd-Most az országos döntéshozatalban való részvétel mellett nagyobb helyet követel magának az önkormányzatokban is, és igyekszik megbontani az MKP pozícióit, fölénybe kerülni a képviselőtestületekben, valamint polgármesterek számában is felülmúlni a rivális pártot.
A felvázolt politikai körülmények között az MKP célja a veszteségek minimalizálása lehet. Egyszerű matematika szerint a négy évvel ezelőtti eredmény nem ismételhető meg: hasonló szavazóbázis elnyeréséért ezúttal ugyanis két versenyző áll rajthoz. Ezt az alaphelyzetet tetézi az a politikai ellenszél, mellyel az MKP küzd. A célkitűzés tehát a meglévő pozíciók megtartása, és fenntartani azt a struktúrát, amely alapul szolgálhat a megújuló pártnak a ciklusban az építkezésben.