Menyhért, Mirjam
17 °C
28 °C
Index - In English In English Eng

Elátkozott helyen támadt Észak-Korea

2010.11.23. 19:49 Módosítva: 2010.11.23. 21:54
Nem várható, hogy minden eddiginél nagyobb mélypont áll be a két Korea kapcsolatában az egyik déli sziget ágyúzása miatt. Észak-Korea a déliek hadgyakorlata mellett a szöuli G20-csúcsra is válaszolhatott a támadással. A konfliktus elfajulása Dél-Koreának és Kínának sem érdeke. A helyzetet Csoma Mózes Korea-szakértővel elemeztük.

„A civil terület elleni támadással Észak-Korea átlépett egy szimbolikus Rubicont – mondta Csoma Mózes, az ELTE Koreai Tanszékének adjunktusa. – Ugyanakkor annak ellenére, hogy először támadtak északról civil területet, nem valószínű, hogy tovább eszkalálódna a konfliktus." Szerinte a mostani eset beilleszthető a 90-es évek óta a Sárga-tengeri régióban folyó ütésváltások sorába.

Az észak-koreai tüzérség egy dél-koreai szigetet ágyúzott a két ország közötti vitatott tengeri határvonalnál, amelyre válaszul a dél-koreai hadsereg is lőtte az északi állásokat. A támadásban két dél-koreai katona meghalt, tizenöten, köztük civilek is megsebesültek, legalább 60-70 épület kigyulladt. A támadás után fél nappal kiadott első hivatalos északi nyilatkozat szerint déli lövések provokálták ki a Jonpjong sziget elleni támadást, ezt a déliek azonban tagadják.

Korábban csak hadihajókat lőttek

"A puskaporos hordón belül is egy puskaporos hordó ez a régió" – mondta Csoma. Az elmúlt tíz évben rendszeressé váltak a tengeri összecsapások, a két Korea közötti fegyveres konfliktusok többnyire ebben a térségben történnek. Az összetűzések 1999-ben és 2002-ben is komolyabb áldozatokkal jártak, míg márciusban itt süllyesztették el a Cshonan dél-koreai korvettet, amiért ugyanakkor az északiak nem vállalták a felelősséget.

Csoma Mózes
Csoma Mózes

A mostani eset azért különleges, mert ez volt az első összecsapás, amelyik civil területet érintett. A Jonpjong szigeten van ugyan katonai bázis is, de főként halászok lakják. A sziget olyan dél-koreai terület, amelyik nagyon távol, 145 kilométerre van a déli szárazföldtől, ugyanakkor az észak-koreai partoktól alig 10 kilométerre van. Ennek ellenére északról tüzérségi támadást is csak őrnaszádok ellen indítottak korábban.

Arra még nem volt példa, hogy egy észak-koreai támadás civil területet ért volna, ugyanakkor a mostanival ellentétben – civil áldozata nem volt a mostani konfliktusnak – öltek már meg dél-koreai civileket. 1987-ben az észak-koreaiak felrobbantottak egy dél-koreai utasszállítót, bár Phenjan azóta sem ismerte el hivatalosan, hogy ő felelne a merényletért.


Észak-Korea ágyúzott egy dél koreai szigetet nagyobb térképen

Csoma szerint nehéz pontos választ adni arra, hogy miért támadtak az északiak civil területet. „A phenjani rezsim vélhetően minden korábbinál erőteljesebb módon akarta nyilvánvalóvá tenni, hogy fellép az érdekeit sértő fejlemények ellen.”

A G20 is számíthatott

Megtorlást helyeztek kilátásba

Óriási megtorlásra számíthat Észak-Korea, amennyiben ismét támadni fog, mondta Ri Mjong Bak dél-koreai elnök. "Soha nem fogjuk tolerálni azt, ha Észak válogatás nélkül támad meg civileket."

Az amerikai védelmi minisztérium elítélte a tüzérségi támadást, de korainak tartja még arról tárgyalni, hogy milyen katonai lépésekkel rettenthetné el az Egyesült Államok a kommunista rezsimet egy újabb csapástól.

A magyar külügyminisztérium határozottan elítéli Észak-Korea felelőtlen akcióját, amely az Észak és Dél között érvényben lévő fegyverszüneti megállapodás durva megsértését jelenti. (MTI)

A szakértő szerint két közvetlen esemény is állhat a mostani támadás hátterében. Dél-Korea nagyon gyakran tart hadgyakorlatot ebben a térségben, sokszor közösen az Egyesült Államokkal. A szöuli vezetés éppen hétfőn kezdett 70 ezer katona részvételével nagyszabású hadgyakorlatba, ráadásul a Cshonan korvett is egy hasonló idején süllyedt el márciusban.

"Észak-Korea általában akkor folyamodik ilyen akcióhoz, amikor valamiért nagyon magára akarja vonni a figyelmet, főként ha az a régióra irányul" – mondta egy másik lehetséges okról. A 2002-es tengeri összecsapás Japán és Dél-Korea közösen rendezett foci-vb-je után történt, ezúttal pedig a G20-csúcsot rendezték meg november közepén Szöulban, amelynek hatására előtérbe került a dél-koreai modernizáció, fejlődés, és a fejlett országok között legitimálták Dél-Koreát.

Ezrek tiltakoztak a G20 ellen Szöulban
Ezrek tiltakoztak a G20 ellen Szöulban

A mostani eset egyben az utódlási folyamat egyik eleme is lehet, és így közvetett összefüggésben van Kim Dzsongil legkisebb fiának, Kim Dzsongünnek a szeptemberi kinevezésével, amivel egyértelműen őt jelölték meg utódként. Csoma szerint az urándúsító üzemet is azért mutatták meg az előző héten egy amerikai tudósnak, hogy a nehéz gazdasági helyzet és az érzékeny átadási folyamat mellett is üzenetet küldjenek külföldre. "Phenjan folyamatosan azt akarja bizonyítani, hogy a rezsim megtántoríthatatlan, valamint keményen fellép az érdekeivel ütköző fejlemények ellen."

Szerinte nem valószínű, hogy a történtek hátterében a phenjani rezsim belső frakcióharcai húzódnának. Ugyanakkor kétségtelen, hogy a KNDK-n belül is léteznek különféle erőcsoportok. Míg a pártapparátus technokrata tagjai a külfölddel – elsősorban Kínával – ápolt gazdasági kapcsolatok további fejlesztésében, a hadsereg saját privilegizált helyzetének további fenntartásában érdekelt.

Az utolsó segélyprogramoknak is vége lehet

"Nem gondolom, hogy minden eddiginél nagyobb mélypont állna be a két ország kapcsolatában" – mondta a szakértő. Csoma szerint nem valószínű, hogy a konfliktus eszkalálódjon, de egyben az sem, hogy a közeljövőben érezhetően javuljon a két Korea kapcsolata. Déli oldalról nagyfokú tiltakozás várható, jó időre megszakíthatják az összes még létező humanitárius segélyprogramot az északiakkal.

Bármilyen konfliktus elfajulása ellentétes Kína, az Egyesült Államok és a nemzetközi közösségével érdekeivel. Az előző években a fegyveres összetűzésekkor általában békés megoldást támogatták, és az USA az észak-koreai nukleáris program ellenőrzését szorgalmazta.

Észak-Korea ellen már most is nagyon komoly gazdasági szankciók vannak életben, ezek további szigorítása a következő napok reagálásaitól is függ. Elvben lehetőség lenne ahhoz hasonló, a mostaninál is keményebb lépésekre, mint amikor 2006-ban kilátásba helyezték, hogy nemcsak az észak-koreai állami cégek, hanem még az északi magánszemélyek külföldi bankszámláit is befagyasztják.

Kínát is zavarhatják

Észak-Koreát elsősorban Kína tartja fent, a kínai importcikkek aránya már meghaladta a 70 százalékot az országban, folyamatosak a befektetések, az észak-koreai gazdaság fő motorjaként kikötőket, bányákat üzemeltetnek. Csoma szerint az egyértelmű gazdasági függés ellenére sem értesítették Phenjanból előre például a mostani támadásról a kínai vezetést, és a kísérleti atomrobbantásokról is csak minimális idővel korábban szóltak.

Kínának elemi érdeke, hogy Észak-Korea továbbra is ütközőállam legyen a határában, azonban az is fontos, hogy feltétlenül lojális legyen a kínai vezetéshez. Az észak-koreai rezsim kiszámíthatatlansága helyett Kínának feltehetően leginkább olyan vezetés felelne meg, amelyik sem katonai akciókkal, sem ellátási nehézségeivel nem vonja magára a nemzetközi figyelmet.

Kim Dzsongün gyűjti a legitimációt

Bár a régióban nem lehet kizárni a váratlan eseményeket, de a legvalószínűbb forgatókönyv, hogy Észak-Korea a vezetőváltással szorosabbra fűzi kapcsolatait Kínával. Dél-Koreában tartanak is attól, hogy Észak-Koreából Peking szatelitállama lesz. Ennél azonban sokkal nagyobb nemzetközi félelem, hogy belső harcok kezdődnek, amelynek beláthatatlan következményei lehetnek nemcsak a Koreai-félsziget, hanem az egész világ számára.

Kim Dzsongil és Kim Dzsongün
Kim Dzsongil és Kim Dzsongün

A szeptember óta nyilvánosan is többször megjelenő Kim Dzsongün egyre több helyszíni látogatásra kíséri el apját, minél tovább tud Kim Dzsongil mellett megjelenni, annál nagyobb lesz a legitimációja.

Az Ifjú Tábornoknak becézett Kim Dzsongün alatt a Nyugat felé leginkább gazdasági téren nyithat az ország, Csoma Mózes szerint ugyanis északon is egyre inkább kezdenek rájönni, hogy mennyi bevételt jelent a turizmus a KNDK-nak. A magyar szakértő 2010. szeptemberi látogatásakor nagyon sok nyugati turistacsoportot látott, amelyek hatalmas valutabevételt jelentenek. "Az ország szélsőséges politikai berendezkedése Kubához hasonlóan egyre nagyobb mértékben vonzza a tehetős nyugati turistákat" – mondta Csoma Mózes.