Ivó, Milán
12 °C
24 °C
Index - In English In English Eng

Meggyilkolnák a Wikileaks alapítóját, a szivárogtatót kivégeznék

2010.12.01. 14:28 Módosítva: 2010.12.01. 14:54
A kanadai miniszterelnök tanácsadója élő adásban vetette fel a Wikileaks-alapító Julian Assange meggyilkolását, a kiszivárogtatásokért feltehetően felelős amerikai katonára pedig több vezető amerikai politikus is halálbüntetést kérne. A folyamatosan áramló újabb dokumentumokból kiderül, hogy a szaúdi király újabb Musarrafot akart volna Pakisztánban, Sarkozy nőügyei aggasztották az amerikai diplomatákat, és magas rangú észak-koreai tisztviselők szöktek délre.

Miközben a Wikileaks újabb dokumentumokat szivárogtatott ki, egyre többen hallgattatnák el radikális módszerekkel a felelősöket. Stephen Harper kanadai miniszterelnök egyik tanácsadója egy műsorban Julian Assange, a wweboldal alapítójának meggyilkolásáról beszélt, Mike Huckabee volt Arkansas-i kormányzó pedig úgy vélte, hogy halálbüntetést érdemelne, aki kiszivárogtatta a dokumentumokat a Wikileaksnek.

"Szerintem Assange-t meg kellene gyilkolni...Semmi jó nem származik ezekből a kiszivárogtatásokból" - mondta Tom Flanagan professzor a CBC egyik műsorában. A műsorvezetők megjegyzésére, hogy "ez nagyon durva kijelentés", a tanácsadó azzal válaszolt, hogy "ma nagyon fickósnak érzem magam." Flanagan ezután beszélt egy kicsit a kiszivárogtatott dokumentumok jelentőségéről, de bejelentkezését ismételten azzal zárta, hogy "nem nagyon viselné meg, ha Assange eltűnne a színről".

A radikálisan nyilvánosságpárti Wikileaks támogatói szerint ilyen eset azóta nem történt, hogy az iráni papok nyilvánosan szólították fel a világ muszlimjait  Salman Rusdie meggyilkolására, az író Sátáni versek című regényének megjelenése után.

Mike Huckabee eközben arról beszélt, hogy az adatokat kiszivárogtatókra halálbüntetést kellene kiszabni. "Személyesen felelnek az általuk veszélyeztetett életekért, vér tapad a kezükhöz" - mondta. A Pentagon egy volt munkatársa szerint a kiszivárogtatásokért felelősnek tartott és már a nyáron elfogott Bradley Manning közlegényt árulással kellene megvádolniuk, amely kivégzést is vonhat maga után.

Bradley Manning
Bradley Manning

Az Interpol kedden nemzetközi letartóztatási parancsot adott ki a Wikileaks ismeretlen helyen tartózkodó alapítója, Julian Assange ellen, akiből így űzött vad lett. (A férfit nem a Wikileaks akciója miatt, hanem nemi erőszak vádjával keresi a svéd rendőrség.) Assange ezzel párhuzamosan Hillary Clinton külügyminiszter lemondását követelte a kiszivárogtatások miatt.

Katonai uralmat szeretne Pakisztánban a szaúdi király

A világlapok közben tovább bányásznak a nyilvánosságra hozott amerikai diplomáciai táviratok között. Több üzenet foglalkozik Abdullah szaúdi király külpolitikai elképzeléseivel. Kiderült, hogy a szaúdi vezetés nem bízik Aszif Ali Zardari pakisztáni elnökben. Ehelyett inkább katonai uralmat, "egy újabb Musarrafot" szeretnének, olyan erős és befolyásos vezetőt, akiben biztosan megbízhatnak. A rivális politikusok közül pedig egyértelműen inkább Navez Sarifot preferálták volna Zardarival szemben.

Aszif Ali Zardari pakisztáni elnök
Aszif Ali Zardari pakisztáni elnök

A jelentések szerint Abdullah 2009 januárjában arról beszélt James Jones akkor amerikai nemzetbiztonsági tanácsadónak, hogy Zardari képtelen felvenni a harcot a terrorizmussal, úgy írta le, mint "a rothadó fej, amely az egész testet megmérgezi". A szaúdi uralkodó azt is hozzátette, hogy a pakisztáni hadsereg az amerikai elvárásoknak megfelelve kimarad a politikából, "ahelyett, hogy tenné, amit kell." A táviratok szerint a szaúdi belügyminiszter is arról beszélt, hogy ők a hadsereget támogatnák Pakisztánban.

Pakisztán vég nélkül nyelte a pénzt

Pakisztán több dokumentumban is központi szerepet játszik. Kiderült, hogy az amerikaiak nemcsak a pakisztáni atomfegyverek biztonságáért aggódtak, de azt is nehezményezték, hogy látható eredmények nélkül folytak el az országba ölt dollármilliók. A jelentések szerint a pakisztáni hadsereg vezetői egy megbeszélésen elismerték, hogy a szögesdrótra és a nem létező tálib repülők ellen kapott százmillió dollárt az iszlámábádi kormány kiadásaira fordították.

Zárt ajtók mögött éveken át vitáztak a pénzügyi és hadfelszerelési támogatásokról, és az amerikaiak gyanakvással figyelték a pakisztániak több lépését. "Vonakodva, de elismerjük, hogy a kapcsolatunk a kölcsönös függőségről szól" - áll az amerikai nagykövetség 2009. februári jelentésében. "Pakisztán tisztában van vele, hogy az Egyesült Államok nem sétálhat csak úgy ki, az Egyesült Államok pedig tisztában van vele, hogy Pakisztán nem élné túl a támogatásunk nélkül."

Másrészről ugyanakkor az is kiderült, hogy a hadsereg egyik tábornoka aggódott, amiért zsoldoshadseregnek nézték a katonáit. Emellett morgolódott, amiért az amerikaiak nagyobb átláthatóságot követeltek, az amerikai diplomatákat pedig keményen bírálta, amiért szerinte riválisuk, India mellé álltak.

Magas rangú észak-koreai tisztviselők szöktek délre

Egészen friss, 2010. januári dokumentumok szerint sok magas rangú észak-koreai tisztviselő szökött az előző évben Dél-Koreába. A szöuli amerikai nagykövet jelentésében a dél-koreai külügyminiszter arról beszél, hogy Phenjan eltitkolta, hogy több külföldön járó észak-koreai nem tért vissza hazájába.

Kim Dzsongil és Kim Dzsongün
Kim Dzsongil és Kim Dzsongün

A külügyminiszter arról is beszélt, hogy az észak-koreai utódlás szerinte problémásan halad Kim Dzsongil és fia, Kim Dzsongün között. Az elrontott pénzügyi reform súlyos problémákat okoz a rezsimnek, ezért Kim Dzsongilnak Kína gazdasági segítségére és politikai támogatására van szüksége az egyre kaotikusabbá váló helyzetben.

Sarkozy nőügyei aggasztották a diplomatákat

Újabb részletek derültek ki Nicolas Sarkozy amerikai megítéléséről is. A jelentésekben azt írják, hogy a francia köztársasági elnök az Egyesült Államok megbízható francia barátja, azonban túlságosan szeszélyes, a tanácsadói pedig sokszor túlságosan félnek, hogy őszinte tanácsokat adjanak neki.

A Guardian egy 2007-es jelentésre hivatkozva azt is kiemeli, hogy Sarkozy a három évvel ezelőtti válása után túlságosan ingerlékeny és kiszámíthatatlan volt. Az iratban azonban úgy vélik, hogy a francia elnök képes lesz túllépni Cecilián, akiről azt mondta, hogy "ő erejének a forrása, de az Achilles-sarka is."

Sarkozy a média előtt hivalkodott viszonyáról Brunival
Sarkozy a média előtt hivalkodott viszonyáról Brunival

Sarkozy később újranősült, azonban az amerikai diplomatákat a Carla Brunival kötött házassága is aggasztotta. Több jelentés is nagy hibának tartja, hogy Sarkozy a média előtt hivalkodott viszonyáról Brunival. Az iratok szerint a francia elnök által korábban olyan ügyes használt média úgy mutatta be Sarkozyt, mint egy közönséges és megbízhatatlan, csak a reflektorfényt üldöző politikust.

A Bank of England vezetője keményen bírált

A jelentések a brit központi bank, a Bank of England  vezetőjét, Mervyn Kinget is kínos helyzetbe hozták. A kiszivárgott dokumentumok szerint King a hátuk mögött bírálta David Cameron miniszterelnököt és George Osborne pénzügyminisztert. Szerinte tapasztalatlanok, nem elég jók a tanácsadóik és csak a választási nyereséget keresik a politikai döntésekben.

Mervyn King
Mervyn King

A Guardian szerint eközben Mervyn King is felelős lehet azért, hogy a Cameron vezette brit kormánykoalíció végül a választási kampányban ígértnél sokkal drasztikusabb hiánycsökkentő intézkedéseket vezetett be. A kiszivárgott diplomáciai jelentések szerint King győzhette meg a lépések szükségességéről a kormánytagokat, ahelyett, hogy kollégáihoz hasonlóan távol maradt volna a politikától. Több közgazdász is King lemondását követeli, amiért megsértette a Bank of England függetlenségét.

Tagadják a jelentések megállapításait

Az újabb kiszivárogtatásokkal együtt újabb cáfolatok is érkeztek. Pakisztán alaptalannak nevezte azokat az állítólagos félelmeket, hogy terroristák kezébe kerülhetnének az ország atomfegyverei. A Guardian korábban azt írta, hogy az iszlámábádi amerikai nagykövet szerint szélsőségesek kezébe juthat a hasadóanyag egy része.

Kuvait pedig tagadta, és hazugságnak nevezte, hogy hogy belügyminiszterük "Ha megdöglenek, hát megdöglenek" felkiáltással reagált volna a guantánamói börtöntáborban fogva tartott négy kuvaitiról tárgyalást kezdeményező amerikai diplomatáknak.

Köszönjük, hogy olvasol minket!

Ha fontos számodra a független sajtó fennmaradása, támogasd az Indexet!