Hedvig
4 °C
15 °C
166 787 szavazat
230 007 szavazat

Itt semmiféle ostoba demokrácia nem lesz

2010.12.20. 19:09
Mindannyian ülni fognak – mondta Alekszandr Lukasenko újraválasztott fehérorosz államfő a vasárnap este és hétfő hajnalban őrizetbe vett ellenzéki vezetőkről. Az 50 ezres tüntetést szétverték, forradalom szinte biztosan nem lesz Minszkben. A 79,67 százalékos eredménnyel győztes elnök azokra is gondol majd, akik nem rá szavaztak. Sőt arra is lesz energiája, hogy megrendszabályozza az internetet.

"A vasárnap esti nagygyűlés során Nyikolaj Sztatkevics, Andrej Szannyikov és Vitalij Rimasevszkij elnökjelöltek rendzavarást provokáltak, megkísérelték elfoglalni a kormány épületét, ennek során emberek ezrei kerültek életveszélybe. Elnökjelöltként elítélem a cselekedeteket, amelyek a tömegrendezvény békés jellege ellen hatottak." Mindezt nem Alekszandr Lukasenko, a fehérorosz választásokon győztes államfő mondta hétfőn, hanem a kilenc vesztes egyike, Jaroszlav Romancsuk. A polgári párt elnökhelyettese az egyike annak a két államfőjelöltnek, akiket nem vettek őrizetbe a vasárnap esti minszki zavargások során és az azokat követő éjszakán.

Romancsuk reggel még harciasabb hangot ütött meg, amikor arról beszélt, hogy a rendfenntartók durva fellépésének halálos áldozatai is vannak a fehérorosz fővárosban, továbbá azt állította, csak azért nem kapcsolták le őt is, mert előrelátóan nem az otthonában hajtotta álomra a fejét a szétvert tüntetés után. Nem mellesleg: a polgári párt elnökét, Anatolij Lebegykót bevitték. A halálos áldozatokról szóló információkat a belügy a lehető leghatározottabban cáfolta.

Romancsuk mondandójából is kitűnik, a fehérorosz ellenzék korántsem egységes a nehéz időkben. Ahogyan Arkagyij Mosesz elemző írja: a jelöltek céljai különbözőek voltak. Egyikük egyszerűen a politikai túlélésért küzdött, a másik annak az előfeltételeit akarta megteremteni, hogy 2012-ben bejuthasson a parlamentbe, a harmadik arról ábrándozik, hogy máris szerepet kaphat a hatalomban. Egyvalami közös bennük: egyiküknek sincs győzelmi stratégiája.

Hétfő délután úgy néz ki, a többségnek előbb civil túlélési stratégiáját kellene megalkotnia. Mint arról beszámoltunk, a minszki Október térre meghirdetett ellenzéki akció nem úgy ért véget, ahogy a szervezők remélték. A tömeg a kezdés után nem sokkal átvonult a Függetlenség terére, és megostromolta a kormány épületét, ahol a központi választási bizottság is ülésezett. Ám a különleges egységek előbb kiszorították a behatolókat az épületből, majd rövid hezitálás után gumibotokkal, könnygázzal, sőt meg nem erősített állítások szerint hang- és fénygránátokkal támadtak. A tüntetőket szétszórták, több száz embert őrizetbe vettek, a mentők sok tucatnyi sérültet szállítottak el.

A hatalom éjszaka folytatta az akciókat, sorra lekapcsolták az elnökjelöltek többségét. Bevitték Andrej Szannyikov egykori külügyminisztert is, aki a második helyen végzett az elnökválasztáson. Felesége, Irina Halip újságíró, az orosz Nyezaviszimaja Gazeta újságírója élőben közvetítette őrizetbe vételüket, akkor állították félre autójukat a rendőrök, amikor az Eho Moszkvi rádiónak nyilatkozott a történtekről. Vlagyimir Nyekljajev költőt, a szintén népszerű és országosan ismert jelöltet sem kímélték, akit még a tüntetések előtt támadtak meg és vertek agyba-főbe álarcosok. Őt kórházi ágyából szállították el.

A további jelöltek, akik nem maradtak szabadlábon: Vitalij Rimasevszkij, Nyikolaj Sztatkevics, Alesz Mihalevics, Grigorij Kosztuszev, Dmitrij Ussz. Utóbbi kivételével valamennyiüket keményen megverték. Kint ebben a pillanatban Romancsukon kívül csak bizonyos Viktor Tyerescsenko van, aki nem számít ismert ellenzékinek. Egyelőre nem tudni pontosan, mi lesz a vád ellenük. Előbb felmerült, hogy államcsíny szervezésével gyanúsíthatják őket, de később Anatolij Kulesov belügyminiszter azt mondta: az őrizetbe vételek indoka tömeges rendzavarás szervezése és az azokban való részvétel. Ennek a büntetési tételéről egyelőre ellentmondóak az információk, tizenöt év börtön is felmerülhet.

Alekszandr Lukasenko jó ideig nem nyilatkozott, reggel csak a KGB-t köszöntötte, Fehéroroszországban ugyanis december 20-án ünneplik az államvédelmi hatóságok napját. Délutáni nemzetközi satótájékoztatóján aztán elmesélte: vasárnap arra kérte a belügyi erőket, hogy ne üljenek fel a provokációnak. "De ha arcon köpnek, akkor a lehető legkeményebben kell fellépni" – tette hozzá. Volt szava az EBESZ-hez is, amely éles kritikával illette a választások tisztaságát. "A megfigyelők figyeljenek csendben, a véleményüket tartsák meg maguknak" – mondta.

Az EBESZ részéről vasárnap még úgy nyilatkoztak, tisztábban zajlottak a választások és főként az előkészületek, mint korábban, ám hétfőn már illegitimnek nevezték az eredményeket. Tony Lloyd misszióvezető közölte, a megfigyelők elsősorban a szavazatszámlálás során tapasztaltak hiányosságokat. Az EBESZ egyúttal követelte az ellenzékiek szabadon bocsátását is.

A Független Államok közösségének megfigyelői ezzel szemben úgy látták, a szavazás átláthatóan zajlott. "A legnépszerűbb jelölt fölénye hatalmas volt, másnak nincs komoly jelentősége" – vonta le a következtetést Szergej Lebegyev misszióvezető. Hasonló szellemben foglalt állást Dmitrij Medvegyev orosz elnök is, mondván, ami történt, az Fehéroroszország belügye, noha az orosz fél számára fontos, hogy az eredmények a fehérorosz nép akaratát tükrözzék. Az Egyesült Államok elsősorban a rendfenntartók fellépésének keménységét kifogásolta, míg az Európai Unió részéről Jerzy Buzek, a parlament elnöke szólalt meg. A lengyel politikus mindenekelőtt Vlagyimir Nyekljajev megverése miatt érzett felháborodásának adott hangot.

A történtek furcsasága, hogy az eredmények minden bizonnyal valóban a választói akaratot tükrözik. Noha az ellenzéknek 50 ezer embert sikerült utcára vinnie, igaz az is, hogy az exit pollok 79 százalékot jósoltak Lukasenkónak, és végül annyit is kapott. Egyvalami biztosan torzítja az eredményt, ez a beharangozó írásunkban már említett előrehozott szavazás intézménye. A jogosultak 23 százaléka élt a lehetőséggel, és a korábbi gyakorlat azt mutatja, ilyen esetekben a leadott voksok 100 százaléka Lukasenkónak jut. Andrej Szannyikov és Vlagyimir Nyekljajev ezért még amikor tehették, beadványt juttattak el a választási bizottsághoz, amelyben követelik, hogy ezeket a szavazatokat ne számítsák be. Ténynek tekinthető továbbá az is, hogy a közintézményekben, a hadseregben és másutt is felhívták a dolgozók figyelmét, hogy mi a kötelességük a szavazófülkék magányában.

Alekszandr Lukasenko természetesen elégedett a 79,67%-os eredménnyel, és azt ígérte, a választópolgárok azon 20 százalékáról sem feledkezik meg, akik nem rá szavaztak. Persze lehet, hogy az a húsz százalék ezt inkább fenyegetésként fogja fel. Más kérdés, hogy az elnök nem a képes, hanem az egyenes beszéd híve. Az őrizetbe vett ellenzékiekről ezt mondta: "Mindannyian ülni fognak, ahogyan az a törvényeinkben elő van írva. Nem én fogom leültetni őket. Ehhez nincs jogom. Én legfeljebb kegyelmet adhatnék nekik."

"Az a bátorság, amit az emberek a rezsimmel szemben felmutattak, óriási tiszteletet érdemel. Az az ország, amelynek polgárai tízezerszám vonulnak utcára, hogy szóvá tegyék jogaik megsértését, ígéretes jövőre számíthat" – írja a fentebb már idézett elemző, Arkagyij Mosesz. De hogy ez a jövő mikor jön el, azt még nem tudja senki.

"Ne számítsanak kurzusváltásra. Itt aztán semmiféle ostoba demokrácia nem lesz – magyarázta sajtótájékoztatóján Alekszandr Lukasenko. – Nem hagyjuk, hogy szétverjék az országot, tudjuk, mibe kerülne az nekünk." Az örökös államfő a sajtót sem kímélte. "Holnaptól nagyon is elvszerűen és demokratikusan fogunk viszonyulni az önök írásaihoz – ígérte a jelen lévő újságíróknak. – Elég volt az élcelődésből. Felelni fognak minden egyes szavukért. Megreformáljuk az internetet is, nyugati szabványoknak megfelelően. Ha a szerkesztőségeik messze a határainkon túl lesznek, akkor az önöket befogadó államokhoz fogunk fordulni."

Az egykori kolhozelnök és párttitkár, a fehérorosz piaci szocializmus megteremtője, az utolsó európai diktátor 1994 óta van hatalmon.