Kitört a világjárvány, de pánikra semmi ok

A 2009-es pánik után újra felbukkant a sajtóban a sertésinfluenza. A H1N1 törzs Európa nyugati részén kezd járványos mértékben elszaporodni, az ENSZ Egészségügyi Világszervezete (WHO) ki is adta a pandémiás riasztást. Idén azonban más a helyzet, mint a 2009-es pánik idején. Akkor a H1N1 az egész világra kiterjedő járvánnyal fenyegetett, most pedig három kontinensen három különböző vírustörzs okoz aggodalmakat.

Észak-Amerikában, ahonnan a H1N1 2009 tavaszán útnak indult, most is sok influenzás megbetegedést jelentenek, ám ezek felét nem a sertésinfluenza, hanem a H3N2-es törzs okozza. A fertőzések másik felét az influenza B törzséhez tartozó különbözó fajok okozzák. A járvány ellen védetséget nyújthat a védőoltás, az idei koktélt a H1N1, a H3N2 és a B törzsekből keverték ki.

Ázsiából egy, a sertésinfluenzánál is régebbi félelmet ébresztett fel a 2005-ös év nagy pánikját okozó madárinfluenza (H5N1). Dél-Koreában a madárpopuláció megbetegedése miatt már elrendelték a csirkeállomány lemészárlását, az állattenyésztők külön pechje, hogy a madárinfluenzával párhuzamosan a disznó- és marhaállományt száj- és körömfájás tizedeli.

A madárinfluenza emellett Vietnamban és Nepálban is felbukkant, Egyiptomból és Indonéziából madárinfluenzával fertőzött emberekről is érkezett jelentés. A madárinfluenza a WHO adatai szerint 2010-ben 44 embert fertőzött meg, közülük 22-en meghaltak.

Egyiptomban a madárinfluenzánál súlyosabb gond a sertésinfluenza, december utolsó hetében 838 megbetegedést regisztráltak, a megerősített esetek száma elérte a 2172-t, írja a Hszinhua kínai hírügynökség. Európában is a H1N1 ütötte fel újra a fejét. A BBC egészségügyi szakírója, Fergus Walsh szerint a helyzet korántsem olyan súlyos, mint azt a brit sajtó pánikhangulatú tudósításaiból gondolhatnánk. Október óta 39-en vesztették életüket a H1N1 miatt, miközben a járvány eredeti kitörését, 2009 áprilisát követő követő egy évben ötszázan.

Nagy-Britanniában az okozhatja a járvány viszonylag gyors terjedését, hogy Európában ott a legalacsonyabb a beoltottak aránya. A brit hatóságok ezért az oltási program felgyorsításán dolgoznak, továbbra is elsősorban az idősekre, a kisgyermekekre, illetve a krónikus elhízástól, cukorbetegségtől, egyéb kóros tünetektől szenvedőkre koncentrálnak.

A H1N1 egyik sajátossága, hogy nem a szokásos influenzaáldozatok köréből szedi áldozatait, a betegség leginkább a fiatal felnőtteket fenyegeti. De félni Walsh szerint fölösleges, az influenza - még a H1N1 is - a legtöbb esetben gyors, szövődményektől mentes lefolyású betegséget okoz csupán. A H1N1 2009 áprilisi felbukkanása óta 18 ezer emberéletet követelt, amit össze sem lehet venni egy normál influenzaszezon átlagosan félmillió halálos áldozatával.

Ugyanezzel érvelnek a német hatóságok is. Az alsó-szászországi szociális minisztérium hétfőn közleményben ismerte el, hogy az elmúlt napokban két halálesetet okozott a H1N1 Göttingenben. Az egyik áldozat egy hároméves kislány, a másik egy 51 éves férfi volt, mindketten más betegségektől is szenvedtek. A Deutsche Welle tájékoztatása szerint Alsó-Szászországban az elmúlt egy hétben drámaian nőtt az influenzás megbetegedések száma, de az esetek többségében a fertőzést az A1H1 törzs, és nem a sertésinfluenza okozza. A német kormányt pandémiás tanácsokkal ellátó Robert Koch Intézet szerint pánikra nincs ok, mivel a 2009-es pánikot követő oltási kampánynak köszönhetően a lakosság nagy része védett.

A H1N1 Németországban eddig 250 halálos áldozatot szedett, míg egy átlagos szezonális influenzában tízezren halnak meg.