Leó, Szaniszló
5 °C
17 °C

Iránt is megperzselheti a forradalmi vihar

2011.02.15. 00:49
Az iráni ellenzék hétfőn szimpátiatüntetést szervezett a Tunéziában és Egyiptomban utcára vonuló tömegek mellett, a vezetés megpróbálta gyorsan elfojtani a 2009-es elnökválasztás utáni demonstrációkhoz hasonló megmozdulások újraéledését. Egyelőre nehéz megítélni, milyen hatással lesznek az arab országokban indult akciók Iránra, de a gazdasági helyzet romlása és az állami támogatások megvonása nehezítheti a vezetés helyzetét.

A kormányzati tiltás ellenére több tízezren tüntettek hétfőn Teheránban, a rendőrség könnygázzal és paprikaspray-vel próbálta oszlatni a Huszein imám tér közelében „Halál a diktátorra!” jelszavakat skandáló  tömeget a főváros központjában. A források szerint egy ember meghalt, néhányan megsebesültek, több száz tüntetőt letartóztattak, amikor a hatóságok megpróbálták rövid úton elejét venni a tiltakozások eszkalálódásának.

Hivatalosan az egyiptomi és tunéziai tüntetők támogatására szervezett békés tüntetést az ellenzék, ha azonban a megmozdulások a héten folytatódnak, akkor az egyiptomi példára az „Iráni Harag Napjának” nevezett hétfői demonstráció lehet az első lépés a 2009 végén még több százezer embert utcára szólító zöld mozgalom feltámasztásához. Egyben Irán lehet az első nem arab ország, ahová átterjedhet a közel-keleti tüntetéssorozat.

Az ellenzék felkészült

Az ellenzék szerint elcsalt 2009-es elnökválasztás utáni tüntetések két vezéralakja, az egymással szövetséges Mir Hoszein Múszavi és Mehdi Karubi szerint a rezsim állításával ellentétben nem az 1979-es iráni forradalom, hanem az általuk másfél éve életre hívott mozgalom és tüntetések voltak az arab világ forrongásának előszelei. Az egy éve szinte teljesen háttérbe szorított iráni ellenzék állítja, most ők is meríthetnek a tunéziai és egyiptomi eseményekből.

Amir-Ardzsomand ellenzéki szóvivő szerint a két arab országban elért változások is bizonyítják, hogy történelmi igény van a demokráciára a régióban, és felidézték, hogy az iráni rezsim a Mubarak-kormányzathoz hasonlóan külföldi hatalmak eszközének nevezte a 2009-ben utcára vonult tüntetőket.

Múszavi és Karubi az előző hét elején – vagyis még Hoszni Mubarak egyiptomi elnök pénteki bukása előtt – kért engedélyt a hétfői békés szimpátiatüntetésre. "Ha a hatóságok engedélyezik, hogy az ellenzék Tunézia és Egyiptom mellett gyülekezzen, akkor nem garantálhatják, hogy az emberek hazamennek. Ha viszont nem adnak engedélyt, akkor bizonyítják, hogy olyanok, mint Mubarak és Ben Ali" – vélte Múszaviék egyik támogatója a Facebookon.

Azonnal léptek

A hatóságok végül minden demonstrációt betiltották, mert meg akarták előzni, hogy kormányellenes tiltakozások kezdődjenek. Az ellenzék ennek ellenére utcára hívta híveit, mivel állítása szerint az iráni alkotmány alapján a békés tüntetéshez nem kell engedély. Egyiptomhoz hasonlóan Facebook-oldalon is gyűjtötték a támogatókat, és egy koordinációs tanácsot is létrehoztak üzenetük terjesztésére.

A hatóságok semmit sem bíztak a véletlenre, nagy erőkkel vonultak fel a rohamrendőrök a főváros utcáin, egyes források állították, több tízezernél is többen lehettek. Már az elmúlt napokban is több aktivistát és újságírót őrizetbe vettek, a bloggerek cenzúrára panaszkodtak. Egyiptomhoz és Algériához hasonlóan lecsaptak az internetre: sokan egyáltalán nem, mások csak lassan tudtak kapcsolódni, rengeteg oldal vált elérhetetlenné, bár a hatóságok tagadták, hogy blokkolták volna a hozzáféréseket.

Mehdi Karubi  és Mir Hoszein Muszavi
Mehdi Karubi és Mir Hoszein Muszavi

Egyiptommal ellentétben Iránban nem kevés jól ismert arca is van az ellenzéknek, a hatóságok azonban megakadályozták, hogy a tüntetést szervező két ellenzéki vezető csatlakozhasson a tömeghez. Mindkettőjüket jó előre – Karubit csütörtökön, Múszavit a hét végén – házi őrizetbe helyezték, utóbbi honlapja szerint szinte elvágták őket a külvilágtól, minden vonalas és mobil telefonjukat kikapcsolták.

Növelnék a befolyásukat

Az iráni vezetés azonnal megpróbálta elfojtani a tüntetéseket, hogy elkerüljék a tunéziai és egyiptomi eseményekből következő esetleges forradalmi hangulatot. Másrészt azonban hasznot is húznának az arab világ forrongásából és az Amerika-barát vezetők bukásából.

Órákkal Hoszni Mubarak pénteki lemondása előtt az iráni iszlám forradalom 32. évfordulóját ünneplő Mahmúd Ahmadinezsád iráni elnök arról beszélt, az egyiptomi felkelés egy új, izraeli és amerikai befolyástól mentes Közel-Kelet előszele. Egy héttel korábban Ali Khamenei ajatollah, Irán legfőbb vezetője jelentette ki, hogy a mecsetekben indult Egyiptom iszlám ébredése, és ostorozta a szabadság ellenségének nevezett Mubarakot is, aki egy tavaly novemberben kiszivárgott amerikai diplomáciai távirat szerint zsigeri gyűlöletet érzett Teherán iránt.

Irán és Egyiptom között az 1979-es iráni forradalom óta szünetelt a diplomáciai kapcsolat. Irán a Hamászt és a Hezbollahot támogatta, miközben Egyiptom bírálta az iráni atomprogramot, valamint a Hezbollah Amerika-barát riválisai mellé állt. A teheráni vezetés most a politikai vákuumot kihasználva építené befolyását Egyiptomban, annak ellenére, hogy a Pechter Middle East felmérése szerint kevesebb, mint minden ötödik egyiptominak van kedvező véleménye Iránról.

A gazdasági helyzet dönthet

Egyelőre kérdéses, milyen hatással lesznek az arab világot megrázó forrongások Iránban, ahogy az is, milyen folytatása lesz a hétfői tüntetéseknek, az Iráni Harag Napjának. A másfél éve még százezreket megmozgató ellenzék kevésbé erős, mint a 2009-es tüntetések idején, a rezsim pedig keményen lecsaphat, vélte Gala Riani Közel-Kelet-szakértő. A vezetés társadalmi bázisa is nagyobb, mint Tunézia esetében, ugyanakkor a gazdasági helyzet befolyásolhatja az eseményeket.

Mahmúd Ahmadinezsád
Mahmúd Ahmadinezsád

A tunéziai példa mellett a magas élelmiszerárak is kulcsfontosságú szerepet játszottak az egyiptomi tüntetések kirobbanásában. Iránban a munkanélküliség 2009-ben 11,9 százalékos volt, de jelenleg már minden negyedik fiatalnak nincs munkája. Emellett a vitatott atomprogram miatt bevezetett szankciók is éreztetik hatásukat.

Ahmadinezsád elnök kormánya nekikezdett az állami támogatások megvonásának, a kormányrendelet életbe lépésekor a jegyre kapható olcsóbb benzin ára a négyszeresére nőtt december végén. A teheráni vezetés szerint akár évi 100 milliárd dollárt is költhetnek szubvenciókra, a megvonásokat pedig fokozatosan kiterjesztenék az áramellátás, az élelmiszerek és akár a víz árának támogatására is.

A lakosság egyelőre még nem érezte meg az összes támogatás megvonását, de Robert Powell, az Economist Intelligence Unit elemzője szerint inkább ezek hiánya, és nem önmagában az arab országokban indult demonstrációk szolgáltathatnak alapot a 2009-eshez hasonló méretű utcai tüntetésekhez Iránban.