Endre, Elek
16 °C
28 °C

Elcsalhatják az arab forradalmakat

2011.02.17. 20:07 Módosítva: 2011-02-17 20:15:52
Az arab világ kiterjedt forrongása azt mutatja, hogy a Nyugat évtizedeken keresztül diktatúrák "kierőszakolt csendjét" támogatta politikailag és anyagilag - mondta a Budapesti Corvinus Egyetemen csütörtökön tartott előadásában Najat Samil Ali Közel-Kelet-szakértő, aki szerint félő, hogy a forradalmakat "el fogják csalni" a valódi szereplőktől.

Az elemi erejű tüntetések - az utóbbi napokban már a 2003-ban felszabadított Irakban is véres összecsapások történtek a kormány és az ellenzék hívei között - azt bizonyítják: a térség korrupt, katonai áldemokráciái a Nyugat számára ugyan megfelelők voltak, de az arab országokban nem voltak képesek valódi stabilitást biztosítani.

Európa és különösen az Egyesült Államok kielégítőnek találta, és bőkezűen támogatta a diktatúrákat, mert csendet teremtettek. De ez "kierőszakolt csend" volt - állapította meg Felkelés a fáraók földjén című előadásában a kirkuki (Irak) születésű, türkmén származású professzor, az egyetem nemzetközi kapcsolatok tanszékének docense.

Najat Samil Ali kifejtette, hogy Egyiptom, az arab világ legnépesebb országa kiemelt fontosságú a Nyugat számára. Központi szerepet játszik a Közel-Kelet egyensúlyában, a többi arab állam nélküle semmit sem képes elérni az arab-izraeli konfliktusban. Az Egyesült Államok 1979 óta bőkezűen támogatta az egyiptomi rendszert, Kairó csaknem 50 milliárd dollárt kapott. Az amerikai pénzügyi támogatásból évente 1,3 milliárd dollárt a hadsereg fejlesztésére fordítottak.

A fiataloké lehetne a főszerep

A szabadságra vágyó fiatal arabok lázadása "óriási lehetőséget" jelent a Nyugat terrorellenes harca számára, mert gyöngíti az al-Kaidának azt az érvét, hogy a demokrácia és az iszlám összeegyeztethetetlen - nyilatkozta csütörtökön a Reuters hírügynökségnek Pauline Neville-Jones, a brit belügyminisztérium biztonságért és terrorizmusellenes küzdelemért felelős államminisztere. A politikus szerint a békés politikai változást akaró egyszerű muszlimok példája ellensúlyozza azt a vonzerőt, amelyet az erőszakos szélsőségesség még mindig gyakorol a nagy-britanniai kisebbségi közösségekben élő fiatalok egy kis részére. - Ha helyesen cselekszünk, nagyon komoly eszközt kapunk a nyugati értékek terjesztéséhez. Ezek a fiatal emberek nagyobb szabadságot akarnak, és azt, hogy társadalmukban érvényesüljenek azok a nyugati értékek, amelyeket az interneten keresztül megismertek. Szerintem óriási lehetőségnek kell ezt tekintenünk - fogalmazott a politikus.

A szakértő felhívta a figyelmet: az Algériában, Tunéziában, Líbiában, Egyiptomban, továbbá Bahreinben, Jemenben és Irakban zajló tüntetések résztvevői társadalmi célokat hangoztatnak. Elmondta, Egyiptom például az országot megterhelő arab-izraeli konfliktuson kívül a kormányzat társadalompolitikája és a burjánzó korrupció miatt nem tudja kihasználni gazdasági erejét.

Az egyetemi docens több szakértővel egybehangzóan azt állította, ma még nem lehet látni, hová vezetnek az arab országokban történő események. Azt mondta, tart attól, hogy idővel "el fogják csalni" a forradalmakat a változásokat követelő fiatalságtól. Ez a veszély szerinte azért is áll fenn, mert lényegében nincsenek ellenzéki szervezetek.

Megjegyezte, hogy az Egyesült Államok a demokráciát támogatja, de csak addig, amíg neki kedvező eredmények születnek. Utalt arra, hogy a palesztin területeken tartott szabad választások eredménye, a Hamász győzelme már nem volt Washington ínyére. A Hamász pedig az egyiptomi ellenzéki szervezet, a Muzulmán Testvériség gyermeke - vont párhuzamot a szakértő a Gyakorlati diplomácia társasága nevű, nemzetközi kapcsolatok iránt érdeklődő szakmai diákszervezet rendezvényén.