Két fronton is beindult az ostromgépezet
Kadhafi katonái a keleti és a nyugati fronton is összecsaptak a felkelőkkel, több várost is ostromoltak hétfőn, azonban egyik sem cserélt gazdát Líbiában. Reggelre kiderült, hogy a vasárnapi harcok után a felkelők elvesztették Bin Dzsavadot, ugyanakkor a közeli Rasz Lanufot tartani tudták. Jelenleg a két város között húzódik a keleti frontvonal, Kadhafi erői megakasztották a felkelők idáig szinte töretlen előretörését.
Bin Dzsavadban Kadhafi katonái a civilek lakta házakban barikádozták el magukat, miközben Rasz Lanuf ellen több légi támadást is indítottak. Bin Dzsavadban tizenkét áldozata volt elsősorban a vasárnapi harcoknak, míg a másik városban hárman haltak meg az egyik bombázásban. A jelenlegi állás szerint a két város között akár állóháború is kialakulhat, Kadhafi katonái a légi támogatást kivéve nincsenek egyértelmű fölényben, de a felkelők csak nehézkesen kapnak utánpótlást Bengázi felől.
Nyugaton a vasárnapi nyolc órán át tartó összecsapások után hétfőn nem indult újabb nagy ostrom Miszratában, Zavíja ellen ugyanakkor átfogó támadást kezdtek a kormányerők. Tankokat és tüzérséget is bevetettek, nyolcan haltak meg a város ellen indított eddigi legkeményebb támadásban. Egy korábban elfogott katona elmondta a felkelőknek, hogy Kadhafi szerdáig adott időt Zavíja elfoglalására.
Az ENSZ hétfőn engedélyt kapott a líbiai kormánytól, hogy embereket küldjön a humanitárius válság csillapításához, míg Kadhafi állítása szerint az Afrikai Unió is küldöttséggel érkezik Líbiába. Miközben a tunéziai-líbiai határon az előző heti káoszhoz képest némileg normalizálódott a helyzet, az ENSZ gyűjtést indított a menekülteknek, a cél a 160 millió dolláros segítség biztosítása.
Líbián kívül a hétfő leginkább a kormányátalakítások napja volt az arab világban. Az ománi szultán leváltotta tizenkét miniszterét, míg Egyiptomban lecserélték a belügyminisztert, a külügyminisztert és az igazságügyi minisztert. Az előző héten hivatalba lépett tunéziai kormányfő hat poszton változtatott a kabinetben, egyben a tüntetők egyik legfontosabb követelésének eleget téve feloszlatta a gyűlölt titkosrendőrséget.
Algériában forrtak az indulatok, több ezer polgárőr tüntetett a fővárosban, és a rendőrkordont áttörve követelt fizetésemelést a nemzetgyűlés épületénél.