Benedek
-2 °C
14 °C

A britek és a franciák bombázhatják Líbiát

2011.03.18. 00:00 Módosítva: 2011.03.18. 05:20
Az ENSZ Biztonsági Tanácsa megszavazta a Líbia feletti repüléstilalmi övezet felállítását, de ennél is tovább mentek, a civilek védelmében szárazföldi támadáson kívül bármilyen lépés engedélyezett. Egyelőre nem tudni, pontosan mikor indulhat a katonai akció a líbiai kormányerők ellen, de a franciák állítólag már néhány órával a döntés után, még éjszaka légicsapást akartak indítani, amerikai források szerint vasárnaptól élhet a légtérzár.

Az ENSZ Biztonsági Tanácsa csütörtökön késő este megszavazta a Líbia feletti légzár létrehozásáról és minden, a támadás által fenyegetett civil lakosság védelmében szükséges intézkedés - ebbe ugyanakkor nem tartozik bele a szárazföldi invázió - alkalmazásáról szóló határozatot. A 15 tagú BT két állandó tagja, Oroszország és Kína, valamint India, Brazília és Németország tartózkodott a szavazásnál.

A határozat a légtérzár bevezetése mellett azonnali tűzszünetet sürget, valamint felszólítja Kadhafit, hogy vessen véget a civilek elleni támadásoknak.

Miután Moamer Kadhafi diktátor a japán földrengés árnyékában alig több mint egy hét alatt sorra foglalta el a felkelők városait, és eljutott Bengázi kapujáig, diplomáciai fronton is felgyorsultak az események. A Biztonsági Tanácsban már többször tárgyaltak a líbiai helyzetről, eddig azonban nem döntöttek a már hetek óta lebegtetett repüléstilalmi övezet bevezetéséről.

A nemzetközi álláspont azonban keményedett, a franciák és a britek mellett közel egy hónapig tartó ingadozás után már az Egyesült Államok is egyre határozottabban követelt beavatkozást az országban. A légtérzár értelmében a segélyeket szállító gépeken kívül semmilyen repülő nem használhatja a líbiai légteret. Amerikai katonai vezetők már az elmúlt hetekben jelezték, Hillary Clinton amerikai külügyminiszter pedig a szavazás előtt azt is nyilvánvalóvá tette, hogy a légtérzár bevezetése olyan célpontok bombázását is jelenti, mint a líbiai légvédelem.

A nyolc oldalas határozat legfontosabb eleme a négyes pont, amely arról szól, hogy a civil lakosságot minden eszközzel meg kell védeni. Ez azt jelenti, hogy akár többről is lehet szó, mint légtérzárról, így például légicsapásokról, nem feltétlenül csak a légvédelem ellen.

Alain Juppé francia külügyminiszter azt mondta a határozatról, hogy Kadhafi hetek óta a saját népét támadja, a nemzetközi közösség pedig nem hagyhatja magukra a civileket. "Ne érkezzünk túl későn" - mondta.

Egyelőre nem tudni, hogy az ENSZ döntése után pontosan mikor indulhat a katonai akció a líbiai kormányerők ellen. Az első csapásokat több arab ország logisztikai segítségével a franciák és a britek hajthatják végre. A franciák állítólag már néhány órával a döntés után, még éjszaka támadnának, a BBC forrásai szerint ugyanakkor Nagy-Britannia legkorábban pénteken tartja elképzelhetőnek az akciót. Az AP-nek nyilatkozó amerikai források úgy vélték, vasárnaptól vagy hétfőtől élhet a légtérzár.

Barack Obama amerikai elnök, David Cameron brit miniszterelnök és Nicolas Sarkozy francia köztársasági elnök közleményben jelezték, hogy Líbiának azonnal eleget kell tennie az ENSZ-határozat követelményeinek, és be kell fejeznie az erőszakot a civilek ellen. A három vezető egyezteti a következő lépéseket, és együttműködnek arab és más nemzetközi partnereikkel, hogy biztosítsák az ENSZ-határozat betartatását.

A repüléstilalmi övezet bevezetése versenyfutás az idővel. Kadhafi ostromgyűrűbe zárta a felkelők kvázi fővárosa, Bengázi előtti utolsó bástyát, Adzsdabíját, vadászgépei pedig már bombázták Bengázi repterét. A líbiai vezető azt állította, csapatai az éjszaka megkezdik a felkelők fővárosának ostromát, aki pedig ellenáll, az nem számíthat kegyelemre. Napközben a Nemzetközi Vöröskereszt is keletre, Tobrukba vonta vissza munkatársait Bengáziból.

Bengázinál péntek éjjel nem volt jele a kormányerőknek, az al-Dzsazíra felvételein tűzijátékot és ujjongó, a levegőbe lövő tömeget mutattak, ahogy a felkelők üdvözölték az ENSZ döntését. Több forrás szerint Tripoliban és Zavíjában is utcára vonultak az emberek.

A bombázások kulcsfontosságúak voltak a felkelőkkel szemben, Kadhafi ugyanis előrenyomulásánál elsősorban légi fölényét kihasználva repülőkről bombázta a városokban a felkelők állásait és a stratégiai pontokat, majd tüzérségi támadás mellett a tankok és a harckocsik rohamra indultak. A mostani ENSZ-határozat túlmutat a puszta légtérzáron, lényegében szükség esetén a tankok és a tüzérség elleni légitámadásra is lehetőséget ad.

Khaled Kaaim líbiai külügyminiszter-helyettes először azt mondta, hogy a határozat agresszív lépés a nemzetközi közösségtől, amely veszélyezteti Líbia egységét és stabilitását. Egy sajtótájékoztatón ugyanakkor már arról beszélt, hogy a BT-határozat felhívásának megfelelően készek tűzszünetet kötni a felkelőkkel.

A rezsim úgy tűnik, még az utolsó pillanatban is taktikázott, az ENSZ határozat kihirdetése előtt nem sokkal Kadhafi egyik fia, Szádi azt állította a CNN tripoli tudósítójának, hogy a katonák nem hatolnak be Bengáziba, hanem csak a rendőrség alakulatai mennek be a városba lefegyverezni a felkelőket.

Az ENSZ Biztonsági Tanácsának döntése előtt órákkal a líbiai rezsim figyelmeztetett, hogy ha külföldi katonai akció indul Líbia ellen, veszélybe kerül a Földközi-tenger légi és hajózási forgalma, minden katonai és polgári mozgó jármű líbiai ellentámadás célpontja lesz. „A Földközi-tenger nemcsak rövid, hanem hosszú távon is veszélyben lesz” – állították.

Szaif al-Iszlám, Kadhafi másodszülött fia szerdán pedig azzal fenyegetőzött, hogy ha a franciák további lépéseket tesznek ellenük, akkor nyilvánosságra hozzák, hogyan támogatták pénzzel Nicolas Sarkozy köztársasági elnök 2007-es megválasztását.

Köszönjük, hogy olvasol minket!

Ha fontos számodra a független sajtó fennmaradása, támogasd az Indexet!