- Fordulat az arab világban
- Lázongó arab világ
- líbia
- moamer el-kadhafi
- légtérzár
- ensz
- légicsapás
- jemen
- bahrein
- szíria
A tűzszünet ellenére Bengázi felé indultak Kadhafi erői
További Külföld cikkek
- A Magyarországon fogva tartott antifa aktivistát is elindítja az EP-választáson egy olasz párt
- Volt CIA-igazgató: Veszélyes eszkaláció fenyeget, minden azon múlik, mekkora kár érte Iránt
- Újabb kemény válasz érkezett az Izrael elleni iráni csapásra
- Politico: Nemcsak Ukrajna, de Európa is sötétségbe borulhat
- Reisz András: A pokoli dubaji felhőszakadást a természet és az emberi erő közösen okozhatta
Kadhafi erői péntek reggel heves ostromot indították és három órán át bombázták a felkelők utolsó nyugati városát, Miszratát, mintha csak a nemzetközi erők légierejének várható támadása előtt be akarta volna venni a települést. Tankokkal és nehéztüzérséggel lőtték a lakónegyedeket, legalább 38-an életüket vesztették. Súlyos tűzharc és tüzérségi összecsapás robbant ki nyugaton a Bengázi előtti utolsó bástya, Adzsabíja déli bejáratánál, a városban egyes források szerint szinte mészárlást végeztek Kadhafi katonái.
Délután a líbiai kormány váratlan húzással azonnali tűzszünetet rendelt el, mivel az indoklás szerint mindent megtesznek az ENSZ Biztonsági Tanácsának határozatának betartásáért és a civilek védelméért. A legtöbb elemző szerint a rezsim csak időt akar nyerni a tűzszünettel, ráadásul több forrás is állította, hogy Kadhafi erői még a bejelentés után is tovább lőtték Miszratát és Adzsdabíját.
Gyanakodva figyelték a tűzszünetet a külföldi hatalmak is, azonban végül annak ellenére sem indult légicsapás líbiai célpontok ellen, hogy napközben a franciák és a britek is többször állították, hogy akár csak órák kérdése lehet a támadás. Felajánlások ugyanakkor érkeztek, a légtérzár felállítását és a civilek védelmét szolgáló akcióban norvég, dán, kanadai és több meg nem nevezett arab ország vadászgépei is részt vesznek majd.
Szombat délután francia kezdeményezésre az akcióban szerepet vállaló országok, az Európai Unió több tagországa, az Arab Liga és az Afrikai Unió közös csúcstalálkozót tart a líbiai helyzetről Párizsban, amelyre Ban Kimun ENSZ-főtitkárt is meghívták. A legutolsó hírek szerint Franciaország órákkal a megbeszélés után megindítaná a líbiai célpontok elleni légicsapásokat, habár brit és francia gépek állítólag már a csúcs előtt is elrepülhetnek a líbiai légtér fölött. A szombat esti időpont azért is reálisnak tűnik, mert akkorra érhet Líbia közelébe a Charles de Gaulle francia repülőgép-hordozó.
A légitámadás előkészítése mellett Nagy-Britannia, Franciaország és az Egyesült Államok közös közleményben szólította fel Kadhafit, hogy maradéktalanul tartsa be az ENSZ-határozatban szereplő feltételeket, csapatai ne vonuljanak Bengázi ellen, valamint húzódjanak vissza Adzsabíjából, Miszratából és Zavíjából. Egyben követelték, hogy minden városban állítsák helyre a gáz-, az áram- és a vízellátást. Barack Obama amerikai elnök beszédében jelezte, Kadhafinak van választása, de nincs lehetősége alkudozni, ha nem tesz eleget az ENSZ-határozatban szereplő feltételeknek, akkor szembe kell néznie a következményekkel.
A figyelmeztetések ellenére este megindultak Bengázi felé Kadhafi katonái, és ezzel egy időben Miszrata ágyúzása is újra kezdődhetett. Egyes források szerint a kormányerők Bengázitól 50 kilométerre, al-Magrun és Sluk településeknél is összecsaptak a felkelőkkel, miközben a felkelők fővárosában felfegyverezték a fiatalokat és utcára hívták a milíciákat.
Khaled Kaim líbiai külügyminiszter-helyettes tagadta, hogy bárhol bombáztak volna a tűzszünet bejelentése után. Állítása szerint a kormányerők közeledése Bengázihoz nem sérti meg a tűzszünetet, hiszen nem akarnak bevonulni a városba, és nem csapnak össze a felkelőkkel, ha azok nem támadják meg őket. Susan Rice, az Egyesült Államok ENSZ-nagykövete szerint ugyanakkor a lépéssel így is megsértik az ENSZ Biztonsági Tanácsának határozatát.
A tűzszünet érvényessége mellett érvelő külügyminiszter-helyettes egyben azt is bejelentette, hogy annak betartatásához megfigyelőket kértek Máltától, Kínától, Törökországtól és Németországtól. Az is kiderült, hogy az Afrikai Unió öt államfőből álló delegációt küld Tripoliba tárgyalni Kadhafival, de közülük egyelőre csak Joveri Muszeveni ugandai elnök nevét hozták nyilvánosságra.
Líbián kívül Jemenben is véres összecsapások voltak a kormányerők és a tüntetők között, közel negyvenen vesztették életüket Szanaában, több emberrel mesterlövészek végeztek. Száleh elnök rendkívüli állapotot hirdetett az országban, a brutális fellépés miatt viszont többen is kiléptek a kormánypártból. A tüntetőkkel szemben szintén keményen fellépő bahreini vezetés beváltotta fenyegetését, és porig rombolta a tüntetők szimbolikus jelképének számító Gyöngy-emlékművet.
Szíriában eddig nem kezdődtek komolyabb tüntetések, azonban pénteken, a helyi Harag napján négy szíriai városban is több ezren demonstráltak Basar Aszad diktatúrája ellen. Damaszkuszban civil ruhás rendfenntartók oszlattak fel egy tüntetést a nagymecsetnél, és több aktivistát letartóztattak.