Koronavírus adatok

2022. jan. 21.
Oltottak Kórházban Elhunytak Fertőzöttek
Zelma, Rajmund
-5 °C
1 °C

12 óra elég volt Bengázi felmentéséhez

2011.03.20. 00:08 Módosítva: 2011.03.20. 08:05
Szombaton új fázisába lépett az arab válság líbiai fejezete. A nemzetközi haderő támadást indított az észak-afrikai ország keleti részébe szorult felkelőket az állítólagos tűzszünet ellenére szorongató Kadhafi-rezsim ellen. Az ENSZ-erők először a Bengázit támadó hadsereget, második hullámban Kadhafi légvédelmét támadták. A rezsim áldozatokról beszél, a hírek szerint az elmúlt hetekben lemészárolt felkelők holttestét hasznosíthatják újra propagandacélokra.

A kormányerők szombat délelőtt heves támadást indítottak a legnagyobb ellenzéki kézen lévő város, Bengázi ellen. A felkelők és a kormányerők között Bengáziban, valamint két nyugatibb városban, Miszratában és Zintanban voltak összecsapások.

Délután Párizsban több mint húsz állam képviselőjének részvételével válságértekezletet tartottak az ENSZ Biztonsági Tanácsa líbiai határozatának végrehajtásáról. A tanácskozáson, amin a házigazda Nicolas Sarkozy francia elnök mellett részt vettek többek között David Cameron brit miniszterelnök, Hillary Clinton, az amerikai diplomácia vezetője, Ban Ki Mun ENSZ-főtitkár, Angela Merkel német kancellár, José Luis Zapatero spanyol miniszterelnök, valamint Katar, Irak, Jordánia és az Egyesült Arab Emírségek képviselője, megállapodtak abban: katonai erő alkalmazásával vetnek véget a líbiai erőszaknak. Németország támogatta a szövetséges haderő alkalmazását, de nem vesz részt a katonai akcióban.

A francia légierő felderítő- és vadászgépei délután fél négy körül érkeztek a líbiai légtérbe, hogy fenntartsák a légtérzárat. Fél hét körül jöttek az első hírek arról, hogy a vadászgépek leadták az első lövéseket, az esti órákig több tankot és páncélos harci járművet lőttek ki Bengázi térségében, de a nyugatabbra lévő Miszrata térségében is feltűntek. A líbiai állami tévé szerint egy francia gépet sikerült lelőni, Párizs ezt cáfolta.

Bár kezdetben úgy tűnt, az Egyesült Államok hadereje ideiglenesen a háttérben marad, utána mégis vezető szerepet vállaltak, átvették a hadműveletek irányítását. Az esti órákra az amerikai és brit tengeralattjárók és hadihajók tengeri blokádot is kialakítottak, az amerikai Enterprise mellett francia repülőgép-hordozó is elindult Líbia partjaihoz. A hajókról Tomahawk rakétákkal támadták a kormányerők légvédelmi egységeit, a Pentagon tájékoztatása szerint 110-et lőttek ki. A rakétatámadás a főváros, Tripoli melletti, harcászati szempontból fontos Mutika légibázist is célba vette. Az ENSZ erők támadásának első két hullámát harmadik egyelőre nem követte, bár a CBS televízió más forrásokból meg nem erősített hírei szerint az amerikai légierő B-2-es lopakodói is ledobtak 40 bombát.

Ha kell, csinálnak áldozatokat

A késő esti órákban Kadhafi telefonon bejelentkezett az állami tévében. Azt mondta, minden líbiait felfegyverez, és a líbiai nép szembeszáll az országa ellen indított támadással. Dél-amerikai és afrikai országok támogatását kérte, és azt mondta, a Földközi-tenger térsége és Észak-Afrika csatatérré változott.

A légicsapásokban a líbiai állami tévé állítása szerint legalább 48-an életüket vesztették, a hírt független forrásokból lehetetlen megerősíteni. Az azonban bizonyos, hogy a líbiai állami tévé fog mutatni áldozatokat és szétlőtt civil épületeket is, de hogy a felvételek a valóságot mutatják-e, az már kérdéses. A felkelők forrásai már a Tomahawk rakétákkal végrehajtott második csapás után azt állították, hogy Kadhafi tüzérsége romgyártásba kezdett, bizonyítandó, hogy az ENSZ-erők civil célpontokat bombáztak. Más források szerint Kadhafi hadserege az elmúlt hetekben legyilkolt felkelők holttestét szállítja megfelelő helyekre, hogy a romok mellett áldozatokat is mutathasson az állami tévé.

Bengázi felszabadult, Miszrata még nem

Az ENSZ-erők beavatkozásának hatására Bengázi a jelentések szerint felszabadult, az al-Dzsazíra helyszíni tudósítója szerint a felkelők fővárosa hajnalban csendes volt. A BBC éjszakai jelentése szerint a felkelők kiverték a városból Kadhafi hadseregét. Miszratában, az ország harmadik legnagyobb városában és a felkelők legfontosabb nyugat-líbiai központjában ugyanakkor hajnalban még harcokról érkezett jelentés, a helyi kórházi források szerint a kormányhadsereg tankokkal lőtte a várost. Az ENSZ-erők a jelentések szerint Miszratánál egy kaszárnyát és egy repteret is bombáztak, ezek a felkelők szerint a kormányhadsereg bázisai voltak.

Folytatódott a diplomáciai háború is. Az ENSZ határozatnál tartózkodó két világhatalom közül Kína visszafogottan, Oroszország határozottabban fejezte ki ellenérzéseit - Peking a nyugalom mihamarabbi helyreállításában bízik, Moszkva elítélte a támadást. Bejelentkeztek Kadhafi barátai is, Hugo Chavez, Venezuela excentrikus elnöke mellé újszocialista harcostársa, Evo Morales, illetve két régi kommunista, a nicaraguai szandinista Daniel Ortega és példaképe, a kubai Fidel Castro sorakozott fel. Ők azt sejtetik, hogy a támadást a líbiai olaj megszerzésére törekvő nyugati hatalmak indították. Líbia olaját javarészt eddig is nyugati országok, elsősorban Olaszország vásárolta fel, és a kitermelésben is elsősorban nyugati vállalatok jeleskedtek.



  • Vennék
  • Hírek