Koronavírus adatok

2022. jan. 21.
Oltottak Kórházban Elhunytak Fertőzöttek
Zelma, Rajmund
-5 °C
1 °C

A francia önbecsülésért is folyik a háború

2011.03.21. 23:01
Nicolas Sarkozy irányításával Franciaország vezető szerepet vállalt a líbiai katonai akcióban. Belpolitikai tétje és stratégiai jelentősége is van a beavatkozásnak, Sarkozy pedig Chirac nyomába szeretne lépni. A franciáknak egyelőre tetszik, hogy főszereplői lehetnek a világpolitika meghatározó eseményeinek.

„Franciaország úgy döntött, elvállalja a szerepet és megállítja Kadhafi gyilkos őrületét azok ellen, akiknek egyetlen bűne, hogy fel akarták magukat szabadítani a szolgaság alól” - mondta Nicolas Sarkozy francia elnök a hétvégi párizsi csúcson, melynek vége után nem sokkal már úton is voltak a francia repülőgépek Líbia felé.

A franciáknak annyira fontos volt, hogy a szombati párizsi csúcs előtt ne induljon el semmilyen akció, így pedig még hangsúlyosabb legyen a szerepük, hogy blokkoltak minden olyan törekvést, amely már hamarabb elindította volna a támadás, mondták a csúcson részt vett diplomaták a New York Timesnak. Katonai szempontból ugyanis már pénteken elindulhatott volna minden, kivártak azonban, hogy igazán nagyot szóljon.

Míg az amerikaiak például nem törekedtek arra, hogy előtérbe tolják magukat a csúcson, a franciák annál inkább, és ez mindenki számára világos volt: Yves Leterme belga miniszterelnök például azt mondta a találkozó után, egyértelműen a franciák vezetik az akciót. A francia aktivitás ráadásul már korábban is éledezni kezdett, Franciaország volt az első ország, amely hivatalosan elismerte a Bengáziban alakult Líbiai Nemzeti Tanácsot, a felkelők kormányát.

Kadhafi Párizsban
Kadhafi Párizsban

Sarkozy tehát óriási elánnal támadt rá egy olyan vezetőre, akit három évvel ezelőtt még vörös szőnyeggel fogadott Párizsban, amikor a látogatáson Kadhafi az Elysée-palota közelében állította fel sátrát. A szokatlanul intenzív francia aktivitás mögött három tényező látszik meghatározónak: a belpolitikai helyzet, az arab forradalmak eddigi kezelése és a térség stratégiai jelentősége.

1. Sarkozy személyes ambíciói

Sarkozyt a 2012-es választások előtt nagyon aggasztja népszerűtlensége. Ennek jellemző előjele a kantoni (az önkormányzatnál nagyobb, a megyéknél kisebb területi egységek) választás, melynek első fordulóját most vasárnap tartották, és ahol a szocialisták szerezték a legtöbb szavazatot, Sarkozy pártja, a konzervatív UMP pedig alig előzte meg a szélsőjobboldali Nemzeti Frontot. Sok jelölt inkább levette az UMP logóját a kampányanyagairól, hogy ne Sarkozyvel azonosítsák. A felmérések szerint most a franciák 29 százaléka támogatja Sarkozyt, de voltak olyan adatsorok is, amelyek szerint be sem jutna az elnökválasztás második fordulójába a baloldali és a szélsőjobboldali jelölt mögött.

Rekordérdektelenség mellett zajlott vasárnap Franciaországban a részleges helyhatósági választások első fordulója
Rekordérdektelenség mellett zajlott vasárnap Franciaországban a részleges helyhatósági választások első fordulója

A külpolitikai aktivitás és vezető szerep ugyanakkor sokat javíthat Sarkozy megítélésen. Ha jól sülnek el a dolgok, megmutathatja, olyan ember, amilyenre egy válságban szükség van, mondta egy diplomata a Le Parisien című lapnak. Egy olyan elnök, aki ismét főszerephez juttatja Franciaországot a világ meghatározó történéseiben, egyértelműen ínyükre van a franciáknak. Olyannyira, hogy a beavatkozást még a szocialisták is támogatták.

2. A kimaradt egyiptomi és tunéziai helyzetek

A franciák nem szerepeltek túl jól a tunéziai és az egyiptomi forradalmak kezelésében. Sőt, a tunéziai ügy kifejezetten kellemetlenül sült el, Michele Alliot-Marie külügyminiszternek le is kellett mondania, mert túlságosan közeli kapcsolatban volt a régi tunéziai vezetéssel. Helyére Alain Juppe védelmi miniszter került. Egyiptomban ezek után átaludták az eseményeket, így Líbia esetében világosan látszott a szándék: nem akarják, hogy elmenjenek mellettük az események.

3. A térség stratégiai szerepe

Pláne, hogy a térség hagyományosan fontos Franciaországnak, Líbia pedig ezen belül is stratégiailag is meghatározó helyen van: négy francia nyelvű ország, Tunézia, Algéria, Csád és Niger gyűrűjében nem mindegy Franciaországnak, hogy alakulnak a dolgok.

Nicolas Sarkozy a Charles de Gaulle fedélzetén
Nicolas Sarkozy a Charles de Gaulle fedélzetén

Nem elhanyagolható az olaj szerepe sem, írja a Los Angeles Times értékelése. A francia Total olajipari óriásvállalatnak komoly érdekeltségei vannak itt, 2007-ben 900 millió dolláros üzletet írtak alá Líbiával olajmezők feltárásáról (a termelés ugyanakkor egyelőre nem indult meg), Franciaország pedig importál olajat Líbiától.

Sarkozy Chirac nyomában

Nicolas Sarkozy egyszerre szeretne az arab országok védelmezőjének tartott elődje, Jacques Chirac szerepében tetszelegni, és ugyanakkor elkerülni, hogy az 1991-es iraki helyzethez hasonló status quo alakuljon ki Líbiában akkor ugyanis az idősebb George Bush Kuvait felszabadítása után nem vonult be Bagdadba - írja a Le Monde. Ehhez Sarkozy egyelőre teljes politikai támogatást kapott hazájában a lap szerint.

A francia államfőnek azonban gyakorlatilag semmilyen információja
nincsen Líbiából azonkívül, amit a felkelők mondanak, és amit a
nyugati titkosszolgálatok helyszínen tartózkodó emberei jelentenek.
Sarkozy abban reménykedik, hogy a felkelők támadásba lendülnek és
ehhez azt is szeretné, ha az Átmeneti Nemzeti Tanács kilépne a
nemzetközi színtérre, hallatná a hangját, és politikai
kezdeményezéseket tenne a médiában - írja a Le Monde.

A Le Monde szerint Franciaország számára a líbiai beavatkozás
politikai tétje többszörös: az afganisztáni és iraki kudarcok után
Párizs számára létkérdés a NATO megkerülése, a nemzetközi koalícióba
minél több arab ország bevonása, valamint az Európai Unió felé annak
bizonyítása, hogy amennyiben az euró francia-német ügy, a védelmi
politika francia-brit irányítású, azaz Európában Párizsé a főszerep. (MTI)



  • Vennék
  • Hírek