Koronavírus adatok

2021. dec. 06.
Oltottak Kórházban Elhunytak Fertőzöttek
Ambrus
-4 °C
3 °C

Véres polgárháború törhet ki Jemenben

2011.03.22. 13:48
Eldurvultak az események a legszegényebb arab államban péntek óta, amikor ötvenkét ember halt meg egy tüntetésen. A tüntetők oldalára a hadsereg meghatározó alakjai állnak át, akik nem feltétlenül a demokrácia bajnokai. Ez akár egy katonai puccs előkészítése is lehet. Az elnök korábban hazudott az amerikai bombázásokról, most már hajlandó lenne az év végén lemondani. Szaúd-Arábia és az al-Kaida is szerepet kaphat a történetben.

A líbiai háború árnyékában fordulóponthoz érkezett Jemen is. Jemenben ugyan voltak tüntetések, mióta elkezdődtek az arab lázongások, de igazán múlt pénteken durvultak el az események, amikor a biztonsági erők tüzet nyitottak a szanaái egyetem előtt tüntető tömegre.

Ali Abdullah Szaleh
Ali Abdullah Szaleh

Ötvenketten haltak meg, ez pedig a jemeni rendszer rendkívül durva módszereihez képest is brutális lépés volt, innen már nem volt visszaút. Ali Abdullah Szaleh elnök bevezette a rendkívüli állapotot, majd menesztette az egész kormányt. Ez sem volt elég azonban, a rendszer meghatározó szereplői, többek között magas rangú tábornokok és diplomaták jelentették be, hogy átállnak a tüntetők oldalára. Válaszul tankok jelentek meg a fővárosban.

32 éve Jemen élén

Ali Abdullah Szaleh 32 éve elnök,1990-ig Észak-Jemen élén, azóta az egyesült Jemenben. Az 1999-es választásokon 96 százalékkal nyert, igaz, a legnagyobb ellenzéki párt nem állíthatott jelöltet.

Szaleh hétfőn már hajlandóbbnak mutatkozott a tárgyalásra. Február elején még arról beszélt, 2013-ben nem jelölti újra magát elnöknek, kedden már azt mondta, az év végéig távozna a hatalomból, de addig legyen nyugalom.

Ha azonban az arab lázongások eddigi 2011-es fejleményeit vesszük alapul, nem az a jellemző, hogy a gyűlölt vezetők ilyen alkukkal megússzák.

Jemen helyzete több szempontból is speciális. Meghatározóak lehetnek az események alakulásában az ország adottságai, Jemen pozíciója a terrorizmus elleni harcban, és a hadsereg szerepe az országban.

A megosztott legszegényebb ország

Jemen az arab világ legszegényebb országa. A legfontosabbak a törzsi kötelékek, az ország pedig rendkívül megosztott. Az északi Jemeni Arab Köztársaság és a déli Jemeni Demokratikus Népköztársaság a hidegháború után, 1990-ben lett egy ország. A többség szunnita, de északon síita lázadók, délen pedig szeparatista felkelők ellen küzd a központi hatalom, nem sok sikerrel: Jemen jellegzetes példája a bukott államoknak, ahol a központi hatalom fennhatósága gyakorlatilag csak a nagyobb városokra terjed ki.


Jemen - nagyobb térképre váltás

Éppen az ilyen helyek kedveznek az al-Kaidának és más terrorszervezeteknek, amelyek használják is bázisnak Jemen egyes részeit.

A békétlen múltnak pedig fontos gyakorlati következményei vannak. Rengeteg a fegyver az országban, úgyhogy ha elszabadulnak az események, könnyen véresebb harcok indulhatnak meg, mint bármely más forrongó arab országban.

Jemenben kínzó a vízhiány, ez még a törzsi ellentéteknél is meghatározóbb lehet, a főváros kútjai akár 2015-re kiapadhatnak.

A túl készséges szövetséges

Mivel Jemen határvidékein hemzsegnek az iszlamisták, érthető módon az Egyesült Államok kifejezetten szoros kapcsolatban van a jemeni vezetéssel. Sőt, a Wikileaks által kiszivárogtatott dokumentumok szerint Szaleh páratlanul készséges szövetséges volt. Megengedte, hogy az amerikaiak bárhol az ország területén precíziós légitámadásokat hajtsanak végre. Ezek után még büszkélkedett is azzal, hogy hazudott erről, és azt mondta, valójában a jemeni hadsereg bombázott. Az Egyesült Államok cserébe bőkezűen támogatta a rendszert.

Jemen fontos szövetségese a szomszédos Szaúd-Arábiának is, az északi lázadók ugyanis már többször is átcsaptak szaúdi területre. Könnyen lehet, hogy Szaleh azért van még hatalmon, mert a szaúdiak támogatják - nem kizárt, hogy Bahreinhez hasonlóan Szaúd-Arábia itt is beavatkozik.

A katonai rivalizálás

A tüntetők oldalára átálló legfontosabb szereplő, a hadsereg északnyugati divíziójának vezetője, az elnök féltestvére, Ali Mohszen közel sem a demokrácia bajnoka. Brutalitása annyira híres, hogy néha még Szaleh is azzal fenyegette az embereket, ő jön helyette.

Ali Mohszen középen
Ali Mohszen középen

Ali Mohszen a hadseregben gyakorlatilag Szaleh fiának, a Köztársasági Gárdát irányító Ahmed Szalehnek a riválisa: az északi húti siíta milicisták leverésében például gyakorlatilag versengett a két egység. Vagyis, a katonaságnak itt is döntő szerepe lehet az események alakulásában, ahogy Egyiptomban, de akár egészen máshogy is lehet: a tüntetések hullámát meglovagolva akár Mohszen katonai puccsa is megvalósulhat, amivel a demokráciát követelő fiatalok nem feltétlenül járnának jobban. A katonaság nagyobb része ugyanakkor egyelőre még az elnök oldalán áll. Mindehhez pedig Szaúd-Arábiának is lehet még egy-két szava.