Péntek a nagy, közös ima napja az arab világban, azonban egyben szabadnap is, amikor az emberek munka helyett mással is foglalkozhatnak. Például az elnyomó rezsim megdöntésével. Ezt a Közel-Kelet számos országában ki is használták, talán a most már hónapok óta tartó forrongás egyik legeseménydúsabb napján vagyunk túl. Sokfelé történt sokminden, még a nagy nemzetközi hírcsatornák is nehezen tudják tartani a lépést az eseményekkel.
Líbia
Az utóbbi napok főszereplője, Líbia volt az egyetlen arab ország, ahol pénteken nem forrósodtak tovább az események. A nap a szövetségesek hajnali légitámadásaival indult, a következő órákban pedig a lassan már megszokott forgatókönyv szerint zajlott minden.
Nap közben Kadhafi csapatai ismét lőtték Miszráta városát, amelyet most már több, mint egy hónapja ostromolnak kisebb-nagyobb intenzitással. A városban pokoliak a körülmények, nincs se víz, se áram, se élelem, a polgári lakosság megpróbáltatásai azonban még bőven nem értek véget. Egy másik gócpontban, Adzsdabijában is heves harcok voltak, itt állítólag a felkelők sikereket értek el, és vissza tudtak térni a városba, ami már egy ideje teljesen a rezsim kezén van.
Líbia kapcsán érdemes megemlíteni azt is, ami nem a szigorúan vett harctéren történik. Kadhafiék folyamatosan igyekeznek meggyőzni a hazai és a nemzetközi közvéleményt arról, hogy a szövetségesek légitámadásainak polgári áldozatai is vannak. Ez lehet, hogy valóban így van, az azonban biztos, hogy a líbiai kormány össze-vissza hazudozik. A CNN arról számolt be, hogy az állítólagos áldozatoknak rendezett nagyszabású temetésen Tripoliban volt olyan koporsó, ami teljesen üres volt, míg a BBC tudósítójának mutatott, állítólag rakétatalálatot szenvedett tanya egy kicsit sem volt meggyőző.
Újabb zavarok vannak viszont a nyugati hatalmak együttműködésében. Pénteken a NATO eldöntötte, hogy líbai hadműveleteit egy kanadai vezeti, Charles Bouchard altábornagy. Azt azonban még nem tudni, mikor veszi át a szövetségesektől a parancsnokságot a NATO, és ha az eddig is hiperaktív francia elnökön, Nicolas Sarkozyn múlik, lehet hogy soha. Ő ugyanis pénteken azt mondta, hogy szerinte nem kellene átadni az irányítást az észak-atlanti szövetségnek. Ezzel minden bizonnyal sem az angolok, sem az amerikaiak nem értenek egyet, a következő napokban vitára lehet számítani a nyugati hatalmak közt.
Jemen
A jemeni felkelés egyértelműen pénteken érte el eddigi csúcspontját. Több százezer ellenzéki tüntető vonult a főváros, Szanaa utcáira, az ország lassan, de biztosan halad a polgárháború felé. A tüntetők piros lapot mutattak Szaleh elnöknek és kormányának, azonban végül nem vonultak az elnöki palota elé, mert féltek az összecsapástól az ott összegyűlt kormánypárti tüntetőkkel.
Szalehnek a mai jelek szerint esze ágában sincs lemondani, és foggal-körömmel ragaszkodik a hatalmához. Pénteken tévébeszédben szólt a nemzethez, melyben felváltva volt fenyegető és kompromisszumkész. Többek közt arról beszélt, hogy még az idén lemondana, és nem is indulna újra az elnökválasztáson. A jemeni ellenzék álláspontja sem világos. Egy részük azt mondja, nincs miről tárgyalni a már bukott elnökkel, ugyanakkor olyan hírek is érkeztek, hogy Szaleh pénteken megbeszéléseket folytatott egyik volt tábornokával, aki a héten állt át a tüntetőkhöz.
Szíria
Jemen mellett egy másik arab országban, Szíriában is pénteken voltak az eddigi legkomolyabb ellenzéki megmozdulások. A kormányellenes erők erre a napra hirdették meg a “méltóság napját”, és mindenkit felszólítottak arra, hogy tiltakozzon Asszad elnök elnyomó politikája ellen.
A tüntetések központja ismét a dél-szíriai Daraa városa volt, ahol az utóbbi napokban több tucatnyian haltak meg, és az áldozatok egy részének pénteki temetése kormányellenes demonstrációvá vált. Ebbe azonban ismét belelőtt a karhatalom, aminek állítólag legalább húsz újabb halott lett az eredménye. Egyes hírek szerint a tüntetők megpróbálták felgyújtani a jelenlegi elnök apjának a város főterén álló bronzszobrát, a kormány fegyveresei pedig ekkor kezdték őket éles lőszerrel lőni.
Miközben saját polgárait lövi agyon, a szíriai rezsim azt igyekszik kommunikálni, hogy az országban minden rendben. Egy magas rangú tisztviselő egészen odáig ment, hogy azt állította külföldi újságíróknak, Szíriában teljes béke van. Pedig Daraa mellet egy másik közeli településen, Szamaninban is tíz halottja volt a pénteki megmozdulásoknak. És tüntetések voltak az ország két legnagyobb városában, Damaszkuszban és Aleppóban is. A karhatalom ezeket is szétverte, de halottakról nem érkeztek innét hírek.
Bahrein és Jordánia
Kisebb tüntetések voltak pénteken Bahreinben is, ahol azonban a fegyveres erőknek sikerült megoldaniuk, hogy komoly ellenzéki megmozdulásokra ne kerülhessen sor. A főváros Manama környékén számtalan ellenőrzőpontot állítottak fel, és a levegőből folyamatosan cirkáló helikopterek felügyelték a rendet. Néhány siíta többségű településen kisebb, néhány száz fős demonstrációkra mégis sor került, ám ezeket a rohamrendőrség gyorsan feloszlatta, esetenként könnygázt is bevetve.
Az eddig viszonylag csendes Jordániában is voltak tüntetések pénteken, és állítólag megvan az első itteni halálos áldozat is. Ammanban most kormánypárti és ellenzéki tüntetők csaptak össze, és dobálták egymást kövekkel. Az összetűzésnek a rendőrség vetett véget, ám egybehangzó hírek szerint közben úgy megvertek egy 57 éves családapát, hogy az a kórházban belehalt sérüléseibe. Egyiptomtól Szíriáig rendőrségi túlkapások, egy-két halálos áldozat kellett csak ahhoz, hogy az addig szunnyadó ellenzéki mozgalmak felébredjenek, az elnyomó rezsim gyűlölete utcai harcokba torkolljon. Kérdés, hogy Jordániára is ez a sors vár-e a következő napokban.