- Fordulat az arab világban
- Lázongó arab világ
- líbia
- magyar külügyi intézet
- franciaország
- németország
- ensz
- bt
A németek kihátráltak, a franciák rohantak
További Külföld cikkek
- Hszi Csin-ping célul tűzte ki, hogy bepótolja Kína „200 éves lemaradását”
- Egy német könyvtárban támadták meg Berlin volt főpolgármesterét
- Videón a brutális orosz támadás pusztítása
- Több mint ezeregyszáz szlovákiai intézményben volt bombariadó
- Valóra vált a nagy pénzrablás, ezt még a Professzor is megirigyelné
A NATO csütörtök reggel nyolckor hivatalosan is átvette az Egyesült Államoktól az összes líbiai művelet irányítását, mondta Nagy Zoltán, a Külügyminisztérium biztonságpolitikai főosztályvezető-helyettese a líbiai akció kereteiről és eszközeiről tartott beszélgetésen a Magyar Külügyi Intézetben.
Jelenleg már a katonai és politikai irányítás is a NATO-nál van. A szervezet vezető szerepvállalása mellett szólt, hogy ez már létező szövetség, és rendelkezik az ehhez szükséges különleges katonai képességekkel.
A NATO már február végétől foglalkozott a líbiai helyzettel, azonban az esetleges humanitárius segítség és a fegyverembargó kikényszerítése mellett alapvetően csak egy part menti, 180 kilométeres sávban bevezetett légtérzárban gondolkoztak. Ezen jóval túllépett az ENSZ Biztonsági Tanácsának március 17-i határozata, ezért a légtérzár esetében a teljes tervezési folyamatot át kellett alakítaniuk.
Fontos a regionális szervezetek szerepe
A NATO szerepvállalásához három feltételt szabtak meg: a nyilvánvaló igényt, a megfelelő jogi keretet – ezt nem nevesítették ugyan, de egyértelműen a BT-határozatra gondoltak -, valamint a regionális támogatottságot. Ez azért is kulcsfontosságú volt, hogy ne tűnhessen úgy, mintha a NATO rátelepedne az akcióra, amellyel maga ellen fordíthatna egyes arab országokat.
A Biztonsági Tanács határozatában is nagy hangsúlyt fektettek a regionális szervezetekre, mondta Lattman Tamás, az ELTE nemzetközi jogi tanszékének munkatársa. Ha az akciókban túl sok civil hal meg, akkor az Arab Liga és az Iszlám Konferencia kihátrálhat, ez pedig legitimációs problémát jelenthet. Ezért is állítják Kadhafiék, hogy a légicsapások civil célpontokat is érintenek.
Példátlanul széles egyetértés
A líbiai helyzet nem nevezhető teljesen egyedinek, illeszkedik a hidegháború vége óta tapasztalható olyan eseményláncolatba, amikor a humanitárus válság és mély politikai problémák összekapcsolódnak, mondta Törő Csaba, az MKI tudományos főmunkatársa.
Az ENSZ Biztonsági Tanácsa rendre foglalkozott azokkal az esetekkel, amikor a líbiaihoz hasonlóan tudatosan a lakosság ellen irányult az erőszak, azonban most kivételesen széles egyetértés volt a beavatkozás szükségességéről. Az akciónak nincs meghatározott politikai célja, vagy egyértelmű végállomása, egy állapotot kell elérni, ami az azonnali tűzszünet és a civilek védelmének biztosítása.
A Biztonsági Tanács direkt túlzottan rugalmasan megfogalmazott határozatában megbújó jogi kérdőjelekre is kitért Lattman Tamás. Miközben a határozat tiltja a megszállást, az nem derül ki egészen pontosan, hogy például egy lezuhant vadászgép pilótájának kimentésére indított szárazföldi akció, esetleg tűzharc minek minősülne. Nem egyértelmű a civilek meghatározása, megkülönböztetésük a felkelőktől sem, miközben az akció egyik célja a civilek védelme.
A franciák és a németek is rést ütöttek
Franciaország és Németország a líbiai háborúban is ellentétes pályán van, fejtette ki Kiss J. László, az MKI tudományos igazgatója. Az akcióból kimaradó Németország a II. világháború vége óta multilaterális keretek között mozgott az ilyen ügyekben, általában vagy a franciákkal vagy az Egyesült Államokkal voltak közös nevezőn, most először járnak ennyire külön úton.
A németek háttérbe húzódása nemcsak az ellenzék részéről, hanem a kormánypártokon belül is bírálatokat szült. A vitában előkerülő érvelésnél a német vezetés a túlzott bizonytalanságot emelte ki. Nem látják biztosítottnak, hogy szárazföldi beavatkozás nélkül is lehetne nyerni a Kadhafi elleni konfliktusban, az sem tisztázott, hogy polgárháború vagy törzsi háború zajlik, de még a felkelők beazonosításával is problémák vannak.
A német magatartás is rést ütött a NATO és az EU egységén, de a franciák már korábban megtették ezt, amikor Nicolas Sarkozy köztársasági elnök elsőként ismerte el a bengázi kormányt Líbia hivatalos képviselőjeként. Ezzel belpolitikai pozíciójának megszilárdítása mellett geopolitikai szempont is lehetett, hogy felértékelődjön a Földközi-tenger térsége.