István, Vajk
18 °C
33 °C
Index - In English In English Eng

Törökország régóta kopogtat az EU-ban

2011.04.15. 09:03
Miközben az ország egyre fontosabb szerepet tölt be a térségben, Törökország elhúzódó Európai Uniós csatlakozási tárgyalásai miatt sokan kiábrándultak. Az energiabiztonságot azonban csak részben érinti a tárgyalások sorsa, derült ki a Magyarországi Európa Társaság, az isztambuli Gazdaságfejlesztési Alapítvány (IKV) és a Közép-Európai Egyetem EU-bővítési tanulmányok központja (CENS) által szervezett konferencián.

„Az európai integráció nem lenne teljes Törökország nélkül” – vélte Haluk Kabaalioğlu, az isztambuli Gazdaságfejlesztési Alapítvány (IKV) elnöke és a Yeditepe Egyetem oktatója a CEU-ban Törökország és az Európai Unió kapcsolatáról tartott konferencián. Szerinte Törökország csatlakozási tárgyalásainak felgyorsulása üzenet is lehetne, és az EU külpolitikai szerepvállalásának erősítéséhez is fontos lenne.

Mint mondta, vannak ugyan problémák, például Nicolas Sarkozy francia köztársasági elnökkel, de Törökország mindig nyugatra, Európára tekintett. Ugyanakkor szerinte az is bebizonyosodott, hogy Törökországtól sem lehet teljes kooperációt várni, ha nem látnak haladást az ügyükben.

Törökország már régóta pályázik az EU-tagságra, így nem meglepő, hogy a megkérdezett törökök közül négyből hárman támogatták a csatlakozást, amikor 2004 végén az Európai Tanács bejelentette a csatlakozási tárgyalásokat, amelyek egy évvel később meg is kezdődtek. Azóta azonban sokan úgy érzik, kettős mércét alkalmaznak velük szemben például a hasonlóan induló, de lassan a csatlakozási folyamat végére érő Horvátországgal összevetve.

A 2010-ben megszavazott török alkotmányreform is segített abban, hogy az Európai Tanács egyre több területen állapított meg fejlődést Törökországban, köztük az igazságügyi rendszer és a biztonsági erők felügyeletében is. Más területeken azonban még további erőfeszítéseket várnak. Leyla Tavsanoglu, a Cumhuriyet napilap publicistája szerint a törökök közül többen „belefáradtak Európába”, a felmérések szerint már csak valamivel több mint 30 százalékuk lelkesedik töretlenül a tagság megszerzéséért.

Balázs Péter volt külügyminiszter, a CENS igazgatója szerint nincs kettős mérce az EU-ban Törökországgal szemben, és a tárgyalások egyértelmű célja a teljes jogú tagság megadása. Kiemelte, hogy a csatlakozására váró Törökország a G20-ban egyenlő partnere több uniós tagállamnak, de Ankara NATO-tagságát is előnyként említette, mivel a szövetség több EU-n kívüli tagja is támogatja Törökország csatlakozási törekvéseit. Balázs Péter Törökország érdekes geopolitikai helyzetét is hangsúlyozta, az ország ugyanis éppen az Európai Unió, Oroszország, a Balkán és a Közel-Kelet között helyezkedik el.

Emre Gönensay volt török külügyminiszter arról beszélt, hogy Törökország kulturális és történelmi okokból is szorosan kötődik a környező országokhoz, a térségbeli szerepének erősítésére törekszik. Az ország szerinte „egy lábbal nyugaton, egy lábbal keleten áll, és próbálja minél közelebb tartani a kettőt egymáshoz”.

Azt mondta, hogy pesszimista az EU jövőjét illetően, ezért ebből a szempontból nem sajnálja, hogy egyelőre csak kívülről figyelik a történéseket. Az uniót érintő problémák közül kettőt emelt ki, az eurozóna válságát és az európai népesség csökkenését. Szerinte a történelem folyamán sok civilizáció tűnt el a népességcsökkenés miatt, amely számos komoly problémának is az alapja. Viccelődve hozzátette, ezen segíthetnének, hiszen Törökországnak dinamikusan növekvő, fiatal népessége van.

A konferencián felszólaló másik volt török külügyminiszter, Mumtaz Soysal is beszélt a csatlakozási tárgyalásokat övező nehézségekről. Szerinte nem feltétlenül éri meg szüntelenül kopogtatni az EU nehezen nyíló ajtaján, emellett akár egy Norvégiához hasonló együttműködés is elképzelhető lenne, hiszen az északi ország sem tagja az EU-nak, a schengeni övezetnek azonban igen.

Orbán Anita, a Külügyminisztérium energiabiztonságért felelős nagykövete és Tuncay Babali, a török külügyminisztérium munkatársa az energiapolitika szempontjából vizsgálta Törökország szerepét. Orbán szerint kulcsfontosságú tranzitországnak nevezte Törökországot, amelynek gyors fejlődéséhez egyre nagyobb energiaigény is társul.

Babali szerint Törökország stratégiai helyzetét jelzi, hogy a világ földgáztartalékainak 72 százaléka, míg az olajtartalékainak 73 százaléka található az ország közelében. Mint mondta, az energiakérdés nem teljesen független az EU-csatlakozási tárgyalásoktól, hiszen az energiabiztonság kulcsfontosságú eleme a kétoldalú kapcsolatoknak. Ugyanakkor a török-európai energiaügyi együttműködést megjelenítő Nabucco gázvezeték ügyében akkor is előrelépnének, ha a csatlakozási tárgyalások nem haladnának, mondta.