Gépfegyverrel törtek magyarokra Szíriában

Nyolc fegyveres tört be május 1-jén egy magyar család otthonába a szíriai Szárákib városában. A Magyarországon egyetemet végzett, magyar állampolgárságú orvos, El-Khalid Oszama, felesége, Bethlen Aranka és lánya, Szandrella Edina voltak ekkor otthon. A családfőt azzal fenyegették, hogy ha nem engedelmeskedik, lelövik a lányát, majd bántalmazták a feleségét is. Mindenkit gépfegyverekkel fenyegettek, majd elhurcolták a férfit, elvitték mobiltelefonjait, illetve lánya laptopját. Minderről Oszama egyik, neve elhallgatását kérő rokona mesélt, aki megkereste az üggyel a szíriai magyar nagykövetséget is, hogy segítsenek.

A férfi azóta kiszabadult a fogságból, tudtuk meg Budai János nagykövettől. A nagykövet a szír külügyminisztériumhoz fordult, az ő közbenjárásukkal engedték el Oszamát, de nem derült ki, mivel gyanúsították, vagy miért volt szükség erre a fellépésre. Oszama hozzátartozója azt mondta, hogy a férfi a körülményekhez képest jól van, de fogva tartásának körülményeiről semmit nem akar mondani, arról a nagykövet sem tud semmit.

Oszama eddig az egyetlen, aki előkerült az ugyanabban az időpontban elhurcolt huszonhét ember közül. Forrásunk szerint a negyvenezer fős városba egyszerre kétszáz furgon érkezett, ötven otthonra törtek rá reggel nyolckor. A családok feljelentést tettek a helyi rendőrkapitányságon emberrablásért, ismeretlen fegyveresek ellen. A rendőrkapitányság cáfolta, hogy bármit is tudott volna hivatalos bevetésről.

A helyiek két napig semmit sem tudtak arról, hova vitték az elfogottakat. Akkor jött a hír, hogy az állami biztonsági szolgálat emberei hurcolták el őket, a köztársasági gárda közreműködésével.

Bár az esetet más forrásból nem tudjuk megerősíteni, a leírt technika megegyezik azzal, ahogy például a leginkább lázadó városban, Deraában törtek rá az emberekre a videók szerint, és helyszíni tudósítóink is azt tapasztalták áprilisban Damaszkuszban, hogy általában civil ruhás biztonsági erők fojtják el a tüntetéseket.

A leírt történet egybevág az al-Dzsazíra riportjával is, amely szerint a lázadó városokban a biztonsági már házról házra járnak, hogy elfogják a gyanúsnak ítélt embereket.  Az al-Dzsazíra által idézett emberi jogi szervezetek szerint ilyen akciók történtek az elmúlt napokban Homszban, Baniaszban, Deráában és Doumában is, vagyis az eddigi legkomolyabb megmozdulások helyszínein.

Azt változatlanul nehéz megítélni, hogy mi történik a különböző szír városokban, mert a kormányzat gyakorlatilag lehetetlenné teszi a tudósítók munkáját. A korlátozások olyan súlyosak, hogy nem engedtek be egy ENSZ-segélycsoportot Deraába.

Ami töretlen, az az állami propaganda arról, hogy a kormány valójában fundamentalisták, szélsőséges iszlamisták, bűnözők és terroristák ellen harcol, akik az ország rendjét akarják megzavarni. Bassár el-Aszad elnök szóvivője, Bouthania Shaaban hétfőn már arról beszélt, a kormány uralja a helyzetet, és hamarosan véget vetnek a lázongásnak. „Túlvagyunk a legnehezebb pillanatokon. Amit látunk, az a történet vége. Nem lehetsz kedves azokkal, akik fegyveres lázadást intéznek ellened” – mondta a szóvivő.  A „nem kedvesség” az Amnesty International szerint 580 halottat jelent március közepe óta.

Amennyire a szórványos tudósításokból meg lehet ítélni, egyre több városban éledezik a helyi ellenállás, de ez nem állt össze nagy közös ellenzéki erővé. Aszad ugyan látszólag engedett a tüntetők követeléseinek, amikor felfüggesztette az 1963 óta érvényben lévő szükségállapotot, de ennek nem igazán lett érezhető hatása, sőt utána még brutálisabb lett a kormány az ellenállókkal szemben.

Az is igaz, hogy a lázadók között vannak fegyveresek, de ez a kisebbség, a legtöbben egyszerű tüntetők. Ami viszont egyértelműen közös, a vezetés reakciója: mindenféle ellenállással szemben ugyanolyan kegyetlenül lépnek fel, egyelőre komolyabb következmények nélkül.