Öt évre ítélték John Demjanjukot

2011.05.12. 13:09 Módosítva: 2011.05.12. 13:16
Öt év börtönre ítélte csütörtökön a müncheni tartományi bíróság a háborús bűncselekményekkel vádolt John Demjanjukot. Demjanjukot azzal vádolták, hogy 1943-ben a sobibóri náci haláltábor őreként legkevesebb 27 900 zsidó fogoly megölésében segédkezett. A perben számos kérdőjel volt: kétségbe vonták Demjanjuk SS-igazolványának eredetiségét és azt is, hogy felelősségre lehet-e vonni valakit azért, mert nem tagadta meg a parancsot és nem dezertált. Az ítélet ellenére Damjanjuk szabadon távozhat.

Az egyik utolsó nagy, náci háborús bűnös elleni per zárult első fokú ítélettel Németországban. Demjanjukot azzal vádolták, hogy 1943 márciusa és szeptembere között a sobibóri (Lengyelország) náci haláltábor őreként legkevesebb 27 900 zsidó fogoly megölésében segédkezett.

A 2009 novemberében kezdődött perben a most 91 éves, súlyos beteg Demjanjuk egyetlen alkalommal sem szólalt meg. A tárgyalásokat egy félig ággyá átalakított kerekesszékben, sötét napszemüvegben minden rezdülés nélkül hallgatta végig.

Szabadon távozhat

A vizsgálati fogságban eltöltött két évre és előrehaladott életkorára való tekintettel szabadlábra helyezték Demjanjukot. A bírói tanács indoklása szerint nem áll fenn a szökés veszélye, hontalan lévén Demjanjuk nem hagyhatja el az országot személyazonossági okmányok híján.

Fogságba esett, együttműködött

A férfi Ukrajnában született Ivan Nikolajevics Demjanjuk néven. 1942-ben a szovjet hadsereg katonájaként esett német fogságba, ahol a vádirat szerint a nácikkal való együttműködés mellett döntött.

Demjanjuk így került egy olyan 5 ezer külföldiből - baltiakból, ukránokból, kisebbségi németekből  - álló alakulathoz, amelynek tagjait a nácik haláltáborok őrzésére vagy gettók felszámolására képeztek ki. Az alakulat az SS-nek alárendelt egységként dolgozott. Demjanjuk őrként teljesített szolgálatot a majdaneki, a sobibori és a Treblinka II. megsemmisítő táborokban.

Demjanjuk érkezése az ítélethirdetésre
Demjanjuk érkezése az ítélethirdetésre

A háború után sikerült meghúznia magát egy menekülttáborban és az ötvenes évek elejéig Münchenben élt (ezért is zajlik most pere a bajor fővárosban). Ezután vándorolt ki 1951-ben az Egyesült Államokba, ahol felvette a John nevet, és 1958-ban meg is kapta az állampolgárságot.

Izraelben halálra ítélték

Múltja miatt azonban Washington számára is egyre kényelmetlenebbé vált. Az Egyesült Államok kiadta Izraelnek. A hetvenes évek végén, Izraelben indult eljárásban halálra ítélték azzal a váddal, hogy a treblinkai tábor őre volt. Ezt az ítéletet 1993-ban az izraeli Legfelsőbb Bíróság megsemmisítette, mert nem volt egyértelműen bizonyítható, hogy ő lett volna az egykori foglyok által "Rettegett Ivánként" emlegetett őr. A KGB archívumában talált dokumentumok alapján később kiderült, hogy a treblinkai "Rettegett Ivánt" Ivan Marcsenkónak hívták.

Demjanjuk visszatérhetett az Egyesült Államokba. Később viszont újabb vizsgálat derített fényt arra, hogy ő lehetett az, aki őrként teljesített szolgálatot a sobibóri megsemmisítő táborban.

A müncheni ügyészség 2009  márciusában adott ki elfogatóparancsot Demjanjuk ellen, és az Egyesült Államok hosszú bírósági huzavona után májusban toloncolta ki az akkor 89 éves, súlyos beteg férfit. Később a német alkotmánybíróságnál panaszt emelt a kitoloncolás ellen, azt állítva, hogy az amerikai hatóságok megsértették alapvető jogait, ezt azonban a karlsruhei bírói testület elutasította.

Nem mondott nemet

A Demjanjuk ellen folyó jogi eljárás Németországban eddig példa nélkülinek számít. A haláltábor egykori őre az első ember, akit úgy gyanúsítanak meg, hogy egyetlen konkrét gyilkosságot sem lehet rábizonyítani. Ezúttal egy a ranglétra alján álló emberről van szó, az utolsó szemről a láncban, akit nem különös kegyetlensége miatt akarnak felelősségre vonni, hanem azért, mert "csak" gondoskodott arról, hogy a halálgyár olajozottan üzemeljen.

A haláltáborok őreinek kiképzett külföldieket korábban a német hatóságok sem vádolták meg, sőt sok esetben feletteseik is megúszták a felelősségrevonást. A német ügyészség szerint Demjanjuknak is lett volna választása: mint sok más hasonlóan kiképzett társa, ő is dezertálhatott volna a halálkommandóból.

Demjanjuk ügyvédje szerint azonban ez az érvelés feje tetejére állítja az egész eddigi joggyakorlatot a második világháborúban elkövetett háborús bűncselekmények megítélésénél. Az ügyvéd szerint a jogot tényekre lehet alapozni, de arra nem, hogy valaki mit nem tett meg a háború idején vagy mennyire gyenge volt.

Ügyvédje a napokban is azzal érvelt, hogy Demjanjuk parancsra cselekedett. Ha az őrök menekülni próbáltak volna vagy megtagadták volna a parancsot azzal saját és családtagjaik életét veszélyeztették volna, hangoztatta. Az ügyvéd ötven olyan treblinkai - főként egykori fogoly - listáját állította össze, akiket menekülés közben vagy után gyilkoltak meg. Az ügyvéd szerint nem állja meg a helyét az ügyészég érvelése, hogy a szökésnek nem volt rizikója, a legtöbb szökési kísérlet ugyanis halállal végződött. Vannak ugyanakkor olyan tanúvallomások, amelyek szerint a treblinkai tábor külföldi őrei szolgálatuk végeztével szabadon járhattak-kelhettek, a közeli faluban vodkáztak vagy éppen táncoltak.

Gyanús igazolvány

Áprilisban az amerikai Szövetségi Nyomozó Iroda (FBI) 1985-ös, huszonöt éve titkosított jelentéséből kiderült, hogy nagy valószínűséggel a szovjet KGB hamisította Demjanjuk náci igazolványát. Az ügyészség fő bizonyítéka ugyanis a perben az 1393. sorszámú SS-igazolvány volt, valamint egy hivatalos feljegyzés arról, hogy Demjanjukot 1943 márciusában Sobibórba helyezték át. Demjanjuk ellen közvetlen, élő tanúk nincsenek. FBI-ügynökök érvelése szerint a szovjeteknek a hidegháború idején érdekükben állt dokumentumokat hamisítani, hogy azokkal lejárassák a kommunistaellenes emigránsokat.

A védők már sokszor hivatkoztak arra, hogy az igazolvány és más, Demjanjuk ellen szóló bizonyítékok szovjet hamisítványok, de a titkosítás alól feloldott FBI-jelentés az első megerősítése annak, hogy amerikai nyomozóknak is voltak hasonló kételyeik.

Az igazolványt a bajor nyomozóhatóság is megvizsgálta, és négy hasonló, 1942-ben kiállított igazolvánnyal vetetett össze. A vizsgálat szerint Demjanjuk igazolványa eredeti, és nagyon kicsi a valószínűsége, hogy hamisítvány, egy ilyen iratot ugyanis rendkívül nehéz reprodukálni. A szakértői vizsgálat szerint lehetséges, hogy a Demjanjukot ábrázoló igazolványkép korábban kiesett és ezt visszaragasztották, emiatt van egy kis elcsúszás a kép és a pecsét között, de a pecsét lenyomata tökéletesen passzol a fotón és az igazolvány papírján is. A szakértő ugyanakkor arra nem tudott egyértelmű igennel válaszolni a tárgyláson, hogy az igazolványon Demjanjuk aláírása valódi-e.

Hitler áldozata

A perben egy szakértő arról is beszélt, hogy Demjanjuk karján az SS tagjait megkülönböztető tetoválásra utalhat egy kis heg. Demjanjuk bal felső karján egy ovális alakú heg van, amely annak a tetoválásának az eltávolításakor keletkezhetett, amelyet a vércsoport azonosítása céljából viseltek az SS tagjai, jelentette ki Wolfgang Eisenmenger német nyugalmazott törvényszéki szakértő a müncheni bíróság előtt. A "kékeszöld elszíneződést" alapján feltételezhető, hogy esetleg tetoválást távolítottak el a vádlott bőréről.

Demjanjuk a perben egyszer sem szólalt meg. Ügyvédje védence nevében egyetlen nyilatkozatot olvasott fel tavaly áprilisban, amelyben Demjanjuk Hitler áldozatának vallotta magát, és cáfolta az ellene felhozott vádakat. Azt állította, hogy Németország háborús bűnöst akar csinálni belőle, és személyét arra használja fel, hogy elterelje a figyelmet a németek által elkövetett háborús bűncselekményekről. Németországot tette felelőssé azért, hogy annak idején a hadifoglyokat "rabszolgákká" változtatták, és ennek során több ezer ukrán honfitársát kényszerítették arra, hogy a "perverz megsemmisítő táborokban" bűncselekményekben legyenek bűntársak. Azt hangoztatta, hogy a nácik százakat gyilkoltak meg azok közül, akik erre nem voltak hajlandók. Saját szerepéről az ügyvéd által felolvasott nyilatkozatban egyetlen szóval sem tett nem tett említést.



  • Hírek
  • Személyi kölcsön