Koronavírus adatok

2022. jan. 17.
Oltottak Kórházban Elhunytak Fertőzöttek
Piroska
-4 °C
5 °C

Mégsem eszik olyan forrón a Facebook-forradalmat

2011.05.20. 20:57 Módosítva: 2011.05.20. 20:57
Jemenben majdnem lemondott az elnök, Líbiában folyamatosan bombáznak a NATO erői, Szíriában továbbra is kemény a helyzet, miközben Bahreinben megtorlás, Egyiptomban és Tunéziában felelősségre vonások kezdődtek. Hogyan alakultak az arab világ forradalmai legutóbbi, március végi nagy áttekintésünk óta?

Március végén még az volt a kérdés, melyik arab ország vezetője követi leghamarabb a Tunéziában és Egyiptomban megbuktatott Ben Alit és Hoszni Mubarakot, mostanra azonban az sem világos, mi lesz a NATO légicsapásai miatt is szorongatott Moamer Kadhafi líbiai vezető sorsa, és mikor érhet véget a líbiai háború.

Marokkóban és Ománban már csillapodott a helyzet, Szaúd-Arábiában pedig korábban is legfeljebb a szomszédos Bahrein síita közösségével szolidarítottak a tiltakozók. Tunéziában és Egyiptomban azonban nincs minden rendben, a gyűlölt vezetők elűzése után az elszámoltatással és a gyors demokratizálódás igényével küzdő mindkét országban rendszeresek a tüntetések, miközben Szíriában és Jemenben minden korábbinál válságosabbra fordulhat a helyzet.

Jemen: az elnök megfúrta lemondását

Április közepén úgy tűnt, hogy Jemenben is elérhetik legfontosabb követelésüket a tüntetőket, a hat arab országot tömörítő Öböl menti Együttműködési Tanács közvetítésével ugyanis Ali Abdalláh Száleh elnök belement, hogy a szervezet által kidolgozott megállapodás aláírása után egy hónappal távozzon a hatalomból. Cserébe mentességet kért saját magának és családjának a felelősségre vonás alól, amibe az ellenzéki pártok annak ellenére is belementek volna, hogy az utcai tüntetések hangadói csak az elnök azonnali távozásával érték volna be. Hiába győzködte még a Fehér Ház is, Száleh végül mégis kihátrált a tervezet mögül. Pénteken ugyan előrehozott választást ígért, de ezt sokan csak időhúzó taktikának tartják.

Még mindig naponta tízezrek tüntetnek Száleh ellen, de mellette is több ezren vonulnak utcára péntekenként. Száleh katonái közül folyamatosan állnak át a felkelőkhöz, az ellenzék pedig polgári engedetlenséggel és éhségsztrájkkal is próbálkozik. A demonstrációk rendre összecsapásokba torkollnak, legutóbb az előző héten nyitottak tüzet a kormányerők a tüntetőkre a fővárosban, Szanaában, Taizzban és Ádenben is. A három hónapja tartó összecsapásokban legalább 180 ember vesztette életét.

Az ország déli részén már az arab forradalmak előtt is erős szeparatista törekvések éltek, az elmúlt hetekben pedig a nagyobb városokban zajló tüntetések mellett törzsi konfliktus is terheli a helyzetet. Április 22-én tűzharcba torkolt a köztársasági gárda és a törzsi harcosok konfliktusa, és egészen egy héten keresztül tartottak az összecsapások, ráadásul Száleh már kétszer is bevetette a jemeni légierőt a törzsek ellen.

Líbia: háború, de hol a vége

A líbiai konfliktus kezdete után három hónappal még mindig nem látszik, mikor és hogyan oldódhatna meg a polgárháborús helyzet a kettészakadt országban, ahonnan az ENSZ becslései szerint már 350 ezren menekültek el. A felkelők továbbra sem tűnnek elég erősnek egy komolyabb támadáshoz, bár a NATO légicsapásai fokozatosan felőrölik Kadhafi erőit, és egyre kilátástalanabb a diktátor helyzete.

A légtérzár betartatása mellett a NATO-erők kormányzati és katonai épületeket is bombáztak, április 30-án egy Tripoli elleni légicsapásban meghalt Moamer Kadhafi legfiatalabb fia és három unokája, ugyanakkor a diktátor nem sebesült meg. Arról ellentmondó hírek vannak, hogy Kadhafi felesége és lánya még Líbiában van-e. A kormányerők két hónapig ostromolták Miszrátát, azonban Kadhafi katonái április végén kiszorultak a felkelők nyugat-líbiai városának központjából, és az előző héten a felkelők megszerezték a repülőteret. A folyamatosan bombázott Tripoliban is változni látszott a közhangulat, egyelőre azonban nem kerültek többségbe a városban a kormányellenesek.

Május elején a líbiai helyzet miatt létrehozott nemzetközi kontaktcsoport beleegyezett, hogy egy ideiglenes pénzalapot hozzon létre a felkelő csapatok támogatására, de Bengáziban így is hárommilliárd dollárt kérnek a keleti országrész gazdaságának talpraállításához. A Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) főügyésze a héten jelentette be, hogy elegendő bizonyítéka van Kadhafi, másodszülött fia, Szaif al-Iszlám, és a hírszerzési főnök, Abdullah asz-Szenuszi ellen, hogy emberiesség elleni bűncselekmények elkövetésével vádolja meg őket.

Szíria: tankokkal lövik a lakónegyedeket

Az utolsók között kezdődtek tüntetések Szíriában március közepén, de áprilisra máris elfajult a helyzet, az elején még főként Deraa városára korlátozódó tiltakozások Homszra, Banijászra, és a fővárosra, Damaszkuszra is átterjedtek. A kormányzat előbb fegyveres felkelésnek nyilvánította a történteket, majd Bassár el-Aszad reformokat ígért, és végül a rendkívüli állapotot is feloldotta. Ehhez képest egy héttel később minden korábbinál keményebben léptek fel a kormányerők. Aszad ugyan arról beszélt, hogy a biztonsági erők nem kezelték megfelelően a kialakult helyzetet, és Szíria már túl van a nehezén, ennek ellenére csapatai lakónegyedeket is lőttek, és keményen folytatták a libanoni határnál lévő Tal Kalah város ostromát.

Emberi jogi szervezetek szerint több ezer embert vettek őrizetbe, valamint már 850 áldozata is lehet az összecsapásoknak. Az ellenzék ugyan országos sztrájkra szólította fel az embereket a héten, de ennek nem sokan tettek eleget, Damaszkuszban például senki sem tagadta meg a munkát. A tüntetőknek segíthet ugyanakkor, hogy az Egyesült Államok szerdán szankciókat vezetett be Bassár el-Aszad és a szíriai kormány több másik tagja ellen a tüntetések erőszakos leverése miatt, többek között befagyasztották amerikai vagyonukat. Az Európai Unió már korábban életbe léptetett hasonló intézkedéseket több szíriai vezető ellen.

Bahrein: tüntetések után megtorlás

Bahreinben a szunnita királyi család március közepén keményen lecsapott az addig nagyrészt békés, reformokat és alkotmányos monarchiát követelő síita tüntetőkre, egyben porig rombolták a tüntetések szimbolikus központjának számító Gyöngy teret. Emberi jogi szervezetek szerint harmincan meghaltak, több mint négyszáz embert őrizetbe vettek a hatóságok. A bevezetett rendkívüli állapot alatt szaúdi és egyesült arab emírségekbeli katonák is segítenek fenntartani a rendet.

A tüntetések leverése után egy hónappal a vezetés április közepén megkezdte a megtorlást. Zárt ajtók mögött megtartott tárgyaláson négy tüntetőt is halálra, három másikat pedig életfogytiglani börtönbüntetésre ítéltek, amiért a vádak szerint két rendőrt megöltek a tüntetések alatt. Négy ellenzéki is rejtélyes körülmények között életét vesztette a börtönben, a februári tüntetések sérültjeinek segítő orvosok közül állítólag többeket megkínoztak. Az állami vállalatoktól tömegesen küldtek el síita alkalmazottakat, kezdeményezték két síita párt betiltását.

Az Egyesült Államok ugyan aggodalmának adott hangot, de az erélyesebb bírálatok egyelőre elmaradtak. A bahreini vezetés a kemény lépések mellett beleegyezett, hogy tárgyalásokat kezdjen a síita közösséggel, azonban elutasította az elsődleges ellenzéki követeléseket, például a miniszterelnök leváltását. Azt is bejelentették, hogy az eredeti tervekkel ellentétben már június 1-jén, két héttel korábban feloldják a rendkívüli állapotot.

Egyiptom: beindult a bírósági gépezet

Hoszni Mubarak egyiptomi elnök februári bukása után a katonai tanács vette át az ország vezetését, nekik kell felügyelniük a zökkenőmentes átmenetet a demokráciába. Sokan azonban ambivalensen viszonyulnak a korrupcióval is vádolt katonai tanácshoz: a gyors demokratizálódást, emellett a volt rezsim több tagjának a felelősségre vonását követelve  folytatódtak péntekenként a tüntetéseket a kairói Tahrír téren. Április 9-én a hadsereg lecsapott a téren tüntetőkre, akik közé provokátorok is keveredhettek, legalább egy ember meghalt, többen megsebesültek. Előző pénteken az ország egysége mellett hirdettek demonstrációt, miután keresztények és muzulmánok összecsapásában 15 ember meghalt, 200 megsebesült, 190 embert letartóztattak.

Az elmúlt hetekben beindult a bírósági gépezet, őrizetbe vették a kihallgatásán kisebb szívrohamot szenvedett, és azóta is egy sarm es-sejk-i kórházban ápolt Mubarakot, valamint két fiát. Egy tényfeltáró bizottság szerint összesen 846 ember halt meg, legalább 6400-an pedig megsebesültek a februári tüntetésekben. Mubarak május 27-ig biztosan előzetesben marad, sokan még mindig attól félnek, hogy valahogy megússza a komolyabb büntetést. Ez már nem mondható el az előző héten korrupció miatt öt év börtönre ítélt volt idegenforgalmi, és a kényszermunkára ítélt régiségügyi miniszterről.

Tunézia: nem nyugszik a forradalmak bölcsője

Az arab világ forrongásait elindító Tunéziában január elején napok alatt megbukott Ben Ali elnök, az átmeneti kormány pedig július 24-re jelentett be parlamenti választásokat. A tervek szerint az új parlamentnek kell kidolgoznia az új alkotmányt, ezért egyelőre látványosabb reformokba még nem kezdtek bele. Az átmeneti kabinet környékéről eltávolították Ben Ali korábbi híveit, felszámolták a gyűlölt állambiztonsági erőket, valamint a hasonló ítéletek nyitányaként két év börtönre ítélték Imed Trabelszit, a volt elnök egyik rokonát.

Miután a volt belügyminiszter azzal riogatott, hogy katonai puccs sem elképzelhetetlen, és az iszlamista erők győzelmével Ben Ali emberei újra visszakerülhetnek a hatalomba, május elején újból tömegek tiltakoztak, amiért szerintük az átmeneti kormány nem tesz meg mindent a demokráciáért. A tüntetők attól is tartanak, hogy a kormány megpróbálja elhalasztani a júliusi szavazást. A tüntetők összecsaptak a rendőrökkel, május 8-án pedig a hatóságok határozatlan időre éjszakai kijárási tilalmat vezettek be Tuniszban és a főváros környékén. A kormányzat ugyanakkor bocsánatot kért, amiért a rendőrök gumibottal és könnygázzal oszlatták fel a tüntetéseket.

Algéria: a dzsinn még mindig a palackban

Az Algéria fővárosában az életszínvonal emelését és demokratikus reformokat követelő tüntetések hatására Abdelaziz Buteflika elnök még februárban feloldotta a 19 éve érvényben lévő szükségállapotot. Április közepén a demokrácia megerősítésére hivatkozva bejelentette az 1996-os alkotmány módosítását, valamint a választási törvény felülvizsgálatát, amihez ígérete szerint még a parlamenten kívüli pártokra is számítanak. A 2014-es elnökválasztásra külföldi megfigyelőket ígért, és a pártokról szóló törvény átalakítását is belengette.

Az 1999 óta hatalmon lévő elnöknek ennek ellenére sem sikerült teljesen lecsillapítania az indulatokat, az ellenzék még április végén is hangoztatta, hogy Buteflika távozása a reformok elengedhetetlen feltétele. Április 23-án rendőrök oszlatták fel a Nemzeti Egyeztetés a Változásért és a Demokráciáért (CNCD) felhívására a parlament elé vonult több száz tüntetőt, és a korábbiakhoz hasonlóan a tüntetők létszámát jóval meghaladó rendőri készültséggel vették elejét a komolyabb tiltakozásoknak. A demonstrációk erejét az is csökkenti, hogy eddig szinte kizárólag a fővárosra korlátozódtak, vidéken nem voltak nagyobb megmozdulások.

Jordánia: csak említés szintjén

A térség egyik legszabadabbnak tartott államában február 18-án csaptak össze a kormánypárti és ellenzéki tüntetők, II. Abdullah király pedig előremenekülve gyorsan csökkentette az élelmiszer- és üzemanyagárakat, valamint menesztette a másfél éve kinevezett kormányát. Ezzel sikerült elejét vennie a komolyabb demonstrációknak, azóta egyedül egy muszlim szalafista csoport tüntetése fajult el április közepén, az összecsapásokban negyven rendőr is megsérült.



  • Vennék
  • Hírek