Beáta, Izolda, Lea
0 °C
17 °C

Gasparovic: Esterházy János fasiszta volt

2011.08.23. 11:01 Módosítva: 2011.08.23. 12:51
Ivan Gasparovic szlovák államfő szerint Esterházy János, a felvidéki magyarság két világháború közötti vezetője, aki az ötvenes években egy morvaországi börtönben hunyt el, Hitler és a fasizmus híve volt, s ezért helytelen, hogy Kassán mellszobrot állítottak neki. A szlovák államfő állítását a Magyar Koalíció Pártja (MKP) és a Híd magyar-szlovák párt is élesen bírálta, alaptalannak minősítette és visszautasította. Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes azt mondta: reméli, az elnöki nyilatkozat csak újságírói tévedés.

"Szobrot állítani Kassán Esterházynak, aki Hitler és a fasizmus híve volt, helytelen" – jelentette ki Gasparovic abban az interjúban, amelyet a Bojovníkban, a szlovákiai antifasiszták kéthetente megjelenő lapjának idei 18. számában tettek közzé.

Az elnöktől azt kérdezték, mi a véleménye arról, hogy Esterházynak Kassán, Ferdinand Durcansky, volt szlovák nácibarát politikusnak pedig Rajecben a közelmúltban mellszobrot állítottak. Gasparovic megjegyezte: amit Esterházyról mondott, az Durcanskyra is érvényes.

A zsidók kitelepítése ellen szavazott

Esterházy János a felvidéki magyarság legfontosabb politikusa volt, a két világháború között több politikai formáció vezetője.

Pályafutását a húszas évek közepén kezdte, a magyarok visszaszorítását is magában foglaló "csehszlovakizmus" ellenzőjeként lépett fel.
1935-től a csehszlovákiai parlament tagja Kassán. Önrendelkezési jogot, nemzeti, vallási és kulturális téren a fejlődés biztosítását, Szlovákia és Kárpátalja számára autonómiát követelt.

Az első bécsi döntés után a visszacsatolás ellenére Szlovákiában maradt, a mintegy 65-70 ezer "Szlovenszko" magyarral vállalva sorsközösséget. A bécsi döntés után kérte a magyar kormányt, hogy tartsa tiszeleteben a szlovák kisebbség jogait, 1939-ben pedig rádióbeszédben üdvözölte a szlovák állam kikiálltását.

Elutasította mind Benes, mind a magyar kormány ajánlatát, így egyik országban sem lett miniszter. Lapokat adott ki, megalapította a Madách Könyvkiadót Pozsonyban.

A képviselők közül egyedüliként szavazott nemmel a zsidók kitelepítéséről szól törvényjavaslat ellen 1942-ben. A háború alatt sok zsidót, csehet és lengyelt megmentett, többek között 200 zsidó munkaszolgálatost rejtegetett birtokán és nem engedte elhurcolni őket.

Életfogytiglant kapott

Esterházy János
Esterházy János

1945-ben Gustáv Husák, a helyi ideiglenes szlovák kormány képviselője letartóztatta, mert szót emelt a kassai kormányprogram magyarellenessége ellen. Koholt vádak alapján tíz év kényszermunkára itélték Szibériában. A szlovák Nemzeti Bíróság 1947-ben halálra ítélte a fasizmussal való együttműködése miatt. A szovjet hatóságok 1949-ben kiadták a csehszlovák hatóságoknak.

Elnöki kegyelemben részesült és életfogytiglant kapott. Külső segítséggel alkalma lett volna megszökni, de ezt elutasította, mondván hogy ő nem bűnös, tehát nincs miért szöknie. Az 1955-ös általános amnesztia során a büntetését 25 évre csökkentették, de ebbe nem számították be a szovjet fogságban eltöltött időt.1957. március 8-án a morvaországi Mírov börtönben halt meg. A börtönparancsnok nem adta ki hamvait a családnak, tömegsírban nyugszik.

Lánya, Esterházy-Malfatti Alice, 1989 óta igyekszik elérni, hogy Esterházy Jánost Szlovákiában rehabilitálják. Ez máig nem sikerült. 2011-ben, a 110 éve született mártírpolitikus szlovákiai rehabilitációját és boldoggá avatását kezdeményezi a pozsonyi magyar nagykövetség, az Esterházy János Polgári Társulás és a Magyar Köztársaság Kulturális Intézete.

MKP: Tudatos történelemhamisítás

"A Magyar Koalíció Pártja fölháborítónak tartja, hogy a Szlovák Köztársaság elnöke, Ivan Gasparovic kijelentésével ismételten hozzájárult a történelem meghamisításhoz. Esterházy Jánost csak az azonosíthatja a fasizmussal, aki nem ismeri az ő életútját, illetve tudatos történelemhamisítást végez. A csehszlovákiai magyarság mártírja nyomon követhetően több esetben is elhatárolódott a fasizmustól. Emberszeretete mélyen keresztény vallásából eredt" – áll az MKP Berényi József pártelnök által jegyzett, az MTI pozsonyi tudósítójának megküldött nyilatkozatában.

Ivan Gasparovic
Ivan Gasparovic

"Esterházy befeketítése csak megerősíthet minden jószándékú embert abban, hogy Szlovákiában még mindig meghatározó politikai nézet a szlovákiai magyarok másodrangú állampolgárrá minősítése. Esterházy lefasisztázása összefügg azzal is, hogy a hivatalos politika nem hajlandó törölni a jogrendből a kollektív bűnösség elvét. Mindez elfogadhatatlan, mint ahogy az is, hogy a köztársasági elnök, Ivan Gasparovic nem a szlovák-magyar megértést szorgalmazza, hanem megnyilatkozásaival megszemélyesíti a megosztás politikáját" - zárul a nyilatkozat.

"Mint ahogyan az éremnek is két oldala van, Esterházy János megítélésében is eltér egymástól a szlovák és a magyar közvélemény. A köztársasági elnök nyilatkozata azonban, amelyben Hitler hívének titulálja Esterházyt, messze átlépte a józan ész határait. Az elnök úr valószínűleg nem ismeri eléggé Esterházy munkásságát..." - tolmácsolta a Híd álláspontját az MTI-nek Bugár Béla, a párt elnöke.

Boldoggá avatják

Megdöbbenésének adott hangot Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes is Gasparovic nyilatkozata miatt. Semjén emlékeztetett arra, hogy Esterházy János volt az egyetlen, aki a pozsonyi parlamentben a zsidó törvények ellen szavazott. Felidézte azt is, hogy Esterházy János "hősiesen gyakorolta az erényeket", és mindvégig elkötelezett volt a katolikus egyház tanítása iránt, ezért nem véletlen, hogy boldoggá avatása folyamatban van.

"Esterházy János emlékének támadása ezért nem csak a magyar nemzet, hanem a katolikus egyház és az egyetemes emberi jogok megsértését is jelenti" – fogalmazott Semjén Zsolt. A miniszterelnök-helyettes azt mondta: reméli, hogy az elnöki nyilatkozat "nem szándékos támadás, nem is a történelmi ismeretek hiányából fakad, hanem csak újságírói tévedés".

Tiltakozott a Külügyminisztérium is

A magyar Külügyminisztérium kedden közleményben utasította el a szlovák köztársasági elnök nyilatkozatát. A Külügyminisztérium sajnálattal és értetlenséggel tapasztalja, hogy Szlovákiában a mártírhalált halt gróf Esterházy János embermentő tevékenységét újra a napi politika tárgyává teszik, áll a közleményben.  A tárca megállapította, hogy a konzervatív magyar politikus életútját ma már több országban, többek között Izraelben is méltó módon elismerik.

"A szlovák köztársasági elnök megnyilatkozását elutasítjuk, annak szellemisége nem járul hozzá a két ország kapcsolatainak előmozdításához, melynek érdekében kormányaink az utóbbi időszakban fokozott erőfeszítéseket tesznek" - írta a Külügyminisztérium. A tárca szerint az esetlegesen vitatott történelmi személyiségek, események értékelése a két ország között jól működő történész vegyes bizottság, és nem a politikai szféra feladata.

Gasparovic ragaszkodik a nézeteihez

Nem változtatja meg Esterházy Jánosról alkotott nézeteit a szlovák köztársasági elnök, aki szerint azt a nyilatkozatát sem értették féle, amelyben helytelennek nevezte, hogy szlovák városokban szobrokat állítsanak olyan "megosztó" személyiségeknek, mint Esterházy János vagy Ferdinánd Durcánsky.

Az MTI Hírcentrum megkeresésére Marek Trubac, a szlovák köztársasági elnök szóvivője kedden azt mondta, ők nem tagadják, hogy Esterházy János volt az egyetlen a képviselők közül, aki 1942-ben a zsidók kitelepítése ellen szavazott, de szerinte azzal is mindenki tisztában van Szlovákiában, hogy Esterházy János az elsők között üdvözölte "a fasiszta Horthy-csapatokat", amelyek elfoglalták Kassát.

Köszönjük, hogy olvasol minket!

Ha fontos számodra a független sajtó fennmaradása, támogasd az Indexet!