Melinda, Vivien
-5 °C
3 °C

Támadásra készülhet bin Laden örököse

2011.09.11. 14:47
Oszama bin Laden halála után az egyiptomi Zavahiri lett az al-Kaida első számú vezetője és a világ legkeresettebb embere. Ugyanakkor szakértők szerint túl megosztó ahhoz, hogy elődéhez hasonló szimbolikus vezető legyen. Éppen ettől lehet még veszélyesebb, hiszen egy komoly merénylettel próbálhatja megszilárdítani hatalmát a franchise-rendszerré alakult szervezet élén.

Oszama bin Ladent, az al-Kaida vezetőjét a 2001. szeptember 11-ei terrortámadások tizedik évfordulója előtt megölték az amerikai kommandósok, de a helyére lépő eddigi második ember, Ajman az-Zavahiri is veszélyes fenyegetést jelenthet a szervezet élén.

Az amerikai hatóságok csütörtökön jelentették be, hogy konkrét, hihető, de meg nem erősített fenyegetést kaptak. Az értesülés egy olyan CIA-informátortól származott, aki korábban megbízhatónak bizonyult. Ajman az-Zavahiri állítólag még augusztusban küldött három terroristát az Egyesült Államokba, hogy autókba rejtett pokolgépeket hozzanak működésbe Washingtonban vagy New Yorkban a szeptember 11-ei támadás tizedik évfordulóján. Egyelőre azonban nem találtak erre utaló bizonyítékokat, de a készültséget fokozták.

"Meg akarjuk támadni Amerikát, amely megölte a mudzsahidek imámját (Oszama bin Ladent), a testét a tengerbe vetette, majd bebörtönözte a feleségét és a gyerekeit" – fenyegetőzött egyik legutóbbi videóüzenetében az eredetileg sebész egyiptomi, aki bin Laden halála után a világ legkeresettebb embere lett, 25 millió dolláros vérdíjat tűzött ki a fejére az Egyesült Államok.

Zavahiri videóüzenetben buzdít dzsihádra 2011 júniusában
Zavahiri videóüzenetben buzdít dzsihádra 2011 júniusában

Az al-Kaida nemzetközi terrorszervezet élére került Zavahiri sokáig csak szülőhazájában, Egyiptomban akart elérni radikális változásokat, de bin Laden hatására egyre szélesebb perspektívában gondolkozott, retorikája pedig Amerika-ellenességbe csapott át. Egyes elemzők szerint Zavahiri az összeomlás felé kormányozza a szervezetet, mások szerint az al-Kaida műveleti vezetőjeként már korábban is ő volt az agy, bin Laden pedig csak az arc.

Egyiptomra koncentrált

Ha nem is rendelkezett családja révén bin Ladenéhez hasonló kiterjedt kapcsolatrendszerrel, Zavahiri egy köztiszteletben álló felső középosztálybeli egyiptomi családba született, felmenőinek többsége orvos vagy tudós volt, egyik nagybátyja az Arab Liga főtitkári posztját is betöltötte. Habár már tizenöt évesen letartóztatták, amiért belépett a betiltott Muszlim Testvériségbe, Egyiptom legnagyobb iszlamista szervezetébe, politikai érdeklődése nem akadályozta meg, hogy  sebészként végezzen a kairói egyetemen.

El is indított egy klinikát Kairó külvárosában, de csahamar kaz egyiptomi kormány megbuktatására törekvő iszlamista csoportok kötötték le inkább a figyelmét. 1973-ban alapítója volt az Iszlám Dzsihád (később Egyiptomi Iszlám Dzsihád) nevű szervezetnek, amelynek tagjai 1981-ben egy katonai parádén meggyilkolták Anvar Szadat egyiptomi elnököt. Zavahirit a csoport több tagjával együtt őrizetbe vették, és már tárgyalásukon kiemelkedett a többiek közül. Szadat meggyilkolásának vádjában ártatlannak találták, de illegális fegyverbirtoklásért így is három év börtönre ítélték.

Sokan úgy vélik, a börtönben elszenvedett rendszeres kínzások és verések is hozzájárultak ahhoz, hogy vérszomjas és még az Iszlám Dzsihádon belül is radikálisnak számító fanatikus lett. Kiszabadulása után Szaúd-Arábiába, majd Pakisztánba és Afganisztánba ment, létrehozta az Iszlám Dzsihád helyi szervezetét, és orvosként is segítette az ellenállókat a szovjet megszállás alatt.

Ajman az-Zavahiri egy hangüzenetéhez mellékelt fotója 2011 február
Ajman az-Zavahiri egy hangüzenetéhez mellékelt fotója 2011 február

Miután 1993-ban átvette az Egyiptomi Iszlám Dzsihád vezetését, a csoport több támadást is végrehajtott a kormány tagjai ellen. A szervezet eltökélt célja volt, hogy megdönti a kormányt, és iszlám állammá alakítja Egyiptomot, ehhez több ezer embert áldoztak fel merényleteikben. A külföldi forrásokat és támogatókat kereső Zavahiri az 1990-es években számos európai országban, köztük Ausztriában és Svédországban is járt, de a Fülöp-szigeteken is megfordult. Miután Oroszországban érvényes vízum hiányában fél évre őrizetbe vették, 1997-ben érkezett vissza Afganisztánba.

Közös merénylet a nagykövetségek ellen

Dzsalalabadban felkereste Oszama bin Ladent, akivel először még 1986-ban találkozott a szovjet-afgán háború alatt. Miután az Iszlám Dzsihád szövetkezett az al-Kaidával, Zavahiri kifejezetten nagy befolyást szerzett a szervezetben, és bin Laden közvetlen tanácsadója lett. (Iszlám Dzsihád nevű szervezetek működnek palesztin területen, Libanonban, Jemenben és Törökországban, ezek ugyanakkor Zavahiri csoportjától függetlenek.) Bár kezdetben bin Ladenben is az eredeti céljainak megvalósítását segítő pénzforrást látta, az Egyiptom-centrikusságot fokozatosan Amerika-ellenesség váltotta fel.

1998. február 23-án bin Laden és immár legfőbb szövetségese, Ajman az-Zavahiri közös kiáltványt jelentetett meg több más csoport vezetőjével együtt, fatvájukban "a zsidók és a keresztesek" elleni általános dzsihádra szólítottak, és minden egyes amerikai állampolgárt legitim célpontnak minősítettek.

Helyi lakosok szemlélik az 1998-ban felrobbantott Amerikai Nagykövetség épületét, Nairobiban
Helyi lakosok szemlélik az 1998-ban felrobbantott Amerikai Nagykövetség épületét, Nairobiban

Fenyegetésüket hamarosan tettek követték. 1998. augusztus 7-én öngyilkos merénylők bombát robbantottak az Egyesült Államok kenyai és tanzániai nagykövetségénél. Nairobiban 213-an, Dar-es-Salaamban 11-en vesztették életüket. Ezek a merényletek voltak az al-Kaida első igazán jelentős terrorcselekményei. 1999-ben távollétében halálra ítélték egy egyiptomi katonai bíróságon az Egyiptomban elkövetett korábbi merényletek miatt, és bin Ladennel együtt az FBI legkeresettebb terroristáinak listájára is felkerült.

Előtérbe került

A 2001. szeptember 11-ei terrortámadások miatt bin Laden mellett Zavahiri ellen is hajtóvadászat indult, a tálibok bukása után a feltételezések szerint Pakisztán északi törzsi területein bujkál. Állítólag többször is közel voltak hozzá a pakisztáni titkosszolgálatok is. Nagy túlélőnek bizonyult, 2006 elején az első hírekkel szemben nem sérült meg egy feltételezett rejtekhelye ellen végrehajtott légi csapásban.

Az elmúlt években az al-Kaida legfontosabb szóvivőjévé lépett elő, több mint tizenhat videó- és hangfelvételt adott ki 2007-ben, négyszer annyit, mint bin Laden, írja a BBC. 2007 júliusában egy másfél óra hosszú videóban sürgette a muszlimokat, hogy egyesüljenek az al-Kaida mögött a globális dzsihád érdekében.

Mint mondta, a szervezet rövid távú célja, hogy megtámadja „a keresztesek és a zsidók”, vagyis az Egyesült Államok és nyugati szövetségesei, valamint Izrael érdekeltségeit. Hosszú távon az olyan muszlim rezsimek megdöntéséről beszélt, mint Szaúd-Arábia és Egyiptom, Afganisztánt, Irakot és Szomáliát pedig kiképzőterepként használnák az iszlamista felkelők.

Az Egyesült Államok külügyminisztériuma már 2009 elején úgy vélte, valójában Zavahiri az al-Kaida műveleti és stratégiai parancsnoka, Oszama bin Laden pedig csak jelképes vezető a szervezet élén. Ez feltehetően így is volt, de némileg árnyalja a képet, hogy a bin Laden abbottabadi rejtekhelyéről megszerzett iratok szerint a terroristavezér egészen haláláig aktívan részt vett a tervezésben és a műveletek előkészítésében, valamint a taktikai döntésekből sem hagyták ki.

Messze nem tartják olyan karizmatikusnak

Több szakértő szerint a korábbi feladatmegosztás alapján nem sok minden változott Zavahiri hatalomra kerülésével, ugyanakkor az ABC News egyik biztonságpolitikai elemzője rámutatott, nem sok elfogott radikális iszlamista állította, hogy éppen Zavahiri egyik videófelhívása ösztönözte volna terrorcselekmények elkövetésére.

Az egyiptomi orvos messze nem olyan karizmatikus vezető, mint a megölt terroristavezér volt, és a szervezet tagjai sem tekintenek rá ugyanolyan tisztelettel és csodálattal. Zavahirinek nincsenek komoly harci tapasztalatai, ráadásul szónoki képességei is elmaradnak elődjéitől.

Zavahiri a bin Laden halála utáni első videóüzenetében kijelentette, az al-Kaida folytatja a harcot az Egyesült Államok és szövetségesei ellen. Arról megoszlanak a vélemények, hogy mennyire jelezte a megosztottságot az elmúlt évtizedben már franchise-rendszerré – egymástól viszonylag különálló csoportok követnek el merényleteket az al-Kaida nevében – alakuló szervezeten belül, hogy csak majdnem hat héttel bin Laden halála után jelentették be hivatalosan az új vezetőt.

Veszélyes ellenfél lehet

Zavahirinek a bin Laden rejtekhelyéről kikerült dokumentumok miatt mindenesetre feltehetően újjá kell szerveznie a terrorszervezetet, miközben továbbra sem tudtak mit kezdeni az arab tavasz eseményeivel, amelyek az al-Kaidától nagyrészt függetlenül döntötték meg például annak a Hoszni Mubaraknak a rezsimjét, amely ellen a szervezet új vezetője terrorista eszközökkel harcolt évtizedekig.

Nehéz megítélni, pontosan mekkora csapást jelentett az al-Kaidának bin Laden megölése és a dokumentumok kikerülése, ugyanakkor éppen saját helyzetének megszilárdítása miatt lehet kifejezetten veszélyes Zavahiri. Több elemző is attól tart, hogy jelentős támadással tudná biztosan megerősíteni hatalmát az al-Kaida élén.