Albert, Lipót
7 °C
14 °C
Index - In English In English Eng

Egyre nehézkesebb a görög mentegetés

2011.09.16. 09:35
Az EU sikeres tagállamaiban a közvélemény egyre jobban utálja a mentőcsomagokat, és így egyre több párt igyekszik lebeszélni róluk kormányait. Közben a görögök pénze rohamosan fogy, de a már megítélt második mentőcsomag fontos elemeit vonakodnak ratifikálni az európai parlamentek. Az USA, Soros György és az Európai Bizottság nagyobb szolidaritásra biztat, de ezt még Angela Merkelnek sem könnyű elfogadni.

A görög kormány úgy számol, hogy körülbelül október közepére fogy el a pénze. A brutálisan eladósodott, már régóta mentőcsomagokon élő görög állam elvben kaphat még pénzt, hogy kihúzza ezt az évet is. Ám a nyár közepén, az EU tagállamok által elvben jóváhagyott második nagy mentőcsomag folyósítása mégsem teljesen biztos.

Az eurót használó tagállamok közül eddig mindössze kettőben, Franciaországban és Belgiumban szavazták meg a parlamentben, hogy az EFSF, vagyis az EU-mentőcsomagokat finanszírozó luxemburgi alap jogosítványai bővüljenek. Márpedig máshonnan Görögország már nem remélhet pénzt.

Nem szeretik az emberek

A helyzet nem reménytelen persze, mert a segélykeret bővítését nyáron jóváhagyó kormányok valószínűleg áterőltetik a parlamentjeiken a döntést. Azonban a szavazások elhúzódása már most biztosnak látszik, simán előfordulhat, hogy a tagállamok egy része nem tartja majd a szeptember végi határidőt. Ennél is fontosabb, hogy egyre több párt ismeri fel, hogy népszerű akadályozni a segélyezést. A stabilabb országok ezért egyre nehezebben adnak pénzt az eladósodottaknak.

Az osztrák hisztéria

Ausztriában például ezen a héten a két szélsőjobboldali parlamenti párt és a balos zöldek összefogtak, és a parlament pénzügyi bizottságában megakadályozták, hogy már ezen a héten szavazzon az osztrák országgyűlés az EFSF bővítéséről.

Az osztrák történet több szempontból is igen tanulságos. Elsősorban azért, mert a hír néhány percen belül több francia bank részvényeit is bedöntötte, például a Societe Generale és a BNP Paribas értéke is 11 százalékot csökkent. Az összefüggés ott van, hogy a francia bankok a görög állam nagy hitelezői közé tartoznak.

A piacok idegességét jól jelzi, hogy még úgy is igyekeztek sokan túladni a francia bankok papírjain, hogy egyébként a három kis osztrák párt akciója aligha veszélyeztetheti a nagy európai folyamatot. Ugyanis az osztrák parlamentben a szociáldemokraták és a néppártiak már megígérték, hogy simán meg fogják szavazni az EFSF megerősítését, a vonakodó kicsik most csak annyit érhettek el, hogy a szavazás két-három héttel eltolódjon.

A napirendi csúszásról szóló döntést követő néhány órás hisztéria azonban jelzi, hogy mennyire ideges mindenki, akinek európai bankpapírban van a pénze. Aztán gyorsan körbeért a hír a világban, hogy ez a döntés még nem jelenti Ausztria kiszállását a mentőcsomagból, és az árfolyamok lassan emelkedni kezdtek.

Sok lúd disznót győz?

Az osztrák példa rámutat arra is, hogy elsősorban a kisebb pártok élnek a lehetőséggel, hogy akadályozzák a nagy európai szolidaritást. Németországban például a gazdasági és külügyi tárcát is kézben tartó FDP (liberálisok) indítottak mozgalmat a görögök megmentése ellen, és ebben partnerre leltek a szintén kormánypárti CSU-ban (keresztényszocialisták).

Az FDP-ben aláírásgyűjtés indult, hogy a párttagok szavazzanak az ügyben, és ha kezdeményezés sikeres lesz, akkor az komoly gondot okozhat a német kormányon belül. A párt frissen megválasztott elnöke egyelőre nem állt a mozgalom mögé, de a hétvégén már tett olyan kijelentéseket, hogy nem árt felkészülni arra a lehetőségre is, hogy mondjuk Görögország él a „rendezett fizetésképtelenség” lehetőségével, vagyis csődbe megy. (Persze ez is nézőpont kérdése, mert például az a fejlemény, hogy több befektetőnek „önként” hosszabb lejáratú kötvényre kellett váltania görög állampapírjait a nyáron, az már sokak szerint maga volt a csőd beismerése.)

Sarkozy és Merkel
Sarkozy és Merkel
Fotó: Philippe Wojazer

Angela Merkel német kancellár egyelőre kitart, és határozottan rendre utasította liberális partnereit. Sőt szerdán Nicolas Sarkozy francia elnökkel együtt felhívták a görög miniszterelnököt, megnyugtatni, hogy egyáltalán nem akarják hogy Görögország kilépjen az eurózónából. Még akkor sem, ha egyébként egy közvélemény-kutatás szerint a német választók 70 százaléka ezt tartaná a legjobb megoldásnak. Az osztrákok még szigorúbbak, ott a lakosság 92 százaléka mondja ugyanezt.

A finnek elvetélt kísérlete

Hogy ez a segélyezés milyen nehezen megy, arra jellemző, hogy Finnország a nyáron már majdnem kiszállt az EFSF-ből. Miután az Igazi Finnek nevű eurószkeptikus párt 19 százalékot kapott tavasszal, a finn kormány bekeményített, és letétet kért a görög államtól, cserébe hogy részt vegyenek a mentőcsomagban.

Augusztusban született is egy finn-görög különalku, amiből óriási botrány lett. Ausztria és Hollandia is bejelentette, hogy akkor ők is akarnak ilyet, mire Athén visszaszólt, hogy csak a finnekkel alkudnak. Végül Angela Merkel bírta rá valahogy a finn miniszterelnököt, hogy mondják fel a különmegállapodást, és szépen szálljanak be ők is mentőcsomagba, mint mindenki más Európában.

Pozsony sem életbiztosítás

Szlovákia szintén veszélyezteti a csomagot. A pozsonyi koalícióból az SaS nevű liberális párt ellenzi a legjobban az EFSF bővítését. Richard Sulik pártelnök szerint ostobaság az egész mentőcsomag, mert nem túl logikus újabb hitelekkel kezelni egy hitelválságot. Az SaS most arra játszik, hogy húzza a szlovák ratifikációt, ameddig csak lehet.

Persze az EFSF nem omlana össze, ha Finnország vagy Szlovákia nem venne benne részt. De nagyon rosszul nézne ki politikailag, ha a mentésből az euróövezet néhány tagállama kivonhatná magát, és még nehezebb helyzetbe kerülnének a mentőcsomagot támogató kormányok.

Barroso föderációról álmodik

Miközben a második csomag kiosztása sem sima menet, az EU vezetése előre menekülne. Jose Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke szerdán az Európai Parlamentben arról beszélt, hogy hamarosan elkészül a javaslatuk az eurókötvény bevezetéséről. „Új föderalista pillanat” szófordulattal igyekezett nagy összefogásra bíztatni az európai politikusokat.

Az Európai Bizottság másik nagy terve, hogy adót kívánna szedni néhány éven belül – a terv szerint a pénzügyi tranzakciókra vetnének ki Brüsszelbe befolyó sarcot.

Ezek egyike sem látszik nagyon reálisnak. Németország határozottan elutasítja, hogy bevezessék a közös EU-s kötvényeket, hiszen az azt jelentené, hogy a tagállamok közös kockázatot vállalnak, akkor is, ha az egyik a csőd szélén van, a másik pedig megfontoltabb, gazdagabb. Franciaország már nyitottabb erre a megoldásra, de Angela Merkel csütörtökön gyorsan reagált Barroso felvetésére: közös kötvényekről egyáltalán nem lehet szó. „Az eurókötvények szorgalmazása abszolút tévedés. Közös kamathoz hasonló versenyképességi mutatók és hasonló költségvetési állapot kellene” - mondta.

Utóbbit egyébként elismeri Soros György is, aki a nyáron többször is felszólította a német kormányt, hogy támogassák a közös kötvények bevezetését. Legutóbbi cikkében viszont már arról ír, hogy az EU-nak egy közös pénzügyminisztériumra lenne szüksége. Ez viszont lényegében azt jelentené, hogy az eurózóna tagállamainak egy országgá kellene válniuk.

Európai Egyesült Államok vagy széthúzás

Az egyre zavarosabb európai fejleményeket most már Amerikából is aggodalommal figyelik. Az EU-s pénzügyminiszterek szombati találkozóján vendégként részt vesz majd Timothy Geithner, amerikai pénzügyminiszter is, aki azt üzente, hogy Európának egységes és nagyon határozott lépéseket kell tennie. Geithner szerint az EFSF-t az eddigieknél is bőkezűbbé kellene duzzasztani. Arra is figyelmeztetett, hogy nem szabad hagyni, hogy az EU elengedje Görögországot, mint tette ezt az amerikai kormány 2008-ban a Lehman Brothers óriásbankkal.

Az EU soros elnökségét viselő lengyel kormány pénzügyminisztere szintén erős közös lépést akar. Ő azzal riogatott a szombati csúcs előtt, hogy ha nagyobb tagállamok is fizetésképtelenné válnak, akkor azt az euró már nem éli túl.

Feloldhatatlannak tűnő megoldási tervek feszülnek egymásnak. Miközben a sikeres országok közvéleménye erősen nyomja a politikusaikat, hogy hagyják abba a sikertelenek szponzorálását, addig az EU vezetői az egység, és így a szolidaritás gyors fokozását szorgalmazzák. A két tűz között lavírozó német kormány kezében lehet a megoldás, de ezt egyáltalán nem lesz könnyű megtalálni.