Csak egy lépést tesznek az államiság felé a palesztinok
További Külföld cikkek
- Kirepült egy Boeing 737-es repülőgép futóműve felszállás közben
- Tarjányi Péter: Pokoli helyzet lesz Ukrajnában az elkövetkező hónapokban
- Öt migráns is a vízbe fulladt a La Manche csatornánál, többeket letartóztattak
- Erőszak és más szexuális vádak miatt állt bíróság elé a volt északír demokrata vezető és felesége
- Egy kígyó miatt kellett szerelvényt cserélni a japán sinkanszennél
Nem fog gyökeresen új jogi keretet teremteni a palesztin államnak az ENSZ közgyűlésének esetleges határozata, amelyben a tagországok többsége támogatná a palesztin államiságot, mondta Törő Csaba, a Magyar Külügyi Intézet (MKI) tudományos főmunkatársa A palesztin állam kérdése az ENSZ előtt címmel tartott beszélgetésen.
Mahmúd Abbász palesztin elnök pénteken a belengetett amerikai vétó ellenére is kérvényezte az önálló palesztin állam teljes jogú tagságát az ENSZ-ben. A Biztonsági Tanács helyi idő szerint hétfőn háromkor tanácskozik először a kérvényről, az azonban megjósolhatatlan, mikor várható döntés az ügyben, amely ugyanakkor az Egyesült Államok álláspontja miatt biztosan elutasító lesz. Ha a Biztonsági Tanácsban az amerikaiak megvétózzák a kérelmet, a közgyűlés akkor is még egyszer visszautalhatja a BT elé az ügyet. Bővebben>>>
A pénteken beadott kérvény végleges bukása után azonban a palesztinok még az ENSZ közgyűlése elé vihetik az ügyet, ahol a 193 tagállamnak egy-egy szavazata van, és vétózni nem lehet. Ha itt a tagállamok kétharmada, tehát legalább 129 ország mellettük szavaz, akkor akár "nem tag megfigyelő államként" lehetnek ott az ENSZ-ben, míg a Palesztin Felszabadítási Szervezet (PFSZ) – 1988-tól Palesztina néven – jelenleg megfigyelőként, „egyéb entitásként” van jelen a világszervezetben.
Az elmúlt hatvan év legfontosabb állomásait felidézve Törő Csaba arról beszélt, hogy az újból előtérbe került palesztin államiság kérdése egy folyamat része, a mostani beadvány a korábbi törekvések megerősítéséről szól. A palesztinok célja egyrészt az lehet, hogy elektrosokkal élesszék fel a békefolyamatot, másrészt pedig jogi értelemben a Vatikánhoz hasonló megfigyelő állami státust kérvényezhetnek az ENSZ-ben.
Szerinte a közgyűlés esetleges határozatának hatása több országban is megjelenhet, emellett pedig több nemzetközi szervezetben, például az UNESCO-ban is bővíthetik a palesztinok jogköreit, ugyanakkor ettől még nem lesz kézelfoghatóbb az államiság a palesztinoknak. Úgy vélte, hogy ezt a döntést elsősorban a világszervezet keretein belül lehet értelmezni, de minden a pontos szövegtől függ majd. Mint mondta, minden megfigyelői státusszal külön határozhatják meg, hogy milyen jogköröket adnak mellé, nincs ehhez valamiféle bevált gyakorlat.
Gazdik Gyula, a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem Stratégiai és Védelmi Kutató Intézetének (SVKI) tudományos főmunkatársa is azt mondta, hogy az ENSZ-ben még nem döntötték el, hogy a Vatikánnal azonos státuszt biztosítsanak-e, vagy bővítsék a mostani, egyéb entitásként meghatározott palesztin megfigyelők jogköreit. Az ENSZ-döntés a Hamásszal szemben erősítené a Fatah pozícióját, már a kérvény benyújtása is növelte Mahmúd Abbász népszerűségét Ciszjordániában.
A szakértő szerint a jelenlegi izraeli kormányzatnak nem érdeke egy palesztin állam létrejötte, mert többen úgy vélik, az egzisztenciális veszélyt jelentene Izraelre. Úgy vélte, hogy Netanjahu időhúzásra játszik. Közben folynak a telepbővítések, az izraeli miniszterelnök pedig az amerikaiknak is kellemetlen lehet.
Gazdik egyben úgy vélte, hogy az ENSZ-beadvány választóvonal is lehet, „lassan véget ér, elhalványul az Egyesült Államok közvetítői szerepe a békefolyamatban”. 1993 óta nem sikerült igazán jelentős előrelépést elérniük, és egyre jobban "nemzetköziesedik a rendezési folyamat", nő az EU és az ENSZ szerepe.
Törökországról azt mondta, hogy a palesztinok ügyének egyik támogatójaként jelentős szerepet játszott abban, hogy Abbász beadta a kérelmet az ENSZ-hez. Korábban nem voltak ilyen erősen jelen a közel-keleti rendezésben, azonban a megbuktatott Hoszni Mubarak egyiptomi elnök után Recep Tayyip Erdogan török miniszterelnök lett Mahmúd Abbász palesztin elnök egyik legfontosabb támasza.
A Magyar Külügyi Intézetben rendezett rendezvényen a nézők soraiból felszólaló palesztin nagykövet azt mondta, azért fordultak az ENSZ-hez, hogy jogi védelmet szerezzenek. Hangsúlyozta, hogy ez nem a vége, hanem csak a kezdete egy folyamatnak, lényegében jogi kereteket teremthet a jövőbeni béketárgyalásokhoz.