Etelka, Aletta
3 °C
4 °C

Sarkozy kapott egy pofont, már készül a Kukuriku

2011.10.04. 15:58 Módosítva: 2011-10-04 16:02:34
Több európai országban is sikereket ért el a gyengélkedő baloldal az elmúlt hetekben, azonban sokkal inkább egyedi helyzetekről, semmint átfogó fordulatról beszélhetünk a jobboldal és a szélsőjobboldal megerősödéséről szóló 2010 után.

Az elmúlt húsz évben nem volt olyan kevés európai országban egyszerre baloldali irányítás, mint 2011 nyarán a portugál szocialista kabinet leváltása után, aztán Dániában megbukott a jobbos kormány, és szeptemberben azóta több országban is megerősödött a baloldal. Az Európában az elmúlt években látható tendenciával, a jobboldal és a szélsőjobboldal előretörésével szembemenő egyes pártok azonban elsősorban nem baloldali programjuknak, hanem leginkább sajátos körülményeknek köszönhetik sikerüket.

Dániában a jobboldal bukott bele a gazdasági válságba, Lettországban az orosz kisebbség pártjaként nyert baloldali erő, Horvátországban pedig botrányok miatt várható a jobboldali kormány nagy veresége. Így fordulatról egyelőre nem beszélhetünk, még mindig nagyon messze vannak azok az idők, amikor az Economist összesítése szerint 1995 és 2000 között kifejezetten sok országban volt hatalmon a baloldal. Egyszerre volt Franciaország elnöke Franςois Mitterand, Németország kancellárja Gerhard Schröder és népszerűsítette harmadikutas politikáját Tony Blair Nagy-Britanniában.

Tíz év után bukott a jobboldali kormány

A választáshoz közeledve az előrejelzések már szoros versenyt mutattak Dániában, és szeptember 15-én a Helle Thorning-Schmidt vezette baloldali blokk le is váltotta a tíz éve kormányzó jobboldalt, és ezzel a kisebbségi kormányt kívülről támogató szélsőjobboldal befolyását is eljelentéktelenítette. Thorning-Schmidt az ország első női miniszterelnöke lett.

Helle Thorning-Schmidt választási központjában ünnepli győzelmüket
Helle Thorning-Schmidt választási központjában ünnepli győzelmüket
Fotó: Jonathan Nackstrand

Thorning-Schmidt személye is segített a győzelemben, de az exit pollok szerint a legtöbb szavazó a gazdasági válságot tartotta a legfontosabbnak döntésekor, és hiába nem ugrottak meg a munkanélküliségi mutatók az elmúlt években, több elemző is úgy vélte, hogy Dániának a második világháború óta nem voltak ennyire rosszak a kilátásai. Az addigi megszorítások mellé újabbakat ígérő jobboldali kabinettel szemben a gazdaság beindításával, valamint a bankokra és a gazdagokra kivetett adók emelésével kampányoló baloldali blokk még azzal a formabontó ötlettel is előállt, hogy napi tizenkét perc, azaz heti egy óra plusz munkaidővel fel lehetne pörgetni a gazdaságot.

Inkább orosz, mint baloldali

Alig két nappal később, szeptember 17-én a lettországi oroszok érdekeit képviselő, önmagát baloldalinak valló Harmónia Közép párt nyerte az előrehozott parlamenti választásokat Lettországban. Az ország lakosságának 27 százalékát az oroszok alkotják, de az orosz kisebbség pártja csak úgy tudta Lettország 1991-es függetlenedése óta először megnyerni a választást, hogy az egyetlen balközép alternatívaként tüntette fel magát, így a lettek közül is többen rá szavaztak.

Andris Berzins lett elnök
Andris Berzins lett elnök
Fotó: EPA/Toms Kalnins

Hiába nyert a Harmónia Közép, a szavazatok többségét nem sikerült megszereznie, a lett pártok pedig az elmúlt 20 évben mindig összezártak, ha egy orosz párt térnyeréséről volt szó, ezért kormányzati szerepvállalása most is szenzáció lenne. Orosz párttal az ország függetlenségének helyreállítása óta nem folytatott koalíciós tárgyalásokat egyetlen politikai erő sem, mondván nem ismerik el az ország 1940-es szovjet megszállásának tényét. A Harmónia Centrum vezetője viszont még a választás előestéjén bevallotta, hogy nem „allergiás” a megszállás szóra, ezzel mintegy jelezve, hogy pártja készen áll a kormányzásra. Nils Usakovs kedden hárompárti koalíció felállítását sürgette, miközben a párt hívei országos sztrájkkal fenyegetőztek, amennyiben a Harmónia Központ kimaradna a kormányból.

Történelmi váltással készülnek Sarkozy ellen

Szeptember 25-én aztán történelmi sikert ért el a francia baloldal, amikor az V. köztársaság történetében először sikerült többséget szerezniük a  szenátusban. A szimbolikus sikert ugyanakkor nem közvetlen választáson érték el, mivel a szenátus tagjait a közel 150 ezer önkormányzati képviselőből álló elektori testület választja. A mostani változáshoz persze arra is szükség volt, hogy a szocialisták korábban jól szerepeljenek a helyhatósági választásokon.

Jean-Pierre Bel
Jean-Pierre Bel
Fotó: Fred Dufour

A jobboldal az V. köztársaság 1958-as megalapítása óta irányította a francia felsőházat, ahol most szombaton először választottak baloldali elnököt. A kormányzó jobboldali UMP párt miniszterelnöke, Francois Fillon szerint a jobboldal ezúttal megosztottsággal küzdött, és majd csak hét hónap múlva jön el az igazság pillanata, de a szenátus elvesztése mindenképpen fontos üzenet a 2012. áprilisi és májusi parlamenti- és elnökválasztás előtt.

Nicolas Sarkozy köztársasági elnök azért is aggódhat, mert népszerűsége rekordmélység közelébe süllyedt, a ViaVoice legutóbbi, a Libération lapnak készített felmérésében pedig a válaszadók több mint kétharmada, 68 százaléka úgy vélte, hogy elveszíti az elnökválasztást jövő májusban. A felmérés szerint még saját pártja támogatóinak többsége sem bízik győzelmében. Az elmúlt hónapokban készített többi közvélemény-kutatás is szinte kivétel nélkül azt jelezte, hogy a jobboldali elnök alulmaradna baloldali kihívójával szemben.

Tartományi választásokon edződik a baloldal

A szövetségi választásokra még 2013-ig várni kell, azonban az idén tartott hét tartományi választáson jellemzően erősödtek a szociáldemokraták, és még inkább a Zöldek Németországban. Hamburgban volt a leglátványosabb a Német Szociáldemokrata Párt (SPD) előretörése, csaknem 15 százalékkal kaptak többet, mint a legutóbbi választáson, míg az Angela Merkel kancellár Kereszténydemokrata Uniója (CDU) 20 százalékot vesztett.

A kormányzó Német Szociáldemokrata Párt, az SPD támogatói ünnepelnek Schwerinben, miután pártjuk győzött a németországi Mecklenburg-Elő-Pomerániában tartott tartományi parlamenti választásokon
A kormányzó Német Szociáldemokrata Párt, az SPD támogatói ünnepelnek Schwerinben, miután pártjuk győzött a németországi Mecklenburg-Elő-Pomerániában tartott tartományi parlamenti választásokon
Fotó: EPA/Peer Grimm

Szeptember elején Berlinben már az ötödik tartományi parlamentből esett ki a liberális FDP, a CDU koalíciós partnere, ugyanakkor árnyalja a képet, hogy a szociáldemokraták jellemzően olyan tartományokban tudtak erősödni, ahol már egyébként is hatalmon voltak. A Zöldek történelmi szárnyalását pedig többek között a fukusimai atomerőnűnél történtek is magyarázzák, az elmúlt évben ugyanis felerősödtek a német atomerőművek bezárását követelő vélemények.

Botrányok segítik a Kukuriku koalíciót

A választásra még december 4-ig várni kell, de a kormányzó, konzervatív HDZ párt minden bizonnyal elbukja a parlamenti választást Horvátországban, ráadásul a dániai választáshoz hasonlóan két ciklus, nyolc év után kerülhet ki a hatalomból. Az előző hétfőn megjelent legutóbbi felmérés szerint a HDZ 20 százalékra számíthat, miközben a baloldalon összerántott Kukuriku koalíció változást sürgető szlogenjével 37 százalékot érhet el.

Jadranka Kosor
Jadranka Kosor

A két oldal elképzelései nem térnek el lényegesen a turizmusról, az infrastrukturális fejlesztésekről, vagy éppen a gazdasági beruházásokról, azonban az adókérdésekben eltérőek az álláspontok. A kormány pozícióit erősíthetné, hogy Horvátország júniusba befejezte az EU-csatlakozási tárgyalásokat, a szerződést pedig decemberben írják alá. Az országban azonban két éve recesszió van, ráadásul az Ivo Sanader volt kormányfőt, és a HDZ párt több vezetőjét körbelengő botrányok miatt is visszaesett a népszerűségük.

Nincs tendencia

A felsorolt négy példa ugyan baloldali pártok megerősödését jelzi, és a történelmi mélypontról is sikerült elmozdulniuk, de tendenciára ebből még nehezen lehetne következtetni, hiszen idén Finnországban, Macedóniában és Törökországban is újrázni tudott a jobboldali kormány, míg Portugáliában és Andorrában – utóbbinál kétharmados többséget szerezve – is leváltották a baloldali kabinetet, és minden bizonnyal a spanyol kormány sem tud a helyén maradni a november 20-i előrehozott választáson.

Sarkozy a Charles Fauqueux középiskola diákjai közt
Sarkozy a Charles Fauqueux középiskola diákjai közt
Fotó: Philippe Wojazer

Az európai baloldal igazi erőpróbája legközelebb a francia parlamenti- és még inkább az elnökválasztás lehet, amelyen óriási küzdelem várható Nicolas Sarkozy és leendő, várhatóan szocialista kihívója között.